Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-01-01 / 92. szám
2017 JANUÁR | egység 11 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ zsidó nép jogát ősei földjére, és támogatásáról biztosította a zsidó nemzeti otthon megalapítását. Ezt a határozatot az ENSZ elődje, a Népszövetség is megerősítette 1922-ben, amikor ki jelentették: „Ezen nel elismerjük a zsidó nép és Paleszti na történelmi kapcsolatát, mely alapján jo guk van újjáépíteni nemzeti otthonukat abban az országban.” Fontos megemlíteni, hogy a Palesztina kifejezés a római korból ered, és egy földrajzi területet jelöl. A mai Izraelben élő, különböző korszakokban, különböző helyekről érkezett arab lakosság csak a hatnapos háború után kezdte ezen a néven meghatározni a magának követelt országot és saját identitását. A holokauszt után egyértelművé vált, hogy nem lehet tovább halogatni lemet, Júdeát és Somront Jordánia, a Gáza-övezetet Egyiptom szállta meg. Az arab országok egyike sem egyezett bele abba, hogy a szentföldi arab közösség saját államot hozzon létre, és egyikük sem adott állampolgárságot a háború elől menekülőknek. HONVÉDELEM, MINT ÉLETFORMA A következő évtizedekben Izraelnek sorozatos háborúkban kellett megvédenie határait és a felgyorsult bevándorlásnak köszönhetően egyre növekvő lakosságát. Az 1956-os szuezi válságot az 1967-ben vívott hatnapos háború követte, melynek során Izrael villámháborúban győzedelmeskedett a hatalmas túlerővel rendelkező ellenséges országok felett, és elfoglalta Jeruzsálem jordán megszállás alatti állam megalapításáról. Az izraeli közvéleményt rendkívül megosztotta az úgynevezett „békefolyamat”, melynek során Izrael fegyverekkel látta el a Palesztin Hatóság rendfenntartó erőit, és egyre több arab településről vonta ki a hadsereg egységeit. A palesztinok azonnal merényletek sorozatát kezdték meg, melyek rengeteg izraeli áldozatot szedtek. A 2000-ben kezdődött második intifáda során a támadások száma megsokszorozódott, és több mint ezer izraeli vesztette életét. Végül 2002-ben az izraeli hadsereg bevonult számos palesztin városba, és felszámolta a terrorfészkeket. Megkezdődött a biz tonsági fal építése is, melynek ha tására drasztikusan csökkent a me rényletek száma. 2005-ben Áriel Sáron mi nisz ter elnök döntött a Gáza-övezetben épült zsi dó települések felszámolásá ról és 9000 lakosának kitelepítéséről. A kivonulást hónapokon keresztül tar tó tiltakozóhullám előzte meg. Az övezetben hamarosan a Hámász ter rorszervezet „Foglaljátok el az országot és lakjatok benne, mert nektek adtam az országot, hogy elfoglaljátok.” ( 4Mózes 33:53.) arab lakosság között, Jeruzsálemnek pedig nemzetközi státuszt rendeltek. A cionista mozgalom elfogadta a határozatot, a környező arab államok azonban azonnal támadást indítottak Izrael ellen. A tíz hónapig tartó függetlenségi háborúban a fiatal ország visszaverte Egyiptom, Szíria, Jordánia és Irak katonáit, és még növelni is tudta területét. Ezzel együtt számos zsidó települést evakuálni kellett Gus Ecionban, a Jordán-völgyben, Jeruzsálem környékén, illetve a jeruzsálemi óváros zsidó negyedében. Az arab kézen maradt Kelet-Jeruzsáveszteségek árán – ismét Izrael került ki győztesen. Libanonnal két háborút vívott Izrael, 1982-ben és 2006-ban. A BÉKEFOLYAMAT FOLYAMATOS KUDARCAI 1978-ban Izrael békét kötött Egyiptommal, melynek keretében kivonultak a Színájról. Ezt 1994-ben a Jordániával kötött békeegyezmény követte, illetve az oslói szerződés, melyben Izrael a Jasszer Arafat vezette terrorszervezettel, a PFSZ-szel egyezett meg a Júdea, Somron és Gáza területén fokozatosan létrehozandó arab vette át az uralmat, és több ezer rakétát lőttek ki Izrael felé. Ez zel két hadjáratot kényszerítettek ki. FÖLDÉRT – TERRORT A hatnapos háború hihetetlen diadalát sok vallásos zsidó csodaként értékelte, és elérkezettnek látta az időt a frissen elfoglalt, bibliai vidékek benépesítésére. Az izraeli kormányok is támogatták a zsidó települések létrehozását ezeken a területeken, elsősorban biztonsági okokból, de készek voltak területi kompromisszumokra is a remélt béke érdekében. Jeruzsálemi zsidók, 1895 Gus Ecion – Bát Ájin a zsidó állam megalapítását. Az ENSZ 1947-ben döntött a brit mandátumterület felosztásáról. An nak keleti felén kikiáltották a Jor dán Királyságot, nyugati felét fel osztották a zsidó és az negyedeit, Júdeát, Somront, a Gáza-övezetet, a Színáj-félszigetet és a Golán-fennsíkot. Az arab válaszcsapásra 1973-ban, a jom kipuri háborúval került sor, melyből – bár jelentős FOTÓ: YAIR ARONSTHAM
