Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-05-01 / 95. szám

hor danak rubinkövet, sőt, vannak, akik egy szentéletű személy sírbolt­jának a kulcsát tartják maguknál. Azt pedig, hogy vetélést okozhat, ha egy terhes asszony levágott kö­römre lép, még a Sulchán aruch cí­mű törvénykönyv is említi. A könyv népe természetesen további je leket vél felfedezni a könyvespol con: ha a házban minden szent könyv egye­nesen áll, az megelőzi, hogy a mag­zat keresztben feküdjön a méhben. SZEGULÁK A SZÜLÕSZOBÁBAN Ha a fentiek segítségével egészség­ben eljutott az édesanya a terhes­sége végéig, akkor következik a szülés embert próbáló ideje. Ter­mészetesen szegulák egész tárháza kíséri ezt az időszakot is. Hosszú kihagyás után például ismét el­mehet a mikvébe. Ha ugyanis a val. Sőt, ha valakinek sikerül éppen Szukkot idején várandósnak lennie, akkor jól teszi, ha a könnyű szülés érdekében leharapja egy etrog tete­jét. Ha pedig végre sikerül bein­dítani a szülést, érdemes gyorsan adakozni. Legalábbis a breszlávi Náchmán rabbi tanítása szerint a szülő nő által, vagy az ő nevében önzetlenül adott cedáká hozzájárul a méhszáj tágulásához. Sokféle mó­don támogathatják szent tárgyak is a szülő nő dolgát: a párnája alá tett chumás (Mózes öt könyve) se ­gítségével például megőrizheti a nyugalmát és Isten segítségébe ve­tett hitét, elősegítve ezzel a könnyű szülést. Sőt, volt idő, amikor komp­lett Tóratekercset vittek a vajúdó nőnek. VILÁGRA JÖN EGY GYERMEK Végül, sok viszontagság után világ­ra jön egy gyermek. A hagyomány szerint ilyenkor megnyílnak az ég kapui, és a szülő nő imái azon­nal az Örökkévalóhoz kerülnek. Szokás ezért a kitolási szakaszban önzetlenül másokra is gondolni: be tegekért, párkeresőkért és legin­kább gyermekáldásra váró párokért imád koznak a vallásos zsidó asszo­nyok. Mindeközben az apa sem tét­lenkedhet: jól teszi, ha szorgalma­san olvassa a Tehilimet, vagyis a Zsoltárok könyvét, hogy ezzel köny ­nyítsen felesége szenvedésein. Az újszülöttet hamarosan ellát­ják majd mindenféle orvosi véde­lemmel a betegségek ellen, míg a szegulák lelki jóllétét, jövendőbeli fejlődését szolgálják. Így például – bár kétségkívül praktikus a test­vérektől örökölt ruhácskák újbóli felhasználása – az újszülöttet szo­kás a jó élet reményében teljesen új ruhákba öltöztetni. Menáchem Mendel Schneerson rabbi, a lubavicsi Rebbe azt taní­totta, hogy az újszülöttnek rögtön a születése után héber betűket kell mutatni. „Való igaz, hogy a gyermek éppen csak megszületett” – magya­rázta a Rebbe – „és még nem képes megkülönböztetni a világosságot a sötétségtől, az édeset a keserűtől. Azonban, mivel a gyermek már a világra jött, és van szeme, mellyel látja a világot, gondoskodnunk kell arról, hogy az első, amit a gyermek lát, a héber ábécé betűi legyenek...” Ezzel egyben rögvest meg is kezd­jük a gyermek zsidó oktatását is. Igen elterjedt szokás a 121. zsol tár szövegét felakasztani a szü­lőszobában, illetve abban a szo­bában is, ahol egy újszülött alszik, mivel az – a hit szerint – megvédi mind a vajúdó anyát, mind a fris­sen világra jött csecsemőt, és bizto­sít ja számukra az életet. E szokás kap csolódik Lilit, a legismertebb dé mon mítoszához. Ettől a női dé montól elsősorban az újszülött cse csemőket féltik, és hogy rontá­sát kivédjék, amuletteket akaszta­nak az újszülött szobájába, illetve ágyára. Ilyen amuletteket várandós nőknek is készítenek évszázadok óta három angyal nevével, akiknek a feladata Lilit távoltartása a cse­csemőktől. Ezeken az amuletteken sok szor szerepel Ádám és Chává (Éva) neve bekeretezve, és kereten kí vül Lilit neve jelezve, hogy tartsa tá vol magát a helyiségtől. Vannak, akik Lilit távoltartása érdekében pi ros szalagot kötnek a babaágyra. NEVÉBEN A VÉGZETE Ahogy korábban a nemét, úgy a megszületett gyermek nevét sem szo kás azonnal elárulni. A lányok­nak névadót tartanak a zsinagó gá­ban a megszületését követő bárme­lyik tóraolvasáshoz kapcsolódóan, a fiúk pedig a körülmetélési szer­tartás keretében kapják meg a ne­vüket. A szülők különleges isteni su gallatra (ruách hákodes) választa ­nak nevet gyermeküknek. Askenáz szo kás szerint nem szabad még élő közvetlen rokon nevét adni (szülő, nagyszülő), ám a szfárádiak épp el lenkezően tesznek. Szerintük ki­fe je zetten jó, ha élő felmenő nevét kap ja az újszülött. Szokás szentéle­tű emberek nevét adni, abban a re­ményben, hogy a gyermek az illető útját követi majd, viszont nem szo­kás fiatalon elhunyt személy nevét egy az egyben, változtatás nélkül adni az újszülöttnek. terhesség kilencedik hónapjában áldásmondás nélkül megmerül a mikvében, azzal elnyeri a maga és születendő gyermeke számára Is­ten kegyelmét. Vannak, akik a tóraszekrény és az anyaméh megnyitása között látják a kapcsolatot. Azzal, hogy a leendő apa kinyitja a tóraszekrényt, egy igen könnyű micvát teljesít, azt kívánva vele, hogy a szülés is ilyen könnyen menjen. Mások szerint ez elősegíti a szülés megindulását. A szülést azonban máshogy is meg lehet indítani, például a szukkoti etrogból főzött lekvár fogyasztásá-FOTÓ: SZOMBAT ÉVA 2017 ÁPRILIS-MÁJUS | egység 13

Next

/
Thumbnails
Contents