Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-08-01 / 87. szám
egység | 2016 AUGUSZTUS 6 HOHMECOLÓ | EMLÉKEZÉS Menáchem Mendel Schneerson, a lubavicsi Rebbe híres volt formabontó projektjeiről, amelyek felrázták az egész zsidó világot. Köztudott, hogy szívén viselte a gyermekek és nők jogainak ügyét. Ismert, hogy nem egy politikus és üzletember tárgyalt vele fontos lépések megtétele előtt. Ám a „külvilág”, a lubavicsi haszidok körén kívül eső tisztelők körében kevesebb szó esik arról, micsoda filozófiai munkásságot hagyott ránk örökül a Rebbe. Halálának 22. évfordulóján rá emlékezünk. FORRÁS: CHABAD.ORG Röviddel házasságkötésük után a Rebbe és felesége Berlinbe költöztek, s a Rebbe beiratkozott a Berlini Egyetemre. Filozófiából és matematikából hallgatott kurzusokat. Amikor Hitler 1933-ban hatalomra került, a Rebbe és a Rebbecen Párizsba költöztek, ahol a Rebbe további tanulmányokat folytatott a Sorbonne-on, illetve a párizsi műszaki főiskolán, egészen 1938-ig. A Rebbe számos alkalommal szólt tudomány és hit viszonyáról, különféle mélységekben fejtve ki a témát. Ami a kettő közti látszólagos feszültséget illeti, a Rebbe nem kedvelte az „apologetikus” megközelítést, mely a szentírási szakaszokat és a hit tételeit a kor tudományos keretelméleteihez igazodva kísérli meg újraértelmezni. „Volt idő – írja a Rebbe egyik levelében –, amikor a tudósok úgy vélték, van olyan »tény«, amit tudományos módszerekkel »igazolni« lehet. Ma viszont inkább az az általános vélemény, hogy a tudományos módszer nem »igazol« tényeket, hanem több-kevesebb valószínűséget rendel egyes hipotézisekhez. A hívő zsidónak, aki olyan dokumentumot tart a kezében, melyről tudja, hogy a világ Teremtőjének kinyilatkoztatott szavát tartalmazza, s a mondott Teremtő törvényeit, semmi oka rá, sőt, semmi tudományos A REBBE ÉS A TUDOMÁNY „A VILÁG EGY KÖZPONTI ÉRTELMEZÉST KERES” oka nincs rá, hogy az igazságot igazítsa bármihez is, mert az látszólag ellentmond egy-egy olyan hipotézisnek, amit a tudomány jelen állása szerint, a ma rendelkezésére álló tudásból merítve bizonyos valószínűséggel kezel.” De a Rebbe a hit és a tudás viszonyát lényegileg együttműködésnek képzelte el, nem harcnak. Legalapvetőbb szinten úgy látta, hogy a lehetőségek száma végtelen: a hívő a technológiai fejlődés gyümölcseit, a tudományos haladás eredményeit kihasználhatja e világ jobbítására, hogy harmonikusabb és „istenesebb” hely legyen. Mélyebb elemzésben többször megmutatta, hogyan lehet jobban megérteni, megközelíteni bizonyos igazságokat az Örökkévalóról és a világ vele való kapcsolatáról abban a perspektívában, amit a modern tudományosság nyitott meg a valóság szemléletében. Schneerson rabbi a világháború előtt
