Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-07-01 / 86. szám
egység | 2016 JÚNIUS-JÚLIUS 14 HOHMECOLÓ | ITTHON Nem pedig: válj olyanná, amilyennek én akarlak látni! A gyerek nem tabula rasa, amire azt írok, amit akarok. Individuum, figyelem őt, és ha kell, segítem. Mindenkinek van egy saját programja, neki és mindenkinek, a társadalomnak is az a jó és hasznos, ha azt bontakoztatja ki. Az individuális, liberális demokráciák a szörnyű huszadik században megnyernek minden meleg- és hidegháborút! Bár mindig válságokkal küzdenek, mindig nehezen szedik össze magukat – hosszú távon ezek nyernek. A diktatúrák remekül működnek, centralizáltan, mindent egy akarat mozgat – a végső ösz szeomlásig. Népmesei igazságra tanít a huszadik a század is: a végén győz a jó! Az individualista, a személyiséget minden veszély között is szabadon kibontakoztató demokrácia a nyerő. Tehát a zsidó alapelv helyes. A mai tinédzserek lázadása miben különbözik a régi korokéitól? A kamaszkor a második születés kora. Az első születés, a világra jövetel azt jelenti, hogy önálló test születik. Ilyenkor pedig önálló személyiség születik. A zsidóságban nem véletlen, hogy 12, 13 éves korban ünneplik a bát micvát és a bár micvót. Valóban ilyenkor kezdődik a felnőtté válás folyamata. Az élet és az érés azonban sokat változott az elmúlt száz-százötven évben. A 19. század közepén mérsékelt égövön az első menstruáció 15-16 éves korban jelentkezett. A lányok 17 évesen házasodtak és 18 évesen szülték első gyermeküket. Ma 12-13-14 évesen kezdenek a lányok menstruálni, míg az első gyermeket 23-25 évesen, sőt nem ritkán 30 fölött szülik meg. Van-e különbség a vallásos és nem vallásos családokban nevelkedett gyerekek lázadása között? A vallásos családokban sokszor hiányzik az intimitás és a spontaneitás, ha az „alapelvek” dominálnak. Kutatásokból tudtuk meg, hogy gyakran ezért házasodnak korábban a vallásos közegből kikerülő gyerekek, nem pedig azért – ahogyan sokan gondolnánk – mert házasság előtt nem élhetnek nemi életet... Kiderült, hogy ennek megkezdésében nincs különbség, nem ezért kötnek korai házasságot. De ezekben a családokban is a dac jellemző tinédzser-korban. Ha erőltetjük a vallást, akkor a kamasz szembefordul ezzel, ha elég jó erőben van. Míg ha a szülő tagadná a zsidóságát, a gyerek ezekben az években „bezsidul”. Leginkább az számít, hogy milyen a család. Ha datalattijáig lenyúlnak. A gyerek nem azt akarja, hogy a szülő tökéletes legyen, elég, ha hiteles. Ne hazudjon! A fiatalok körében népszerű párt a Jobbik. Mi lehet ennek az oka? A világ bonyolult. Mindig marad megérthetetlen dolog. Nem értjük a világot és ez szorongást kelt. Itt egy párt, amelyik megmondja, hogy miről, mit kell gondolni és ki tehet az egészről. Az agynak rendkívül „fárasztó” any nyit gondolkodni, pihentető érzés, ha az ember kikapcsolja az agy egy részét, mondjuk így, a tudatos, a kérgi részt, és csak a kéreg alatti érzelmi központokat használja. Itt található a közelben az agresszió központja is, az összekapcsolódás könnyű és kész az egyszerű világmagyarázat. Minden szélsőséges ideológia egyszerűsíti a dolgokat, bűnbakot keresve, jól áttekinthető összeesküvés-elméletet vázolva fel, és ezzel „érthető” világot teremt körém, csökkenti a szorongásomat. Ki tehet mindenről? Hát a zsidók. A cigányok. Vagy a migránsok. Vagy Soros. De akár migránsozásról, akár „sorosozásról” van szó, ez mind egyfajta zsidózást jelent. Hogyan védhetjük meg gyerekeinket az antiszemita támadásoktól? Ne hagyjuk magunkat! A Tett és Védelem Alapítvány kiáll az antiszemita inzultusok áldozataiért. Mindenkinek, egész Magyarországnak ezt kellene ten nie. A németek megcsinálták, amit meg kellett, mi eltagadunk mindent. Pe dig nincs Európában még egy ország, ahol ennyi embert öltek volna meg! Magyarországon 600 ezer, Romániában 264 ezer, Németországban 125 ezer zsidót öltek meg. Magyarország ezzel nem foglalkozik, sőt úgy csinál, mintha nem tehetett volna semmiről. Intenzív nemzeti önvizsgálatra volna szükség. A magyar közoktatásnak volna elemi kötelessége, hogy ezt megoldja. De erről szó nincs, mentegetik a menthetetlent. Berlin központjában, sőt Boston központjában is – ahonnan pedig egyetlen zsidót sem vittek el – emléket állítottak az áldozatoknak. Nálunk a Parlament előtti téren volna a helye egy holokauszt emlékműnek – de ettől persze mindenki visszaborzad... igazán jó, vallásos családban nő fel a gyerek, akkor – miután eleget bosszantotta az apját – kamaszkor után vissza fog térni a valláshoz. Általánosságban a vallásos közösségekre jellemző lehet a kevélység és a képmutatás, de szerencsére a zsidóságban van egy nagy adag önirónia, humorra való készség. Szokták mondani, hogy a zsidók mindenből viccet csinálnak. Még jó! – mondom én. Egy idevágó idézettel: „Van, aki száján hordja hitét és hazáját, van, aki a szívében. Az elsőnek egy szavát se hidd!” Mi a helyzet azoknál a családoknál, ahol a szülők, nagyszülők titkolják, tagadják a zsidóságukat? Minden tabu, minden titok roncsol, akkor is, ha soha, senki nem említi meg. A gyerekek „csápjai” a szülők tu-
