Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-08-01 / 87. szám
2016 AUGUSZTUS | egység 19 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT A rabbik többségében23 azon az állásponton voltak, hogy nem lehet a támadót az áldozatok elé helyezni, hiszen előfordulhat, hogy Isten őrizz még többen halnak meg, míg a terroristát ellátják. Valójában a támadásának nincs vége, amíg az áldozatok ellátatlanul hevernek, vagyis jogos önvédelem őket előrevenni. (Ilyen támadás esetében ugyanis akár meg is lehet ölni a támadót az áldozatok védelmének érdekében.) 24 Másik szempont, hogy a terrorista magának okozta a bajt25 , szemben az áldozatokkal, így biztos, hogy nincs elsőbbsége velük szemben 26. A másik kérdés, hogy egyáltalán el kell-e látni a terroristát 27. Korábban olyan esetekről beszéltünk, amikor a bűnösök „nem állnak háborúban velünk”. Azonban a háborúban mások a törvények, és nem lehet úgy mérlegelni, mint békeidőben. Ennek ellenére fontos tisztázni, hogy szankciónak számít-e a kezelés megtagadása, vagy éppen ezzel segítjük a terroristát abban, hogy elérje célját és „sahid”-nak tekintsék?28 Hiszen az em berölés a háborúban sem parancs, csak egy lehetőség, ha éppen szükséges, tehát mérlegelni kell, hogy nyerünk, vagy vesztünk azzal, ha a terroristákat nem látjuk el. Kockáztatjuk-e ezzel a zsidó foglyok későbbi ellátását? Rontja-e ez a zsidók megítélését? Az elméleti vitákon túl ebben a kérdésben egyértelmű az álláspont: mindenkit el kell látni – előbb vagy utóbb. BISZKU BÉLA ELLÁTÁSA – PÉLDAMUTATÁS VAGY HIBA A RENDSZERBEN? A fentieket figyelembe véve úgy is értelmezhetnénk, hogy példamuta tóan 1 http://www.origo.hu/itthon/20160401-meghalt-biszku-bela.html; 2 Szánhedrin 37a.; 3 3Mózes 19:16., Talmud Szánhedrin 73a.; 4 2Mózes 21:18– 19.; 5 Bává kámá 85a.; 6 2Mózes 15:26.; 7 Sulchán áruch, Jore déá 336:1. ; 8 Lásd SÁ Orách chájim 328:17.; 9 Apja, Cvi Áskenázi rabbi (1656–1718), fi atal korábban Óbudán élt, ahol anyai nagyapja, Kohén Efrájim (1616–1678) volt a rabbi, lásd Zsidó lexikon 63. oldal.; 10 Mor ukciá, Orách chájim 328. fejezet.; 11 Jore déá 158:1.; 12 Uo.; 13 SÁ uo.; 14 RöMá uo.; 15 Igrot Mose responsum, Jore déá 1. kötet 184. fejezet.; 16 SÁ, Orách chájim 334:26. RöMá.; 17 Tiferet Jiszráél kommentárja Ávodá zárá 2 fejezetéhez 6. jegyzet. Idézi Spira Cvi Hirs rabbi (1850–1913) munkácsi rabbi Dárké tsuvá című mű vében, Jore déá 158:3.; 18 Igrot Mose, Orách chájim 4. kötet 79. fejezet; 19 Chájim Palaggi (1788–1869) török rabbi: Chájim böjád responsum 33. fe jezet. Lásd még Bné bánim responsum 3. kötet 4:7.; 20 Jövámot 79a.; 21 Sulchán áruch, Even háezer 2:2.; 22 Stuart Winer: „Israeli medics told to treat terrorists the same as victims”, Times of Israel 2015. december 16.; 23 Lásd itt: http://www.breakingisraelnews.com/57711/rabbi-kanievsky-rulesfor-medics-not-to-treat-terrorists-terror-watch/#kFbpUQ128PJpbLcT.97; 24 Szánhedrin 72a., SÁ, Chosen mispát 425:1; 25 Lásd SÁ uo . 261:4; 26 Lásd Encyclopedia of Jewish Medical Ethics (héber) 1. kötet 13–14. oldal; 27 Lásd Siuré Torá lörofim uo.; 28 Yaakov Ariel Ramat Gan (Izrael) rabbija, in: http:// www.yeshiva.org.il/ask/96644; 29 http://www.szombat.org/politika/biszku-mazsihisz-szegeny-szegeny-zsidok; 30 2Királyok 6:8–23; 31 Jálkut Simo ni, 2Királyok 231. fejezet. járt volna el a zsidó kórház, ha azért fogadták volna be Biszkut, mert a zsidó etikát követve a zsidó kö zösség pozitív megítélését akarták erősíteni azzal, hogy nem tettek kü lönbséget ember és ember között, ami kor elláttak egy idős beteg embert. 2. Ugyancsak nehéz lehet sokaknak elfogadni ezt az érvelést, tekintettel arra, hogy – legalábbis a köztudat szerint – a zsidó kórházba nem könnyű bejutni, várólisták vannak és „belépő” díjazása van a bejutásnak (még a zsidó közösség tagjai számára is). 3. A Mazsihisz nyilatkozata szerint a hitközségnek „nem volt tudomása arról, hogy Biszkut a kórházban ápolják...”29 . Ez a nyilat kozat azt sugallja, hogy nem egy morális dilemma és az azt eldöntő „mindenkit kezelünk” elv, hanem a figyelmetlenség okozta az esetet. Amely egyben úgy is érthető, hogy, ha tudtak volna róla, akkor lehet hogy másképp döntenek. Az ellenség ellátásának etikai kérdése különösen nagy vihart kavart tavaly. A szíriai polgárháború sérültjeit gyakran az izraeli határhoz viszik, hogy megfelelő orvosi ellátást kaphassanak izraeli kórházakban. 2015 júniusában, nem sokkal azután, hogy szír felkelők szíriai drúzokat mészároltak le, az izraeli hadsereg mentőautója sebesült szír felkelőket szállított Cfátra kórházba. Izraeli drúzok megtámadták a mentőautót és a szíreket meglincselték. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű, több okból sem: 1. Tekintettel arra, hogy Bisz ku az ellátást bármelyik állami kórházban megkaphatta volna, az ellátása nem a közvetlen életmentésről szólt, és lévén, hogy sokak szemében egy volt karhatalmi bűnös ellátása nem javította, hanem rontotta a zsidó közösség megítélését, nem biztos, hogy a „minden embert ellátunk” érve itt valóban javít a zsidó közösség megítélésén. FOTÓ: BASEL AWIDAT/FLASH90
