Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-08-01 / 87. szám
KILE | KULTÚRA egység | 2016 AUGUSZTUS 26 KILE | KULTÚRA mészárolták le itt. Nem néztünk szembe ezekkel a tényekkel, ezért is szerettünk volna méltó emléket állítani ezeknek az embereknek. Sajnos több hasonló eset is előfordult ebben az időben és nem is tudunk róla. Mit lehet tudni az írónőről, Elfriede Jelinekről? Jelinek az egyetlen osztrák Nobel-díjas költő, 68 éves. Harmincnyolc felmenőjét ölték meg a holokauszt során. Ez a súlyos trauma hatott a személyiségére. Befelé forduló életet él. Ausztria lelkiismeretének hívják őt. Sajnos Ausztria és Magyarország is hajlamos a németekre kenni a háborús bűnöket. Pedig a magyar csendőrök vagonírozták be honfitársainkat, a magyar nyilasok lőtték őket a Dunába. A darab jóval többről szól, mint a történelmi eseményekről, ezért is adtam azt az alcímet, hogy tragikomédia a nemzeti lelkiismeretről. Megjelenik benne, hogy hogyan dolgozzuk fel a történteket. Az írónő gyönyörű költőiséggel, szürreális víziókkal asszociációs rendszerben írta meg a darabot. Az eredeti írás száz oldalas, a mi színdarabunk szövegkönyve harminchat oldalas lett. A sorokból feltartóztathatatlan, érzelmekkel teli szöveg ömlik árnyaltan, gazdagon. Ráadásul Halasi Zoltán költő, a fordító is fantasztikusan dolgozott. A társadalmi, politikai mondanivaló semmit nem érne, ha nem lenne ennyire jól megírva a történet. Mi az előadás üzenete? Én nem élek a zsidó kultúrában, nincs zsidó tudatom, de mint magyar állampolgár elfogadhatatlannak tartom, ha egy ország ilyen gyáván és tisztázatlanul hordozza magában a múltját. Mi, magyar értelmiségiek egy dolgot tehetünk: fel kell emelnünk a hangunkat, helyzetet kell teremtenünk a szembenézésre és szólnunk kell ezekről a történetekről. Miért pont ebben az új teátrumban mutatták be a darabot? A Tesla ezzel a darabbal nyitott. A Kazinczy utcában, az egykori gettó területén, egy zsinagógával a szomszédságában egy kulturális központ, azt hiszem, figyelemre méltó gesztussal választott előadást. A darab egyébként nem szájbarágós. Minden percben figyelni kell rá. Az elején el is hangzik a történet összefoglalása, hogy azután a néző tudjon asszociálni. Ebben segít a nagyszerű színészi játék is, ráadásul Kákonyi Árpád, a zeneszerző zsenialitása is sokat tesz hozzá a darabhoz. Más színházakban is be fogják mutatni a darabot? Nem véletlenül választottuk a Teslát helyszínnek. Egyrészt említettem a helyszín zsidósággal kapcsolatos hátterét, másrészt viszont itt a közönség nagyon közel van a színészekhez, együtt lélegzik, együtt él velük. Így egészen közvetlenül jut el hozzá a történet. Egy hagyományos nézőtér-színpad felállás nem szolgálná ilyen jól az előadást. A Rohoncot Európa több országában bemutatták már: Németországban, Ausztriában, Szlovákiában és Lengyelországban. A magyarországi bemutatón új megvilágításba kerülhet a mű, hiszen az áldozatok kivétel nélkül magyar állampolgárok voltak. A színdarab rendezőjét, VAS-ZOLTÁN IVÁN t kérdeztük. Hogyan találkozott Rohonc tragédiájának történetével? Évekkel ezelőtt a Tháliában egy müncheni vendégtársulat már bemutatta a darabot német nyelven, tolmácskészülékkel. Akkor hallottam erről először. Azóta érlelődött bennem, hogy valamikor meg kellene csinálni nekünk is. Érződött, hogy egy nagyon erős, sűrű történet, szokatlan, újszerű színházi megoldásokkal. Ráadásul a rohonci tragédia gyakorlatilag ismeretlen, ez is inspirált. Létezik erről a tragédiáról történeti leírás? Igen, de a történelmi köztudatba valójában nincs bevezetve, hogy kétszáz honfitársunkat Ezzel a tragikomédiával nyitotta meg kapuit idén tavasszal a Tesla Teátrum. A Nobel-díjas író, Elfriede Jelinek darabjának magyarországi ősbemutatóját, amelynek létrejöttét többek közt a Tábori Rabbinátus is támogatta, a Rátkai Márton Színházi Műhely előadásában, Szalay Kriszta, Cserna Antal és Juhász György főszereplésével láthatják az érdeklődők. LEFKOVICS ZSÓFI ÍRÁSA 1945 tavaszán a visszavonuló németek Burgenlandban akartak védvonalat kialakítani, hogy feltartóztassák a szovjet csapatokat. A munkálatok elvégzésére 600 magyar munkaszolgálatost rendeltek oda, akiket a rohonci Batthyány-kastély pincéjében szállásoltak el. A tulajdonosok, gróf Batthyány Iván és felesége Margit nagyszabású bált tartanak a körzet náci előkelőségeinek a tiszteletére. Evés, ivás, majd 11 óra körül a grófnő vezetésével néhány mulatozó felfegyverkezik, elhagyják a bált, a vasútállomásra most érkező száznyolcvan csontsovány munkaszolgálatost egy üres pajtába terelik, majd, az esti mulatság tetőpontjaként, lemészárolják őket. Néhány nap múlva az egész társaság elhagyja Rohoncot, a kastélyt felgyújtják, jönnek a szovjetek. Batthyány Margitot soha nem vonták felelősségre, jómódban élt Svájcban haláláig. ROHONC, AVAGY AZ ÖLDÖKLŐ ANGYAL Kétszáz zsidó munkaszolgálatos lemészárlásának tragédiája a Tesla színpadán
