Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-05-01 / 85. szám
2016 MÁJUS | egység 9 MEGÚJULÓ ZSINAGÓGÁK MAGYARORSZÁGON A magyarországi zsidó közösség újjászületésének szimbólumaként is felfogható, hogy egymás után újulnak meg a korábban elhagyatott zsinagógák. ÓNODY-MOLNÁR DÓRA ÍRÁSA Gabonatároló, lisztraktár, ruhaüzlet, iskola, könyvtár, bútorraktár, sportcsarnok, postahivatal, református templom, edzőterem, lakóház – csak néhány példa arra, hogy a szocializmus évei alatt mire használták a vidéki zsinagógákat. Ha az épületek egyáltalán fennmaradtak, a háború alatt elkezdődött rombolást a háború utáni évtizedek végezték be. Az üres zsinagógák naponta szem be sítették a lakosságot a szégyen letes múlttal. Így aztán sok helyen a szembenézés helyett inkább igyekeztek eltakarítani a múlt vádló szimbólumait. Ha találtak új funk ciót az épületnek, akkor megmaradt az esély arra, hogy legalább a falak megmeneküljenek. Az EMIH jóvoltából 2010-ben újjá avatott Óbu dai Zsinagógát korábban tévé stú dióként használták. A rendszerváltás után a megmaradt zsinagógákra több figyelem jutott. Többek között a zsidó szervezetek nyomására az önkormányzatok is próbálták menteni a még menthető épületeket. Később az uniós források is megnyíltak. Ennek köszönhetően az utóbbi években új lendületet kap tak a zsinagóga-felújítási projektek. A kormány 2014-ben, a holokauszt-emlékévben célul tűzte ki, hogy a felújítással az egykori zsinagógák újra „a vallási vagy a helyi kö zösségi, kulturális élet színtereivé váljanak”. Így újul meg többek között a szegedi zsinagóga, Európa harmadik, Magyarország második legnagyobb zsinagógája. Az építkezést néhány hónapja megkezdték. A kormány tavaly hárommilliárd forintot különített el a Rumbach utzai központi támogatásból. A debreceni zsidónegyed felújítási programja 2013-ban indult a Kápolnás utcai zsinagógával. A gyöngyösi zsinagóga is megújul, a Status Quo Ante Zsidó Hitközség helyi vezetőjének tájékoztatása szerint kulturális centrummá, a keresztény-zsidó párbeszédet szolgáló rendezvények központjává alakítják az épületet, amelyet a szocializmusban bútorraktárnak használták. A gyönyörű épületben berendeznek egy állandó kiállítást, amely a városban felnövő Richter Gedeon életét mutatja be. Már folynak az egyeztető tárgyalások a miskolci zsinagóga felújítása kapcsán is. A tervezés szakasza nyáron befejeződik. Egyelőre még nincs meg a munkálatokra a pénz, az állami támogatás ugyanis csak az állagmegóvásra elegendő. Uniós forrás felhasználásával a tokaji zsinagógát már rendbe tet ték, ma kulturális és kon ferencia-központként üzemel. A mezőcsáti zsinagóga pár éve esett át nagyszabású felújításon, ami az alföldi kisváros egyik büszkesége, legszebb kulturális épülete lett. A kormány a magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagóga belső tereinek felújítására fél milliárd forintot biztosított, az ígéretek szerint az épület olyan lesz, mint amikor 1902-ben átadták. Helyreállították 20. század első felében Papp Gyula és Ferenc Szabolcs által tervezett mór-stílusban épült, ungvári zsinagógát is. Az EMIH különleges törődéssel ápolja a múlt emlékeit, hogy azokat újra birtokba vehesse a zsidó közösség. Egyik legfőbb pro jektje Tokaj-Hegyaljához kötődik, a célja pedig, hogy a valamikor virágzó tokaj-hegyaljai zsidó tradíció tovább éljen. Kevesen tudják, hogy a holokauszt előtt Észak-Magyarországon gyakorlatilag minden településen komoly zsidó közösség élt. Az EMIH Olaszliszkán, a volt zsinagóga területén emlékparkot hozott létre, illetve a nemrégiben felújított mádi zsinagóga mellett megújította a rabbiházat, amely zarándokházként működik majd. „A zsidóság Tokaj-Hegyalján évtizedek óta sajnos már csak emlék, de mégis a megemlékezések rámutatnak, milyen fontos szerepet töltött be a zsidóság a vidék életében” – nyilatkozta ko rábban Köves Slomó az EMIH vezető rabbija. MAGYARORSZÁG MÛKÖDÕ ZSINAGÓGÁI Budapest: 22 Vidéki nagyvárosok: 5 Idényjelleggel működő zsinagógák: 8 cai zsinagóga rekonstrukciójár a, és az ott helyet kapó Együttélés Háza elnevezésű projekt megvalósítására. Nemrégiben fejeződött be a debreceni Pásti utcai zsinagóga felújítása félmilliárd forint európai uniós és ha-
