Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-07-01 / 86. szám
2016 JÚNIUS-JÚLIUS | egység 9 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ Mivel a találkozó gazdasági szem pontból nem volt sikeres, a cser készek a társadalom támogatására szorultak. Ellátásukban a zsidó vállalkozások élenjártak, így kapott a mozgalom Weiss báróéktól bi ciklit, kis motorkerékpárt, az Excel sior konzervgyár pedig az ár háromnegyedéért utalt ki fél tonna ve gyesízt. Jövedelmezők voltak a Ma gyar Cserkészben közölt hirdetések, amelyekben a Darmol hashajtótól a Turán sportcipőig huszonegy féle árucikk szerepelt. AZ ANTISZEMITIZMUS TERJEDÉSE A gödöllői cserkész világtalálkozó adta az utolsó alkalmat a magyar zsidó cserkészek nyilvános szereplésére. Utána a terjeszkedő faji gondolat háttérbe szorította a zsidó cserkészetet. Ebben nem volt különbség katolikus és protestáns csapatok között: zsidókat nem vettek be keresztény csapatokba, a zsidó csapatok szervezését viszont igyekeztek megakadályozni. A támadások reakciójaként a meglévő csapatok ismét tovább erősítették a zsidó identitást. „A zsidó cserkészek nem csak azért zsidók, mert zsidóknak születtek. Tudatosan büszkén vallják magukat zsidóknak önmaguk és az egész világ előtt... Amerre járnak, amerre táboroznak erdők, pagonyok mélyén, mindenütt oltárokat emelnek, mindenütt imádkoznak.” – írta Vidor Pál: Zsidó cserkészek című írásában (Múlt és Jövő 1934. 249. l.) „Egész évi munkájukban csapatösszejöveteleiken, őrs- és rajüléseiken is végeznek zsidó munkát: foglalkoznak a zsidóság történetével, a nagyvilágon szétszórt zsidóság helyzetével, a szentföldi munkával, a hazai törekvésekkel. Ez a munka nem ötletszerű, hanem rendszeres, közös szabályzat alapján történik a különböző zsidó csapatokban”. Vidor példaként a szegedi zsidó cserkészeket említi, akik a zsinagóga képzett idegenvezetői. Segítette a védekezést a Zsidó Cserkészek Országos Nagybizottságának létrehozása is, amely szerv a táborozásokat és a csapatok közötti levelezést szervezte. Elkészítették a próbák vallási ismeretanyagát, összekapcsolván a zsidó ha gyományokat a cserkésztörvényekkel. A Remény című folyóirat erről így ír: „Hogy a zsidó fiúk jó cserké szek legyenek, az kétszeresen fontos. Mert nekünk mindig példát kell mutatnunk. A zsidó cserkész nem lehet hanyag, rendetlen, neki min dig az elsők között van a helye. A zsidó fiú egyéni becsülete a felekezet becsülete...”. 1937-38-ban a különböző szintű cserkészfórumok már igyekeztek megszabadulni a mintegy kétezer fős zsidó cserkészrétegtől. Emigrálásra kényszerítették Molnár Frigyest, a Magyar Cserkész Szövetség külügyi vezetőjét, a cserkészet „külügyminiszterét”, aki olyan sokat tett a magyar cserkészet nemzetközi kapcsolataiért. „SZOLGÁLATVEZETÕ: CSERKÉSZ-LELKIISMERETÜNK” Ennek ellenére 1937 tavaszán megkezdődött a zsidó leánycserkészet szervezése is. Ekkor jelent meg Vidor Pál brosúrája a zsidó cserkészek vallási próbapontjairól. Bár a zsi dótörvényekkel párhuzamosan tá volították el őket a hivatalos mozgalomból, mégis engedélyt kaptak egy, a hitközség keretén belül működő csapat megalakítására, a Pesti Izraelita Hitközség XIII. ifjúsági csoportja néven. 1940. március 24-én a Wesselényi utcai zsidó polgári iskola tanári szobájában megalakult a hazai zsidó csapatok munkaközössége tizenhat csapattal. Az üldöztetés azonban tovább folyt és miután levetették velük a jelvényeket, Zsidó Ifjúsági Őrszem Szövetsége néven akartak tovább működni. Azonban Teleki Pál miniszterelnök ridegen elutasította kérvényüket. 1941 novemberétől a BM betiltotta az amúgy is már feloszlatott zsi dó cserkészcsapatok minden műkö dését. Megható olvasni búcsúparancsaikat: „Szolgálat: A cserkészmunka újabb megindulásáig a csapat minden tagja szolgálatban van. Szolgálatvezető: Cserkész-lelki ismeretünk”. (Ámosz csapat, Pécs, 1941. december 7.) 1942-től új lendületet kapott a zsidó cserkészek üldözése. Még az áttért szülők gyermekeit is kizárták a csapatokból, megtiltották zsidók részére cserkészfelszerelés eladását, kisajátították a zsidó csapatok vagyonát (nyomdák, rádiók). A zsidó cserkészek osztoztak a közös zsidó sorsban, sokan kerültek a deportáló vonatokba és a munkaszázadokba. KÍSÉRLETEK AZ ÚJRAKEZDÉSRE 1945-ben újjáalakultak a zsidó cserkészcsapatok, különösen a nagy múltú Vörösmarty csapat végzett jó munkát. Azonban az érdeklődés megcsappant irántuk, a zsidóságot mélyebben átérző fiatalok a cionista mozgalom ifjúsági csoportjaiba szerveződtek, sokan pedig a baloldali ifjúsági szervezetekben próbálták feledni az átélt szenvedéseket. Amikor a cserkészmozgalmat felszámolták, megszűnt a zsidó cserkészet is. A rendszerváltás után, a 90-es évek elején a Kadima cserkészcsapat újjászervezésének kísérlete nem járt tartós sikerrel. Cserkész-emlék Farkas örs (1924) FORRÁS: CSALÁDI ARCHÍVUM; 191. TOLDI CSERKÉSZCSAPAT LAPJA
