Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-01-01 / 92. szám
egység | 2017 JANUÁR 14 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM „És átvonult Ávrám az országon egész Sechem helységéig, Móre tölgyéig... és megjelent az Örökkévaló Ávrámnak és mondta: Magzatodnak fogom adni ezt az országot.” (1Mózes 12:6-7.) Az ENSZ által „megszálltnak” tekintett területen zajlott a zsidó nép történelmének egy jelentős része. Régészeti leletek és ma is álló emlékek tucatjai mutatják, mióta is élnek zsidók ezen a sokak által vitatott részén a világnak. Jó tudni, hogy az arabok, illetve a nemzetközi közvélemény által leginkább vitatott területek, az arab-izraeli konfliktus gócpontjai éppen azok a helyszínek, melyeket a zsidó nép pénzen vásárolt meg: Jeruzsálem, Hevron és Sechem. JERUZSÁLEM, AZ ARANY VÁROS Induljunk ki a zsidó nép örök fővárosából, Jeruzsálem ből. Az Ir Dávid (Dávid városa) nevet viselő városrész, illetve régészeti lelőhely, valamint maga a Templomhegy is „vitatott” területen fekszik. Ezeket a területeket, melyek zsidó vonatkozásait a hagyományon és a Biblián túl számtalan régészeti lelet is bizonyítja, 1967-ben szabadították fel az izraeli csapatok a 48-as jordán megszállás alól. Smuél próféta második könyve arról is beszámol, hogyan vásárolta meg a Morijá-hegyet (vagyis a Templomhegyet) Dávid király Árávnától: „És szólt Árávnához: ... pénzen fogom megvenni tőled, s nem mutatok be az Örökkévalónak, Istenemnek ingyen való áldozatokat. És megvette Dávid a szérűt és a marhát ötven sékel ezüstért.” ( 2 Sá muel 24:24.) Az Ir Dávidban található a Bibliában több helyen említett Gi honforrás, a Siloách-patak , a Kidronvöl gyének nekropolisza, illetve Dávid király palotájának romjai. A Templomhegy, héberül Hár Hábá jit a legjelentősebb a felszabadult Óvá ros helyszínei közül. Ezen a te rületen állt mind az első, mind a má sodik Szentély, a hagyomány szerint innen indult a világ teremtése is, illetve itt emelte oltárra Ávráhám ősatyánk fiát, Jicchákot (Izsákot). A terület ma az iszlám vallási rendőrség, a Waqf fennhatósága alá tar tozik, zsidók csak meghatározott számban és körülmények között me hetnek fel a hegyre, az imádkozás pedig szigorúan tilos minden nem-muszlim számára. (Sok zsidó háláchikus tilalom miatt nem is megy fel a Templomhegyre) A Hár Hábájit alatt ta lálható a Heródes által kibővített Templomhegy épségben megmaradt támfala, a Siratófal , azaz a Ko tel. A ma látható rész a tel jes falnak csupán töredéke, mind hosszában, mind magasságában. A 2000 évvel ezelőtti utcaszintet és az 500 méter hosszú fal talapzatát ve zetett túra keretében lehet megláto gatni. BARANGOLÁS JÚDEA ÉS SOMRON SZENT HELYEIN Van egy mondás, miszerint bárhol leásunk egy kicsit a földbe Izraelben, értékes régészeti leletekre bukkanhatunk. Júdeában és Somronban ez többszörösen igaz, ásni sem kell, elegendő kinézni az ablakon. DÉNES ANNA ÍRÁSA HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM
