Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)

2015-07-01 / 86. szám

egység | 2016 JÚNIUS-JÚLIUS 28 KILE | KULTÚRA „ASZIMMETRIKUS” HELYZETBÕL IS FONTOS KÖZÖS ÉRTÉKEKET LEHET TALÁLNI Két vallásos ifjúsági szervezet, az ÁTID és az Ifjú Keresztények Szövetsége izgalmas beszélgetésre invitálta az érdeklődőket májusban. A beszélgetőtársak KÖVES SLOMÓ rabbi és ERDŐ PÉTER bíboros voltak. A két vallási vezető stílszerűen a Párbeszédek Házában ült asztalhoz, hogy zsidó-keresztény együttélésről, Európa jelenéről, napjaink kihívásairól beszélgessenek. SARAH STEINER ÍRÁSA ti szeretetet fontosságát hangsúlyozta, azon­ban egyetértett a rabbival, aki a téma sokrétű­ségére hívta fel a figyelmet, mondván, hogy az igaz, hogy segíteni kell embertársainkat – minthogy a pesti zsidók is kivették a részüket ebből, Izraelben pedig szintén meggyógyít­ják a szomszédos arab országok sebesült jeit – de nem szabad elfeledni, hogy Európában gyakorta a zsidó közösségek isszák meg az iszlám fundamentalista terror levét, és időről időre célpontokká válnak. Mint mondta, nem tudja a helyzet helyes megoldásának mikéntjét, ugyanakkor fontos beszélni a kérdés által felvetett más problé­mákról, például, hogy egyáltalán mennyit szabad és kell adni? Egyenlő szintű-e a fele­lősségünk közvetlen közösségünkkel, a több­ségi társadalom tagjaival vagy más országok polgáraival szemben? A beszélgetés tanulságaként Erdő bíbo­ros szerint magát a kellemes élményt kell ma­gunkkal vinni, hogy lehet közös nevezőre is jutni. Köves rabbi ezt kiegészítette azzal, hogy a legfontosabb a gondolatébresztés és a kérdésfeltevés – az ilyen beszélgetések pedig ezt a célt kell, hogy szolgálják. Nem biztos, hogy a párbeszéd a legtalálóbb elnevezése az ilyen típusú talál­kozásoknak, hiszen a zsidók és keresztények közötti beszélgetés nem szim­metrikus alapokról indul – ezzel a gondolattal kapcsolódott be a beszélge ­tésbe Köves Slomó rabbi Erdő Péter bíboros felvetésére válaszul, mely szerint a keresztény-zsidó párbeszéd 51 évvel ezelőtt, a II. Vatikáni zsinatot követően lett nagyobb volumenű a világban, míg Magyarországon csak az elmúlt 5-10 évben kezdődtek meg. Ilyen például, hogy bár a kereszténység alapfeltétele a zsidóság, de a zsidóság a keresztény tanoktól független, és a zsidó vallásfilo­zófiában nem központi téma a kereszténység tanításaira való reflexió. Mint mondta, a korábbi évszázadok alatt lezajlott zsidó-keresztény „pár­beszédek” sajnos többnyire (sikertelen) keresztény térítési kísérletekről szól­tak. Az utóbbi évek ilyen jellegű beszélgetései – mint ahogy ez a mostani alka­lom is – persze már nem ebben a szellemben, hanem a kiengesztelődés és a szel­lemi eszmecsere jegyében telnek, így ez a beszélgetés is hamar a közös embe­ri értékekre terelődött, amik között szerepel a család, a házasság, a gyerekek, a nemi kapcsolatok tisztasága, a jó és a rossz megléte, a felelősségvállalás és az is­teni gondviselés. Emellett az is elhangzott, hogy bár a kereszténységet a zsidó vallás szerint nem tekinthetjük sem fiatalabb testvérnek, sem „új” szövetségnek – de a középkori zsidó bölcs, Maimonidész szerint mégis hálásak lehetünk ne­kik, amiért elvitték a Biblia alapértékeit, azaz a hét noáhita törvényt a világba. A beszélgetés második felében Európa jövőjéről esett szó, ezen belül ki­emelve elértéktelenedés problémáját és a migránskérdést. Köves Slomó rabbi szerint Európa helyzete jó, sőt mi több, ilyen jó még talán soha nem is volt. A jólét azonban elkényelmesít, a motiváció hiánya lép föl, az embereknek pedig csak a materiális javak megszerzésén jár az eszük: „Akinek száza van, az kétszázat akar, akinek kétszáza, az már négyszázra vágyik”. Erdő Péter ezt azzal egészítette ki, hogy „a görög hedónia világát éljük”, de tudnunk kell, hogy csak akkor lehetünk boldogok, ha értelmes és értékes éle­tet élünk, harmóniában a Teremtő céljával. Ennek egyik eszköze lehet maga a közösség. Köves rabbi szintén úgy vélte, hogy napjainkban megnőtt a lokális közös­ségek szerepe. Szerinte jó volna, hogyha az emberek igazi, pozitív élményt nyernének igazi közösségek által, amiben a vallásnak is szerepe lehet. A második fő kérdés a migránsokra vonatkozott. Erdő Péter a felebará-Köves Slomó és Erdő Péter FOTÓ: ZSIDO.COM

Next

/
Thumbnails
Contents