Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-07-01 / 86. szám
REBBE | REBBE egység | 2016 JÚNIUS-JÚLIUS 6 megannyi országban és helyzetben, az esetek 99%-ában kedvezőtlen körülmények között fennmaradva, miközben egykori elnyomóinknak – egyiptomiaknak, babilóniaiaknak, rómaiaknak és görögöknek – már nyoma sem maradt, a zsidók túlélték minden ellenségüket, beleértve Hitlert is. Ahogy már korábban is elhangzott, nem jöhet senki egy előre kidolgozott elmélettel. Tanulmányozni kell a történelmet, és meg kell figyelni a folyamatokat. Az elnyomás túléléséhez szükséges erő megléte nem véletlenszerű, hiszen 3000 éven keresztül ugyanaz történt. A teljes feljegyzett emberi történelem nem több mint 4-5000 év. És ebből az 5000 évből 3000 éven keresztül egy különös, egyedi jelenség figyelhető meg. Egy nép, mely állandóan egy üldözött kisebbség volt, mindig túlélte nála sokkal hatalmasabb elnyomóit. Ha elővesz szük a könyveket és tanulmányozzuk a viselkedésüket, megtalálhatjuk a választ, hogy miért is vagyunk mások, miért zárkózunk magunkba és miért nem vagyunk hajlandóak asszimilálódni. javaslatot, a cselekvést pedig halogatjuk emiatt, akkor évek és évtizedek mehetnek el, és nem tudom, hogy ez a helyes dolog-e. Talán racionálisabb lenne azokat az intézkedéseket, eljárásokat és értékrendet alkalmazni, melyeket 100, 500 és 1000 évvel ezelőtt is alkalmaztunk, hogy így próbáljuk rendbe tenni a dolgokat magunk körül. Ezek után majd fordíthatunk időt egy alapos kutatásra. Más szóval: nem helyes először kísérletezni, mindenekelőtt a beteget kell életben tartani. ZSIDÓ IDENTITÁS Diák: Mi tartotta össze a zsidókat, és mi az oka, hogy fent tudtak maradni? Rebbe: A tudományos történelem-felfogás szerint ta nulmányoznunk kell a történelmi eseményeket, és meg kell találnunk azokat a közös pontokat és jellemzőket, melyek nem változtak meg. Ha háromezer éven keresztül túléltük az üldöztetéseket, a pogromokat és az elnyomást, akkor kellett lennie valamilyen különleges dolognak ezen évezredek alatt, valamilyen közös pontnak, amely végig jelen volt. Ha ez a dolog eltűnt volna egy bizonyos időszakban, akkor abban az időben a zsidók valószínűleg nem élték volna túl az üldöztetéseket és a pogromokat. Ha tanulmányozzuk a zsidó történelmet, akkor számos változó elemet figyelhetünk meg: a nyelvet, a lakóterületet, a kormányzatot, az öltözködést, a kultúrát és a környező világot. Mi itt angolul beszélünk, Oroszországban a zsidók oroszul beszélnek, Izraelben pedig héberül. Ezek a különbségek az elmúlt évezredekben is jelen voltak, az állandó elemek pedig kizárólag a micvák, azaz a parancsolatok voltak, melyeket mindennapi életünk során gyakorlunk. A tfilin nem változott háromezer év alatt. Ugyanez vonatkozik a sábátra és az étkezési törvényekre is. Ugyanaz a Tóránk van ma is, mint ezer, kétezer vagy kétezer-ötszáz évvel ezelőtt. Minden korban voltak olyan csoportok vagy egyének, akik letértek az útról. Némelyik csoport nagyon erős volt, de nyoma sem maradt öt-hat nemzedék után. Negyven nappal a tóraadás után egy erős csoport elkészítette az aranyborjút. A Szentély fennállása alatt voltak, akik bálványokat imádtak, Spanyolországban, az inkvizíció működése alatt is létezett egy befolyásos csoport. Ha szigorúan a történelemtudomány szempontjából vizsgáljuk a dolgokat, akkor el kell fogadnunk a tényt, még ha nem is értjük: a közös pontot a gyakorlati micvák jelentették. Diák: Hogyan használhatjuk a tóratudásunkat a mindennapi éle tünk során? Rebbe: Tanulmányozzátok a Tórát, a próféták köny veit, a szent iratokat és ezek magyarázatait, s ezek után már nem lesz nehéz – ha nincsenek előítéleteitek, és hajlandóak vagytok kisebb áldozatokat hozni. Nem érhettek el mindent most hirtelen, de minden egyes nap-Diák: Úgy gondolja, hogy a zsidó nép mindig egy kisebbség marad? Rebbe: Valószínűleg így lesz ez a jövőben is. De ez nem aggaszt engem. Ha összehasonlítjuk a növényvilágot és a szervetlen környezetet, azt látjuk, hogy szervetlen anyagból van több. A növényvilág pedig változatosabb, mint az állatvilág, és az állatvilág változatosabb, mint az emberiség. Mindazonáltal nem várjuk el az emberiségtől, hogy népesebb legyen, mint az állat- és növényvilág, vagy a szervetlen környezet. Az a fontos, hogy ki van irányító szerepben: az ember vajon jóindulatú és békés-e, vagy olyan, mint egy állat, egy növény, vagy egy szervetlen anyag. Még valami: manapság sokan túl sok időt szentelnek a vitának. Egy olyan világban élünk, amikor az embereknek cselekedetekre és tevékenységre van szükségük. Ez ahhoz hasonlatos, mint amikor egy vészhelyzet során sincs idő az összes lehetőséget és megoldási javaslatot megvitatni. Meg kell tennünk minden lehetséges intézkedést már egy nappal, évvel vagy évtizeddel korábban. Ebben a korban sok vészhelyzet van. Ha mindany nyian arra használjuk fel a rendelkezésünkre álló időt, hogy megvitassuk az összes lehetőséget és megoldási
