Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-06-01 / 96. szám
2017 JÚNIUS | egység 9 ITTHON | HOHMECOLÓ Ezt az üzlethelyiséget vette át 2014ben Győrfi László, aki Kóser Piac néven teljesen új szemléletet honosított meg a zsidónegyed szívében található üzletben. Az addigi, jórészt kül földi termékek behozatalára épí tő üzletpolitikát tudatosan igye kezett elérhető árú hazai termékek forgalmazásával kiegészíte ni. Hamar szembesülnie kellett azonban azzal, hogy az igyekezetét legkevesebb két, egyaránt nehezen legyűrhető akadály hátráltatja. „Az első, hogy nem, vagy csak nagyon nehezen voltak elérhetőek jó minőségű, magyar gyártású, alapvető élelmiszerek, amelyekkel ki lehetett volna váltani a körülményesen és igen drágán beszerezhető külföldi megfelelőiket.” – magyarázza Győrfi – „Talán ennél is nehezebben megoldható problémát jelent, hogy még ha vállalkozó ked vű szereplők piacra lépésével a helyzet változna is, miként lehet a korlátozott belföldi kereslet miatt a nagyüzemi termeléshez képest csekély mennyiségben előállított élelmiszert versenyképes áron tartani.” Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a többségében vallástalan magyarországi zsidóságot, az összetett törvények aprólékos betartása nyomán csak magasabb költségen feldolgozható kóser élelmiszerek fogyasztására lehessen bírni. Kovács Ávi több izraeli és európai kósersági szervezet képviseletében mára szinte valamennyi szegmensét bejárta a kóser élelmiszeriparnak, emellett saját kóser termékeket is elő állít és forgalmaz. A londoni szék helyű Kedassia kósersági szervezet magyarországi képviselőjeként és koordinátoraként nagyjából egy tucatnyi gyárat felügyel. „A legtöbb cégnek kizárólagossága van a gyártásra, a terméket azonnal kül földre viszik, mert a külföldi diszt ribútorok nem tartják az ittho ni piacot annyira érdekesnek, hogy megkeressék. Ezért sok termék kisebb európai boltokon vagy nagykereken keresztül kerül vissza Ma gyar országra, ami megnehezíti a bol toknak, hogy piacképes árat ad janak.” KENYERET ÉS TEJET A közgazdász végzettségű és kivi telező cégével 2010 óta párhuza mo san saját kóser pékséget is üze mel tető Győrfi László utólag ké zenfekvőnek tűnő irányba lépett tovább. Úgy döntött, hogy az Oberlander Báruch rabbi támogatásával életre hívott Semes pékség termékei mellett belátható időn belül saját gyártású tejtermékeket is a polcokra helyez. A kóser gyártáshoz elengedhetetlen szemléletmód és kapcsolatrendszer ekkorra a rendelkezésére állt, hiszen az a minősítési folyamat, amely egy rabbinikus tekintélyek által elfogadott és felügyelt rendszer keretében a termék előállítását végigkíséri, már magától értetődő volt számára. Az általa előállított tartós tej cháláv jiszráél minősítésű, azaz a fejéstől kezdve kósersági ellenőrzés alatt áll. Ehhez persze a kívülállók számára elképzelhetetlen szigorúsággal szükséges megtervezni és felügyelni a gyártást, amely – mint a jelen esetben az Alföldi Tej Értékesítő és Beszerző Kft. üzemében – rendszerint sokmillió literes tejtermelő kapacitással bíró, alapvetően nem kóser tejtermékeket feldolgozó gyárakban kap helyet. „Először körültekintően meg kell vizsgálni, hogy az üzemben alkalmazott technológia megfelele a háláchikus, vagyis a zsidó jogban lefektetett előírásoknak. Ezt követően megoldást kell találni azokra a bonyolult, de a kósersági törvények miatt nagyon is lényegbevágó kérdésekre, amelyek törvényszerűen merülnek fel akkor, ha olyan eszközök igénybevételével (is) folyik a termelés, amelyeket egyébként nem kóser élelmiszerek előállítására is használnak.” – magyarázza Győrfi László. A sajtok előállításakor például a cháláv jiszráél nyerstejből először ugyanilyen minősítésű nem nyers tej lesz, majd ebből készül el végül – adalékanyagok és kóser oltókultúra hozzáadásával – a késztermék. A prémium minőségű, kóser tejtermékek piaci megjelenését tovább nehezíti, hogy a nagy gyárak bizonyos
