Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-11-01 / 90. szám
KÖZÖSSÉG | KILE 2016 NOVEMBER | egység 25 Majd jöttek a zsidótörvények. Korlátozták jogaikat a hitelezésben, ke reskedelemben, szállításban. A gaz dasági diszkrimináció mellett a mis kolci zsidóság nagy múltú politikai, közéleti szerepét is elvesztette. Betiltották a Miskolci Orthodox Zsidókört, majd az egyéb vallási, kulturális és szociális egyleteket. A német megszállással a Gestapo miskolci szervezeteivel és a német parancsnoksággal szoros kapcsolatot ápoló Imrédy Béla politikáját követő Szlávy László polgármesgyűlt össze rendszeresen, s a bolsevistákat és az angol bombázókat kívánták” Miskolcra. Szlávy polgármester kötelezővé tette az izraeliták lakóhelyének bejelentését, a családtagok és a helyiségek számának megjelölésével, ami már az elkülönítést készítette elő. Gettót jelöltek ki, melynek területét a Szemere, a Margit és a Zrínyi, illetve a Szirma, a Petőfi és a Gillányi utcák határolták. A városrészben körülbelül ezerkétszáz zsidó csa lád lakott, akik közé hatszáz lakezhettek. A végrehajtásban és a lakások elosztásában a zsidó tanács is részt vett, amelynek élén Feldmann Mór építészmérnök, a hitközség elnöke, valamint Banet Elemér állt. A közösség spirituális vezetői ekkor Neufeld Simon, Ehrenfeld Adolf, Gottlieb Juda rabbik, valamint Spira Salamon anyakönyvvezető rabbi voltak. Feldmann egyébként jelen volt a Központi Zsidó Tanács március 28-án tartott fővárosi értekezletén, amely a vidéki izraelita közösségek megnyugtatását, illetve félrevezetését célozta. Úgy tűnik, az elnök teljesen félreértette a helyzetet, bízott a polgármesterben. BEFOGADÓ KÖZEGBÕL ELLENSÉG Miskolcon különleges csendőrnyomozó osztag alakult, amelynek parancsnoka Oláh András csendőr alhadnagy volt. Két házban fogdát és kínzókamrát alakított ki, ahol a kiválasztott áldozatokat elrejtett vagyonukról és értéktárgyaikról vallatták. Több mint száz embert ver tek meg s kínoztak itt brutálisan. A gettósítás végrehajtásával párhuzamosan a megfélemlítés és a megtorlás egyéb eszközei ugyancsak szaporodtak, s az antiszemita propaganda egyre durvábbá vált. Bár az országban ritka kivételként Miskolcon háború és németellenes csoportok jöttek létre, és a munkaszolgálatosok soraiban is FELÚJÍTÁSRA VÁR A MISKOLCI ZSINAGÓGA Az 1861-1863 között épült zsinagóga Christan Friderich Ludwig Förster tervei alapján épült, romantikus stílusban, neoromán elemekkel. A temp lom berendezése némi eltérést jelentett a hagyományokhoz képest, például készült benne karzat orgona számára is, amelynek használatára végül nem került sor, s ez vitát váltott ki a hitközségen belül. 1864 márciusában Sátoraljaújhelyen összehívtak egy harminc rabbiból álló gyűlést, amelyen kimondták az egyházi átkot a miskolci rabbira, majd az orthodoxok a Telegdy utcai imaház helyén új imaházat alakítottak, és rabbisági pert folytattak a templomért. 1875-ben a hitközség ortodox és neológ szárnya újból egyesült az ortodox szervezet szabályai szerint. A templomot így a rabbi tanács átalakította az ortodox szempontoknak megfelelően. A II. világháború alatt komoly károkat szenvedett az épület. A békeidő beköszönte után a megrongálódott templomot a hitközség önkéntes munkával állította helyre. A miskolci zsinagóga 2013 óta üresen áll , ugyanis a tartóoszlopai süllyedni kezdtek- feltehetően a zsinagóga melletti tér alatt kialakított mélygarázs miatt – és életveszélyessé vált az épület. A mun kálatok több milliárd forintba kerülnek, és a miskolci önkormányzat nem tud ekkora anyagi támogatást adni. A zsinagóga melletti földszintes házsorban működik egy imaterem, itt tartják az istentiszteleteket. Remélhetőleg az ígért állami támogatással mihamarabb újra biztonságossá válhat a zsinagóga. ter a „magyar faj védelmét” tűzte zászlajára. Folytatódott a zsidóság teljes gazdasági ellehetetlenítése. A zsidóknak be kellett szolgáltatniuk zsír- és cukorjegyeiket. Megtiltották, hogy az izraeliták este 8-tól reggel 6-ig lakásaikat elhagyják, az izraelita szerzők munkáit pedig kiselejtezték. Szigorúan ellenőrizték a sárga csillag viselését. FÉLREÉRTETT ANTISZEMITIZMUS Az „állam és a társadalmi rend elleni izgatás”, továbbá rémhírterjesztés vádjával vették őrizetbe azt a héttagú izraelita „titkos társaságot” is, amely egyikük lakásán „az ellenséges rádióadások meghallgatására kásba mintegy tízezer embert zsúfoltak. A végrehajtást május 11-én rendőri felügyelettel kezdték el. A zsidóknak kettes sorokban kellett meghatározott szállásukra költözniük, s öltözetükön kívül személyenként egy rend ruhát, egy pár cipőt, két rend fehérneműt, a legszükségesebb ágyneműt, valamint háromnapi élelmet vihettek magukkal. A gettósítás május 20-án fejeződött be, ezután a területet lezárták. Ettől kezdve az izraeliták a gettót csak kivételes esetben, igazolvány nyal és egyéb engedélyekkel hagyhatták el. Az esti óráktól zsidók az utcákon nem tartózkodhattak, keresztényekkel egyáltalán nem érint-FOTÓK: MISKOLCI AUTH. ORT. IZR. HITKÖZSÉG
