Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-09-01 / 88. szám
2016 SZEPTEMBER | egység 25 Grúzia területén éltek és élnek, az utóbbiak Dél-Oroszországban (Dagesztán, Csecsenföld, Ingus föld) és mára legnagyobb számban Azer bajdzsánban. A kaukázusi hegyi zsidók pontos eredete nem ismert. Egyes nézetek szerint az elveszett tíz törzs hagyományaikat őrző mara dványai közé tartoznak, mások a babiloni fogság végén visszamaradt zsidók leszár mazottainak tekintik őket. Vannak, akik szerint az észak-iráni ú n. tat népcsoport judaizált leszármazottai, mások ép p fordítva gondolják: a tatok az iszlám hitre térített hegyi zsidók. A hegyi zsidók a juhuri-tat nyelvet beszélik, vagyis egy perzsa dialektust arámi, arab és héber hatásokkal színesítve. Annyi bizonyos, hogy már a kora keresztény időkben éltek zsidók a Kaukázusban, és később is nagy számban érkeztek ide, például a IV. században a terjeszkedő szászánidák elől menekülő perzsiai zsidók. A kaukázusi zsidóknak két jól elkülöníthető csoportja alakult ki: a grúziai és a hegyi zsidóké. Az előbbiek QIRMIZI QESEBE A KAUKÁZUS JERUZSÁLEME Bakutól 170 kilométerre, a Kaukázus lábainál Quba tartomány fővárosát két részre osztja a Gudyalchay folyó. Bal partján a tartományi főváros Quba, híres hegyi szőnyegek és kétszáz éves mecsetek városa fekszik. Jobb partján egy másik különlegesség, a mai napig csak zsidók – ú n. hegyi zsidók (Mountain Jews) – lakta különálló város ka: Qırmızı Q ə s ə b ə , a Kaukázus Jeruzsáleme. BREUER KATALIN ÍRÁSA Qırmızı Qə s ə b ə Több mint két évezred igen változatosan telt a Kaukázusban is. Dió héjban az azerbajdzsáni terület történet e a következő: Az i.e. VI századtól az i.sz. II. századig Kaukázusi Albánia törzsszövetségi jellegű állama (nincs köze a ma ismert A teázónál
