Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-01-01 / 92. szám
egység | 2017 JANUÁR 16 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM JERIKÓ ÉS AZ Õ FALAI – AZ ELSÕ ELFOGLALT VÁROS Forduljunk most Jeruzsálemtől kelet felé. Az Olajfák-hegyén túl, a Júdeaisivatagban, mindössze fél órányi autó útra a fővárostól található Jerikó. Régészeti leletek bizonyítják, hogy ezen a területen feküdt a Bibliában is említett Jerikó városa, a világ egyik legősibb, fallal körülvett települése. A zsidók a pusztai vándorlást követően, a Jordán-folyón átkelve, Jerikóval szemben vonultak be az országba Jehosua vezetésével. Ez volt az első város, melyet a zsidók az országba érkezésük után meghódítottak, falait – a Biblia tudósítása szerint – a sófár hangjával döntötték le. Mint annyiszor, itt is a helyszín arab neve őrizte meg a zsidó örökséget: a Jordán-folyó e szakaszát arabul Kászer-ál-Jáhudnak , azaz a zsidók útjának nevezik. A városban találhatók továbbá a hanukai diadal után hatalomra került Hasmóneus dinasztia palotájának romjai, és két gyönyörű mozaikpadlós, ősi zsinagóga maradványai is. HÁROM VÁROS – HÁROM SÍRBOLT Jerikón kívül három, jelenleg arabok lakta nagyváros származik a bibliai időkből: Bét-Lechem (Bet lehem), Hevron és Sechem . Ezek megegyeznek abban is, hogy temetkezési helyként említi őket a Tóra. A legkorábbi közülük Hevron, mellyel kapcsolatban ezt olvashatjuk: „És meghalt Szárá (Sára) Kir ját Árbában, az Hevron, Kánaán országában ... És szólt [Ávráhám] Efrónhoz az ország népének füle hallatára, mondván: Bárcsak meghallgatnál engem: megadom a pénzt a mezőért, vedd el tőlem, hogy hadd temessem el halottamat oda. És felelt Efrón Ávráhámnak, mondván neki: Uram, hallgass meg engem! Egy föld négyszáz sékel ezüstért, köztem és közted, mi az? Halottadat pedig temesd el. És elértette Ávráhám Efrónt, és lemérte Ávráhám Efrónnak az ezüstöt, amelyről szólt Chét fiainak füle hallatára, négyszáz sékel ezüstöt, kelendőt a kereskedőnél. Így maradt Efrón mezeje, mely Máchpélában van, mely Mámré előtt van, a mező és a barlang, mely benne van és minden fa, mely a mezőn van, egész határában, köröskörül, Ávráhámé vétel gyanánt ... És aztán eltemette Ávráhám Szárát, az ő feleségét Máchpéla mezejének barlangjába, Mámré előtt, az Hevron; Kánaán országában. És maradt a mező, meg a barlang, mely benne van, Ávráhámé sírnak való birtokul, Chét fiaitól.” (1Mózes 23:2., 13-20.) A szövegben említett Kiriját Ár bá ma népes zsidó település, közvetlenül Hevron városa mellett. A Mách péla-barlang, mely köré több lép csőben épült a ma látható épület – egy része Heródes korából származik, más része pedig a középkori muszlim építészet remekei közé tar tozik – az ősapák és a négyből há rom ősanya sírját rejti magában. A hely különleges abból a szempontból, hogy írásos bizonyítékunk van arra, hogy a zsidó nép pénzen meg vásárolt tulajdona, illetve azért is, mert azon ritka sírhelyek közé tar tozik, melyek hitelességéhez nem fér kétség. Jelenleg az épület legnagyobb része zsidók számára is látogatható, kivéve a jeles muszlim ünnepeket, amikor mecsetként üze mel. Hevron más részei is őrzik a zsidó letelepedés emlékeit. A város nyugati részén fekvő Tel Rumeida területén található az Ádmot Jisáj nevű hely, ahol Jisáj, Dávid király apja, illetve Rut, Dávid király nagyanyjának a sírja is található, és itt állt Dávid király egykori székhelye is. A város zsidó közösségének egyik központja az Ávráhám Ávinu zsinagóga, melyet a Spanyolországból kiűzött zsidók alapítottak ötszáz évvel ezelőtt. A jordán megszállás alatt az épület megrongálódott és kecskeólnak használták, ma azonban régi pompájában fogadja a híveket. A negyedik ősanya, Ráchel sírja Bét-Lechem ben található. Az Örökkévaló Jáákovot családjával Bét-Élbe küldte, hogy ott oltárt ál lítson az Észávtól (Ézsautól) való meg menekülésének emlékére. Majd újra útra keltek Bét-Élből, és az Efrát Szuszja
