Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-07-01 / 86. szám
egység | 2016 JÚNIUS-JÚLIUS 28 KILE | KULTÚRA „ASZIMMETRIKUS” HELYZETBÕL IS FONTOS KÖZÖS ÉRTÉKEKET LEHET TALÁLNI Két vallásos ifjúsági szervezet, az ÁTID és az Ifjú Keresztények Szövetsége izgalmas beszélgetésre invitálta az érdeklődőket májusban. A beszélgetőtársak KÖVES SLOMÓ rabbi és ERDŐ PÉTER bíboros voltak. A két vallási vezető stílszerűen a Párbeszédek Házában ült asztalhoz, hogy zsidó-keresztény együttélésről, Európa jelenéről, napjaink kihívásairól beszélgessenek. SARAH STEINER ÍRÁSA ti szeretetet fontosságát hangsúlyozta, azonban egyetértett a rabbival, aki a téma sokrétűségére hívta fel a figyelmet, mondván, hogy az igaz, hogy segíteni kell embertársainkat – minthogy a pesti zsidók is kivették a részüket ebből, Izraelben pedig szintén meggyógyítják a szomszédos arab országok sebesült jeit – de nem szabad elfeledni, hogy Európában gyakorta a zsidó közösségek isszák meg az iszlám fundamentalista terror levét, és időről időre célpontokká válnak. Mint mondta, nem tudja a helyzet helyes megoldásának mikéntjét, ugyanakkor fontos beszélni a kérdés által felvetett más problémákról, például, hogy egyáltalán mennyit szabad és kell adni? Egyenlő szintű-e a felelősségünk közvetlen közösségünkkel, a többségi társadalom tagjaival vagy más országok polgáraival szemben? A beszélgetés tanulságaként Erdő bíboros szerint magát a kellemes élményt kell magunkkal vinni, hogy lehet közös nevezőre is jutni. Köves rabbi ezt kiegészítette azzal, hogy a legfontosabb a gondolatébresztés és a kérdésfeltevés – az ilyen beszélgetések pedig ezt a célt kell, hogy szolgálják. Nem biztos, hogy a párbeszéd a legtalálóbb elnevezése az ilyen típusú találkozásoknak, hiszen a zsidók és keresztények közötti beszélgetés nem szimmetrikus alapokról indul – ezzel a gondolattal kapcsolódott be a beszélge tésbe Köves Slomó rabbi Erdő Péter bíboros felvetésére válaszul, mely szerint a keresztény-zsidó párbeszéd 51 évvel ezelőtt, a II. Vatikáni zsinatot követően lett nagyobb volumenű a világban, míg Magyarországon csak az elmúlt 5-10 évben kezdődtek meg. Ilyen például, hogy bár a kereszténység alapfeltétele a zsidóság, de a zsidóság a keresztény tanoktól független, és a zsidó vallásfilozófiában nem központi téma a kereszténység tanításaira való reflexió. Mint mondta, a korábbi évszázadok alatt lezajlott zsidó-keresztény „párbeszédek” sajnos többnyire (sikertelen) keresztény térítési kísérletekről szóltak. Az utóbbi évek ilyen jellegű beszélgetései – mint ahogy ez a mostani alkalom is – persze már nem ebben a szellemben, hanem a kiengesztelődés és a szellemi eszmecsere jegyében telnek, így ez a beszélgetés is hamar a közös emberi értékekre terelődött, amik között szerepel a család, a házasság, a gyerekek, a nemi kapcsolatok tisztasága, a jó és a rossz megléte, a felelősségvállalás és az isteni gondviselés. Emellett az is elhangzott, hogy bár a kereszténységet a zsidó vallás szerint nem tekinthetjük sem fiatalabb testvérnek, sem „új” szövetségnek – de a középkori zsidó bölcs, Maimonidész szerint mégis hálásak lehetünk nekik, amiért elvitték a Biblia alapértékeit, azaz a hét noáhita törvényt a világba. A beszélgetés második felében Európa jövőjéről esett szó, ezen belül kiemelve elértéktelenedés problémáját és a migránskérdést. Köves Slomó rabbi szerint Európa helyzete jó, sőt mi több, ilyen jó még talán soha nem is volt. A jólét azonban elkényelmesít, a motiváció hiánya lép föl, az embereknek pedig csak a materiális javak megszerzésén jár az eszük: „Akinek száza van, az kétszázat akar, akinek kétszáza, az már négyszázra vágyik”. Erdő Péter ezt azzal egészítette ki, hogy „a görög hedónia világát éljük”, de tudnunk kell, hogy csak akkor lehetünk boldogok, ha értelmes és értékes életet élünk, harmóniában a Teremtő céljával. Ennek egyik eszköze lehet maga a közösség. Köves rabbi szintén úgy vélte, hogy napjainkban megnőtt a lokális közösségek szerepe. Szerinte jó volna, hogyha az emberek igazi, pozitív élményt nyernének igazi közösségek által, amiben a vallásnak is szerepe lehet. A második fő kérdés a migránsokra vonatkozott. Erdő Péter a felebará-Köves Slomó és Erdő Péter FOTÓ: ZSIDO.COM
