Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-11-01 / 90. szám
2016 NOVEMBER | egység 7 FORRÁS: CHABAD.ORG REBBE | REBBE A Rebbe párizsi diákévei alatt A Rebbe szerint tehát vallásos ember, még ha a hivatása sze rint tudományos munkát végez is, minden gond nélkül elfogadhatja a Tó ra szó szerinti értelmezését a te remtésről például, vagy bármely más olyan helyen, ahol az ál talánosan elfogadott tudoszidjai részéről rá irányuló figyelmet. Nem vállalt rabbi tisztséget, de a helyi zsinagógákban tartott nyilvános Tóra-előadásokat. 1938 novemberében Menáchem Mendel rabbi beiratkozott a párizsi Sorbonne-ra. Ugyanazon év márciusában végzett az École spéciale des travaux publics mérnöki tagozatán (1933-ban iratkozott be oda). Móse Zev Reitzer – a fiatalember magyarországi jesivában tanult előzőleg, azután ment a Sorbonne-ra orvoslást tanulni – szintén ugyanabba az évfolyamba iratkozott be, voltak közös óráik. Mély benyomást tett rá Me náchem Mendel személyisége: „Pontban a kezdésre érkezett, nem beszélt soha senkivel. Bejött, végigülte az órát, majd rögtön távozott... Ha szólt az órán, mindig röviden tette.” Menáchem Mendel barátságot kö tött a fiatalemberrel, és bátorította őt, hogy folytassa Tóra-tanulmányait, és tanítsa a fiatalabbakat zsidó örökségük ápolására. Mint a diákok általában, Reitzer is nehéznek találta a megélhetése előteremtését, de Menáchem Mendel rabbi segítségével talált olyan ösztöndíjat, amelynek köszönhetően anyagilag és spirituálisan is megtalálhatta a helyét. Sokan mások is, akik Párizsban ismerkedtek meg Menáchem Mendel rabbival, megerősítik, hogy a zsidó gyermekek számára szervezett tanfolyamai híresek voltak akkoriban. Efrájim Steinmetz 1939-ben még csak 11 éves volt, nemrégiben érkezett Magyarországmányos állásponttal a Tóra szembemenni látszik. A kvantumelmélet fejleményei nagyban hatottak a Rebbe gondolkodására a Berlinben töltött években, arra, ahogyan ő felfogja a Tóra és a tudomány viszonyát. Egy 1962-ben készült interjú során azt mondta Slomo Nakdimon izraeli újságírónak: „Az atomi részecskék viselkedésének törvényszerűségeivel kapcsolatos felfedezések alapjaiban rázkódtatták meg a tudomány működését. Egészen mostanáig a tudományt valami stabil dolognak mondták, a Tóráról pedig azt, hogy az csupán hit kérdése. Most látjuk, hogy a tudomány és a technológia premisszái nem bírnak a tartós igazság ismérveivel. Ezt a fölfedezést az atomi részecskék tanulmányozásának köszönhetjük...” A tudományos módszer kitűnő eszköz az emberiség kezében, de egyetlen tudományos hipotézis sem indokolja, hogy védelmünkbe kellene venni az isteni szót vagy újraértelmezni. Az efféle apologetika a Rebbe szerint „a 19. század divatjamúlt öröksége”. Éppen a tudomány említett előrehaladása tette teljesen feleslegessé az ilyesmit. A régi fogalomzavarok tisztázódtak időközben, mondta a Rebbe, a Tóra és a tudomány ma képe sek együttműködésre, együtthaladásra, békében. A Tóra feladata, és különösen a hászid tanításé, hogy az Örökkévaló és a világ egységét fölfedje. A tudomány korábban azt gondolta, hogy az univerzum sok különböző elemből áll össze, de a modern tudomány az energia és az anyag egyesülésére vezet vissza mindent. Maga a tudomány – mondja a Rebbe – tárja fel a minden létezők mögött megbúvó egységet. A PÁRIZSI DIÁK Az 1930-as években Párizs a nácizmus fenyegetése elől menekülő kelet-európai zsidóság menedéke volt. Chábád-zsinagóga nyílt a Rue des Rosiers 17-ben, és Menáchem Mendel rabbira egyre fokozottabb nyomás nehezedett, hogy egyre inkább vállaljon nyilvános szereplést. Berel Lax emlékei szerint Menáchem Mendel rabbi szívesebben imádkozott a Rue des Ro siers 25. alatti zsinagógában, hogy elkerülje az apósa háról a családjával – ő idézi fel, hogy Menáchem Mendel rabbitól kapta édesapja a tanácsot, miszerint írassa be őt és az öccsét a helyi Chábád-iskolába. Személyes maradandó emléke, amilyen barátsággal és gondoskodással fogadta őket Menáchem Mendel rabbi, amikor felkeresték a lakásán. Az oktatás a Rebbe egész életének, vezetői működésének meghatározó területe maradt. A pozitív tóraoktatás – vallotta a Rebbe – a zsidó élet és identitás egyik pillére. Joszéf Jichák Schneerson rabbi és Menáchem Mendel Schneerson rabbi
