Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)

2015-11-01 / 90. szám

egység | 2016 NOVEMBER 12 HOHMECOLÓ | KÖZÉLET „A CHÁBÁD A LEGKEDVESEBB SZERVEZETEM AZ EGÉSZ VILÁGON” LELKI ÚTKERESÉS Robert Allen Zimmerman 1941. má­jusában született egy Minnesota ál­lambeli kis faluban. Mind a négy nagyszülője kelet-európai – odesz ­szai – bevándorló volt. Szülőfalujá­nak összetartó zsidó közössége hatá­rozta meg a gyerekkorát, az Agudas Achim zsinagóga chéderjében tanult. Nyarait a Wiscosin államban található Webster cionista táborában, a Herzl Campben töltötte – itt került sor első fellépésére is. Bár nevét többek közt azért változtatta Bob Dylanre, hogy ezáltal is segítse elszakadását családi kötöttségeitől, mind a mai napig szo­ros kapcsolatot ápol a zsidósággal. Egész életében fontos volt számára Izrael, többször is ellátogatott az or­szágba, három alkalommal adott kon­certet a Szentföldön, sőt, majdnem csatlakozott egy kibuchoz is. Az 1970-es években keresztény­ként élt, több ilyen tematikájú albu­mot is kiadott. Ebben a korszaká­ban történt, hogy Marlon Brandóval együtt váratlanul felbukkant egy re­form zsidó közösségi széderen Holly­woodban. Az asztali áldás bevezeté­seként ekkor a Blowin’ in the Wind című számát énekelte. Miután Dylan az utolsó keresz tény albumát megjelentette a nyolc vanas akár napjaink izraeli politikusaitól is származhatnának. Zsidó tematikájú dalai közül ezen kívül említhetjük az ákédát Jicchák – Izsák feláldozásával foglalkozó High ­way 61-t, a Babilon pusz tulásával fog­lalkozó All Along the Watchtower t, vagy a nagy klasszikus Forever Young ot is, mely ­nek szövege a papi áldáson alapul, és tartalmaz egyéb bibliai utalásokat is. Dylan azzal is büszkélkedhet, hogy az ő munkásságát dolgozta fel a tavaly újrarendezett és újranyi­tott tel-avivi Bét Hátfucot múzeum első tárlata, melyen bemutatták töb­bek közt zsidó gyökereit, és a zsidó évek legelején, hirtelen fordulattal, a Chábád mozgalmon ke resztül, visz­szatért a zsidóság hoz, lubavicsi rab­bikkal tanult Flat bushban, és részt vett a rendezvényeiken, többek közt adomány gyűjtő koncerteken. Látvá­nyos visszatérésének hatásos jeleként legidősebb fia, Jesse bár micva ün­nepségét a Siratófalnál tartotta meg 1983-ban. KIÁLLÁS IZRAEL MELLETT Ugyanebben az évben – és egy év­vel az első libanoni háború után – jelentette meg az Infidels (Hitet ­lenek) című albumjában az Izrael­lel kapcsolatban sokat emlegetett Neighborhood Bully című dalát. Igen ­csak ritka példája ez annak, hogy egy amerikai rocklegenda egy­értelműen és teljes mellszélesség gel áll ki a zsidó állam mellett. A szö­veg a mindenki által támadott Izra­elt mutatja be, amelyet a szomszédai folyamatosan ostromolnak, mégis mindenki őt teszi felelőssé és láttatja rossz színben. Izrael magányos em­berként jelenik meg, akit igazságta­lanul bélyegeznek meg amiatt, hogy az ellene irányuló támadásokat kivé­di, illetve megtorolja. Szövege ma is aktuális – gondoljunk csak a mina­pi UNESCO-határozatra, fordulatai Az irodalmi Nobel-díjas Bob Dylan kapcsolata a zsidósággal Bob Dylan tizenötödikként csatlakozott a zsidó irodalmi Nobel-díjasok klubjához, melynek tagja többek közt Smuel Joszef Agnon, Isaac Bashevis Singer és Kertész Imre is. Sokan a szintén zsidó Philip Rothot tartották a legesélyesebbnek a kitüntetésre, ám meglepetésre a zenész nyert. Érde­kesség, hogy az irodalmi Nobel-díjasok 13 százaléka zsidó, az amerikai díjazottaknak pedig 33 százaléka. A szélsőjobboldali nézetek hívei kereshetik a titkos összefüggéseket. ZSIDO.COM Fia, Jesse bár micva ünnepségét a Siratófalnál tartotta meg 1983-ban

Next

/
Thumbnails
Contents