Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-05-01 / 95. szám
2017 ÁPRILIS-MÁJUS | egység 9 HASZIDIZMUS | HOHMECOLÓ őket azon a napon mondván: „Benne tek áldassék Izrael mondván, te gyen olyanná titeket Isten, mint Ef ráimot és Menássét. És Efráimot Menássé elébe helyezte” (1Mózes 48:20). Megtette a kicsit a nagyobb elé, a Szent, áldassék, pedig végrehajtotta a rendeletet.” (Midrás Tánchu má Nászó szakasz 29.) Szintén ismert a Midrás azon állítása, miszerint „Mindent, amit Mózes elrendelt, a Teremtő végrehajtotta azt” (Midrás Rábá, Dvárim 5:13.). Minthogy minden generációnak meg vannak a „maga Mózesei”, a ma ga igaz emberei, cádikjai, minden generáció nagyjai képesek a ter mészet folyását alkalmanként és in dokolt esetben más irányba terelni. Így alakult ki az a szokás is, hogy ké réseinkkel, problémáinkkal cádikokhoz fordulunk, közbenjárásukat kérve értünk és kéréseinkért Istennél. Tekintve ezen felül azt, hogy hiszünk a lélek örök életében, mivel a cádikok lelke tiszta, haláluk után a lelkek országában megmarad az a képességük, hogy közbenjárjanak értünk, akik ezen a világon próbálunk boldogulni. Ebből a hitből fakad a szokás, hogy cádikokat még (fizikai) haláluk után is látogatjuk, sírjuknál imádkozunk, kéréseinket sok esetben kis papírra (jiddisül kvittel, kvitli ) felírva kérjük segítségüket kisebb-nagyobb gondjaink megoldásában. A haszid filozófia és mozgalom elterjedésével a cádikok iránti tisztelet egyre nőtt, de fontos tudni, hogy a cádikok, rabbik és rebbék tisztelete, sírjuk látogatása nem csak haszid szokás. A Magyarországon működő csodarabbik és cádikok messzeföldön híresek voltak, sírjaikat a mai napig ezrek látogatják segítséget remélve. A KÁLLÓI REBBE Olyan rabbik, spirituális vezetők, akiknek nevéhez különböző csodák fűződnek egyidősek a zsidósággal. Ősapáinkról, mestereinkről Áb ra - hámtól kezdődően Mózesen át a Báál Sém Tovig számos csodás legenda terjed. Őseink csodáit nem csak a Biblia örökíti meg, hiszen amit a Biblia nem említ, azt el me - sélik bölcseink a Talmud és a Midrá sok lapjain. Az újabb korok rendkívüli eseményeit sok eset ben fel - jegyezték különböző kom men tá rokba fűzve, melyek megannyi tör té net, elbeszélés alapját képezik. Miért is fontosak ezek a csodák il letve hogyan is tulajdoníthatjuk eze ket a csodákat embereknek? A kér dés nem blaszfémia, hiszen a cso dá kat nyilván Isten végzi, a rabbik, mes tereink mintegy katalizálják az ese ményeket. A rabbinikus iro dalom úgy fogalmaz: „A cádik (értsd igaz em ber) elrendel valamit és a Te rem tő végrehajtja”, magyarán a cádiknak olyan különleges kap cso la ta van Istennel, hogy amit ő elren del, Istennek, még ha magától „nem is állt volna szándékában” ilyesmit ten ni, ha úgy tetszik „nincs más választása”, mint végrehajtani a rendeletet. Az elgondolás Jób könyvének egyik verséből ered: „Ha valamit el határozol, meglesz, világosság ragyogja be utad” (Jób 22:29.). A Tal - mud és a Midrások számos példát idéz nek a Bibilából a fenti koncepció bizonyítására, talán az egyik leg híresebb Jákob áldása József fiai felé, amikor is Efráimot (aki a fia talabb gyermek volt) az idősebb Me nássé elé helyezi „És megáldotta RABBINIKUS CSODÁK ÉS CSODÁS RABBIK A csodarabbi kifejezést sokan ismerik és használják és azt is sokan tudják, hogy csodás rabbik működtek Közép-Kelet Európában és így hazánkban is évszázadok óta. Érdemes bemutatni, kik is voltak ők. MEGYERI ANDRÁS JONATÁN ÍRÁSA A Nagykállón tevékenykedő Taub Ájzik Jicchok rabbi (1744–1821) volt az el ső magyarországi haszid reb - be. Fiatal fiúként a haszidiz mus megalapítójának, a Báál Sém Tov egyik prominens tanítványának, Léjb Szárának volt felfedezettje, aki egyszer a környéken járva talált rá a pásztorfiúra. A kis Ájzikot édesanyja egyedül nevelte és egyetlen álma volt, hogy fia tudós ember, jó zsidó legyen. Reb Léjb a tiszta lelkű fiút a morvaországi Nikolsburgba vitte, a híres Reb Smelkéhez (Smuel Horovitz 1726–1778) tanulni. Reb Ájzik tanulmányait elvégezve tért vissza Nagykállóra, ahol ha láláig működött és adott iránymutatást, segítséget és támogatást mindenkinek, aki hozzá fordult. Szerénysége, tiszta szent élete és istenfélelme híres volt messzeföldön, zsidók és nem-zsidók egyaránt felkeresték áldását kérve. Tőle származik a híres „Szól a kakas már” című nóta szent és felemelő dal la ma illetve szövege, amit sokan a magyar zsidók himnuszának is ne veznek. Sírját a mai napig folyamatosan látogatják, főként külföldről. HASZIDIZMUS | HOHMECOLÓ FOTÓ: STEINER ZSÓFIA
