Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)

2015-05-01 / 85. szám

HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM

ZSINAGÓGAÉPÍTÉSZET INTERCISÁTÓL A LAUDER TÁBORIG

egység |

2016 MÁJUS

6

RÖVID BEVEZETÕ A ZSINAGÓGAÉPÍTÉSZETBE

Bár a zsidó jog szerint néhány kivételtől eltekintve szinte bárhol lehet imádkozni, az első jeruzsálemi Szentély pusztulását követően mégis kialakult a zsidók gyülekezésére és imádkozására szolgáló tér, a zsinagóga – héberül bét kneszet

(jiddisül súl/sil

). Részben vallásfilozófi

ai, részben történelmi okokból azonban – a XIX. század második felének orientális stílusú zsinagógáit kivéve – nem alakult ki egységes zsinagógaépítészeti stílus, hanem a befogadó kultúra építészeti megoldásait és formavilágát vették át a zsidó megrendelők, illetve alkalmazták a többnyire nem-zsidó építőmesterek. DEO AETERNO

A második jeruzsálemi Szentély polgári időszámítás szerint 70-ben történt pusztulása nyomán számos országban jöttek létre zsidó közösségek. A római seregekkel katonaként, illetve azok nyomában kereskedőként és iparosként a mai Magyarország területére is érkeztek zsidók a II. században. A III. század elejéről származik az a Dunaújvárosban (latin A világ legrégebbi, még működő zsinagógája a XIII. században épült prágai Altneuschul, a híres Gólem lakhelye. A legnagyobb zsinagógát Jeruzsálemben találjuk: a belzi haszid mozgalom központi zsinagógájában egyszerre akár tízezer ember is imádkozhat. Magyarországon ma 35 zsinagóga működik valamilyen rendszerességgel – lássuk, mit kell tudni róluk! DÉNES ANNA ÍRÁSA

A 130 éve épült Vasvári Pál utcai zsinagóga