Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-03-01 / 94. szám

2017 MÁRCIUS | egység 29 MESE | MISPÓHE ILLUSZTRÁCIÓ: TAUSZ GÁBOR Egy napon, nem sokkal peszách ünnepének beköszönte előtt egy ismeretlen, idős vándor érkezett Bagdad zsidó­negyedébe. Furcsállotta, hogy milyen csendesek az utcák éppen most, amikor mindenkinek sürögnie-forognia kel­lene és az ünnepre készülni. Megkereste a zsinagógát, belépett az udvarba, és letelepedett, hogy megpihenjen, egyen és igyon. Alig harapott azonban egyet a zsákjából előkotort szárított fügéből, amikor arra lett figyelmes, hogy a zsinagógából nagy kiáltozás, jajveszékelés hallat­szik. Amint belesett, látta, hogy több száz, síró-rívó zsidó imádkozik odabent. „Mi történt?” – kérdezte a hozzá legközelebb álló férfitól. A férfi elmesélte neki, hogy a kalifa elrendelte, a zsidók állítsanak elő maguk közül egy embert, aki – akár ­Elijáhu Bagdadban DÉNES ANNA MESÉJE ahogy kérte, és hamarosan a kalifával szemközt találta magát. „Nos” – kezdte megfontoltan az uralkodó –, „hall­juk, milyen csodát mutatsz be nekünk?” – A szakállas, toldott-foldott ruhájú látogató magabiztosan így felelt: „Nagyságos kalifa! Olyan csodát mutatok neked és egész udvarodnak, mely vetekszik még Mózes mesterünk tette­ivel is. Egy karddal levágom egy ember fejét, aztán újra összerakom és életre keltem őt! Van azonban egy felté­telem. Birodalmad legeslegbölcsebb és legeslegokosabb emberének fejét kell levágnom, másként nem sikerül a csodatétel.” A király hitte is, nem is a dolgot, de már nem futamod­hatott meg. Körülnézett a teremben, hogy ki is lehetne az, akin ez a furcsa szerzet bemutatja csodatevő képes­ségét. Pillantása végül saját tanácsadóján, Musztafán állapodott meg, aki köztu­dottan birodalma legböl­csebb embere volt. Még meg sem szólalhatott, a gonosz tanácsadó már tiltakozott is: „Hazudik, hazudik! Senki nem tudja visszaragasztani egy ember levágott fejét!” – „Elképzelhető...” – mondta a kalifa. – „De mi van, ha mégis igazat mond? Nem kockáztathatjuk birodal­munk minden lakójának jólétét. Egyébként is, nem te voltál-e az, aki azt javasolta, hogy űzzük ki a zsidókat, hogy elkerüljük a veszélyt?” „Hozzátok a kardot!” – rendelkezett a kalifa. – „Musz­tafa önként jelentkezett a feladatra.” – A gonosz tanács­adó azonban remegni kezdett, és így kiáltott: „Nem, nem! Mindent bevallok! Hazudtam nektek, és igazságtalanul vádoltam meg a zsidókat.” – Azzal kirohant a palotából, és nem látták soha többé. A kalifa eltörölte a rendeletét, visszaengedte a vándort az övéi közé, és kihirdette, hogy a zsidók addig maradhatnak Bagdadban, ameddig csak szeretnének. Az ismeretlen visszatért a zsinagógába, ahol üdvrivalgással fogadták őt. Bőséges lakomával, dallal és tánccal ünnepelték a bagdadi zsidók csodás megszaba­dulásukat, és hálás szívvel mondtak köszönetet az Örök­kévalónak. Hajnalig tartott a vidám mulatozás. Amikor az utolsó poharat is kiitták, az utolsó hálaimát is elmondták, arra lettek figyelmesek, hogy az ismeretlen vándor eltűnt. Abban a pillanatban megértették: az Örökkévaló Élijáhu prófétát küldte el népéhez, hogy megmentse őket a szám ­űzetéstől. csak Mózes –, a nép vezetője, és képes csodákat tenni. Ha nem találnak valakit – panaszolta a férfi –, a kalifa mindnyájukat kiűzi Bagdadból. Ezért az egész közösség összegyűlt, böjtölt és Istenhez könyörgött segítségért. A vándor másokat is meg­kérdezett, és lassan megértette, mi történt valójában. Volt a kalifának egy gonosz tanács­adója, Musztafa, aki különös­képpen gyűlölte a zsidókat. Elhitette uralkodójával, hogy a zsidók mind hazug tolvajok, és ezért azonnal ki kell őket űzni Bagdadból. Musztafa azt is el ­mesélte neki, milyen csapások érték a fáraót Egyiptomban. A kalifa félni kezdett: mi lesz, ha az ő városában élő zsidók közt is akad egy olyan vezető, aki csapásokkal támadja meg őt? Ezért kihirdette: a zsidóknak fel kell mutatniuk egy csodatevő vezetőt. Ha pedig nem teszik, nyomban el kell hagyniuk Bagdadot. A vándor néhány percig hallgatott, majd az egyik rabbi fülébe súgott valamit, aki továbbsúgta a következőnek, és hamarosan izgatottan pusmogott mindenki a zsinagóga belsejében. Majd a legidősebb és legtekintélyesebb rabbi a helyiség közepére állt, és hangosan így szólt: „Barátaim, ez a bölcs vándor azt mondja, vállalja, hogy most rögtön elmegy a kalifa palotájába, és megmenti a bagdadi zsidókat. Indulj hát utadra, vándor, mi pedig folytatjuk az imádkozást és a könyörgést Istenhez, a si­keredért.” A vándor elindult, és hamarosan elérkezett a palotá­hoz. Bedörömbölt a kapun, és fennhangon így kiáltott: „Én vagyok a bagdadi zsidók vezetője, aki képes cso­dákat tenni. Vezessetek azonnal a kalifa elé!” –Ú gy lett, A 2016. évre vonatkozóan a NAV elkészíti az SZJA bevallás tervezetet minden olyan adózó részére, akiről a munkaadója az év folyamán adatot szolgáltatott. Ha Ön 2017. május 22-ig nem ad be adóbeval­lást, akkor a NAV által elkészített adóbevallása vá­lik véglegessé. 2017. januárban a NAV erről az új lehetőségről értesíti Önt, és külön felhívja a figyelmet a levél mellékleteként megküldött 1%+1%-os felajánlás kitöltésére, ugyanakkor a levélben nem lesz feltüntetve a postázási cím. Amennyiben a NAV által elkészített bevallás mellett dönt, az 1+1%-os felajánlását ebben az esetben el kell juttatni a NAV bármely igazgatóságára vagy ügyfélszolgálatára. Amennyiben támogatni szeretné az EMIH-het SZJA 1%-ának felajánlásával, a felajánlói szelvény kitöltése után a térítésmen­tesen elküldhető, előre megcímzett borítékba helyezze be azt, és adja fel postán.

Next

/
Thumbnails
Contents