Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-05-01 / 85. szám
2016 MÁJUS | egység 13 az 5771. zsidó év kezdete alkalmából újra megnyíltak a zsinagóga kapui. Az épület visszakapta régi funkcióját. A 2010-ben megkezdődött munkálatok után – a közösség, a Róth testvérek és a magyar állam nagylelkű adományainak hála – 2016. április 12-én ismét felavatták a régi-új zsinagógát. Újra ragyog a zsinagóga boltozatán a huszonötezer Dávid-csillag. Már gyerekkoromban a fejemben volt, amikor elmentünk az épület mellett, hogy milyen kár, hogy már nem zsinagóga. – kezdi Köves Slomó, az EMIH és a zsinagóga rabbija. – Később álmaimban szerepelt, hogy esetleg egyszer újra imaház lehet a sokáig tévéstúdióként működő épületből. Amikor egy ingatlanos felhívott, hogy nem akarok-e véletlenül egy zsinagógát venni, azt hittem, viccel. Korábban is terveztem, hogy a III. kerületben, a Galagonya utcában kialakítunk egy kis imaházat, de az a terv nem jött össze. – A rabbi akkor még úgy látta, az épület túl nagy, esetleg egy múzeum és egy imaház működhetne benne. – Egy tanmese szerint a haszid megkérdezte a Lubavicsi Rebbét, hogy mit jelent haszidnak lenni? A Rebbe azt felelte, hogy olyan, mint lámpagyújtogatónak lenni. Ez a bölcselet azt üzente nekem, hogy gyújtsak fényt, csináljam és fognak jönni az emberek. De azt nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan – teszi hozzá a rabbi. ÉLETRE KEL A ZSINAGÓGA 2010-ben a közel százkilencven éves épület tehát ismét a közösségé lett. A zsinagóga újra működött: ebben az évben mintegy négyszázan már itt ünnepelhették Ros Hasanát. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vette birtokba az épületet, és közösségi összefogással, ma gánadományokból megkezdte a felújítást. Az épületet statikailag megerősítették, felújították a tetőszerkezetet. Velledits Lajos restaurátor, Szécsi Zsolt építész és Somlai Tibor belsőépítész munkájának gyümölcsét élvezheti a zsinagóga közössége. Az 1821-es épület emlékei közül nagyon szép építészeti megoldások és stukkódíszek maradtak meg – meséli Velledits Lajos. – Ennek a korszaknak az emléke a decens klasszicista színezés is. Az 1900-as felújítás során a falak szecessziós jellegű, erőteljesebb színeket kaptak. Ezt a két korszakot összehangolva láttunk neki a munkának – teszi hozzá a restaurátor. Az oldalfalak klasszicista, míg a mennyezet inkább szecessziós jellegű színezést kapott. A lepusztult, rossz állapotú falakat néhol tégláig le kellett verni, hogy a kétezer négyzetméteres festett felület újra színezéséhez hozzáfoghassanak a mesterek. 1900-ban három különböző technikát alkalmaztak, amelyet a restaurálás során is követtek: sablonfestést, klasszikus festési technikát, amely során a felrajzolt mintákat szabadkézzel festették meg és olajfestékkel márványoztak több felületet. A belső térben ismét ragyog a mennyezeten látható huszonötezer Dávid-csillag, megújult a tóraszekrény és visszakerültek az ólomüveg ablakok is. A gépészet is megújult és új, modern kóser konyhát kapott az épület, amely akár ötszáz fő ki szolgálására is alkalmas lesz. Hátra van még a fűtésrendszer megújítása, majd az alsó falrészek restaurálása. A közösség is épül, nemcsak az ünnepek alkalmával telik meg élettel az épület. Pénteken és szombaton ima tölti be a teret. Sőt hétköznaponként sokan itt kezdik a napot reggeli imával. Ünnepi rendezvények, gyerekprogramok, női tanulókör színesítik a válasz tékot: keddenként a közösség női tagjai jönnek itt össze egy kis tanulásra-beszélgetésre Köves Dvora rebbecen vezetésével. Vasárnaponként gyerekzsivaj tölti meg a teret: az Alef kids program játékosan tanítja az óvodás és kisiskolás korosztályt a vallásra. A nagyobbak már a bár micvóra, illetve bát micvára készülnek a Bár Micva klubban, sőt Alef Teens néven a majdnem fel nőtt korosztály is helyet kap itt. Amikor elkezdtük lebontani a té véstúdió elemeit szinte fellélegzett az épület – mondja Köves Slomó.Ahogy újra beáramlott a fény az imaterembe, ...olyan volt, mintha a zsinagóga megköszönné, amit teszünk vele. Azóta is ezt teszi. Óriási dolog, hogy egy nem működő zsinagóga újra megtelik élettel. Mindez megtestesíti azt, amit a magyar zsidóságról gondolok: újra életre lehet kelteni a pislákoló lángot. Korábban a Vasváriba jártam. Ott ismerkedtem meg Köves Dvorával, ő vezetett be a vallás rejtelmeibe. Megtanította a legfontosabb imákat, hogy hogyan kell péntek este gyertyát gyújtani. Ahogy megnyílt Óbudán a zsinagóga, nekem is itt volt a helyem. Továbbra is sokat tanulok Dvorától, hiszen minden kedden este együtt tanulunk a közösség hölgytagjaival, a rebbecen vezetésével. Itt köszöntjük minden péntek este a sábátot és családi programjainkat is Óbudán tartjuk: kisfiunk brisz e és hajvágása is itt volt. SZILÁGYI NÓRA FOTÓK: DEMECS ZSOLT, VÁMOS RÓBERT, EMIH ARCHÍVUM Reggeli ima – évtizedek után először a 2010-es munkálatok alatt
