Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-10-01 / 89. szám
2016 OKTÓBER | egység 7 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ sokan kereskedői munkákat vállaltak és Philadelphia, Charleston, Savannah, valamint Newport növekvő zsidó közösségének tagjaivá váltak a 17. század derekán. EGYENJOGÚSÁG Habár a dél-amerikai földekről északra vándorló zsidó csoportok abban a reményben foglalták el új otthonukat, hogy végre nyugodt életre találhatnak, hamar elutasítással kellett szembenézniük. Peter Stuyvesant, Új-Amszterdam kormányzója antiszemita indulatoktól felbuzdulva „álnok fajzatnak” nevezte az újonnan érkezőket, akik az idő haladtával csak fokozatosan nyertek befogadást. Áttörést végül az Amerikai függetlenségi háború hozott magával, amely során a zsidók közül száznál is többen álltak hazájuk szolgálatába. Az ösz szecsapásokat követően az amerikai Alkotmány 1787-es szövege és a Bill of Rights 1791-es módosított válto zata egyenjogúságot biztosított a kisebbségek részére. Továbbá 1790-ben George Washington levelében személyesen is biztosította a newportbeli Héber Kongregációt arról, hogy az USA kormánya egyenjogúságot biztosít számukra, és ahogy az elnök hangsúlyozta: „nem ad jóváhagyást a bigottság számára, és sosem fog hozzájárulni az üldöztetésekhez”. Végül 1877-ben utolsóként New Hampshire állama is politikai egyenlőséget ígért a közösség számára. A SOKAT REJTÕ 20. SZÁZAD Az észak-amerikai zsidóság történetét kezdetek óta folyamatosan végigkísérő társadalmi és intézményi rendszerek fejlődése a 20. században is folytatódott. A magyar gyökerekkel rendelkező Henrietta Szold 1912-ben megalapította Amerika első és máig nemzetközi elismeréssel bíró női szervezetét, a Hadassah-t; valamint a cionizmus mozgalma is sorra fakasztott új hajtásokat a kontinensen. Az első világháború kitörését követően azonban nemcsak katonai áldozatok szaggatták meg a zsidó közösségeket, hanem a közéletben is ellenséges hangok bukkantak let-Európából érkezők számának növekedésétől tartva – drasztikusan csökkentették a bevándorlók lehetőségeit. A Holokauszt szörnyűségeit magában rejtő második világháború során félmilliónál is több zsidó katona lépett harcba Amerika oldalán. Majd a győztes világbirodalom vezetőjeként Harry S. Truman elsők között ismerte el Izrael állam megalakulását 1948-ban. A hidegháború éveiben nemcsak zsidó származású tudósok, hanem zsidó szabadságjogi aktivisták is kiemelkedő eredményeket értek el az amerikai közéletben; a zsidóság vallásos közösségének jelentőségét a szekuláris világ is sorra elismerte. Ennek példájaként érdemes megemlékezni arról, hogy 1978-ban az amerikai kongresszus kezdeményezésére Jimmy Carter elnök Menachem Mendel Schneerson lubavicsi rebbe születésnapját az „Oktatás és [tudás] Megosztásának Napjává” nyilvánította. ÚJ ÉVEZRED HAJNALÁN A 2000-es évet sokan nemcsak millenniumi fordulópontként, hanem az amerikai zsidóság történetének egyik legjelesebb esztendőjeként is számon tartják, hiszen a történelemben ekkor fordult elő először, hogy ortodox zsidó politikust jelöltek egy amerikai vezető párt alelnöki pozíciójára, és Joseph Lieberman demokrata színekben elindulhatott a választásokon. Négy évvel később az amerikai zsidóság fennállásának 350. évét ünnepelhette, amelyet a kormány is hivatalos elismerésében részesített és máig egyenjogúságról biztosít. FOTÓ: BAIN NEWS SERVICE – LIBRARY OF CONGRESS; KHEEL CENTER; WHITEHOUSE.GOV hetőségeket biztosított, amely után vágyakozva több tízezer német, osztrák, magyar, lengyel és litván fiatal zsidó indult útnak a tengeren túlra. Másrészt 1881-ben, II. Sándor cár meggyilkolása után megkezdődött a pogromok első hulláma Oroszországban, ami miatt szintén zsidók tömegei választották célországként a szabadság ígéretét rejtő földet. 1870 és 1924 között minden korábbinál több zsidó, közel 2,5 millió fő érkezett az Egyesült Államokba, így számuk 1930-ra már a 4 milliót is meghaladta. Létszámbeli növekedésen túl a bevándorlók más módon is hatalmas változásokat vittek magukkal a fiatal kontinensre. A menekülők egy része hagyományhű és haszid irányvonalat képviselt – melynek megjelenése a kontinensen még sokszínűbbé tette az amerikai zsidóság életét. Welcome to the land of freedom! KELETRÕL ÉRKEZÕK A 19. század má sodik fele újabb változáso kat rejtett ma gában a zsidóság tagjai szá mára. Egyrészt az Ameriká ban jellemző vé vált gaz dasági növekedés és politi kai stabilitás olyan vonzó lefel és erősödtek meg az Egyesült Államok ‘20-as éveiben. A Fordművek alapítója, Henry Ford tulajdonában álló Dearborn Independent nevű kiad ványban publikálták a „Cion bölcseinek jegyzőkönyve” című an tiszemita pamfletet, valamint az amerikai kormány döntésére – főként a Ke-Barack Obama az Oktatás és a (tudás) Megosztásának napja alkalmából fogadja a Chábád mozgalom képviselőit, 2015.
