Egység, 2014 (78-80. szám)

2014-09-01 / 79. szám

Egység Ekkor magának a páciensnek támadt mentő ötlete: ״Hozzanak egy sáfárt!” kiáltotta izgatottan. Hamarosan sikerült sáfárt szerezni a beteg rabbinak, aki minden erejét összeszedve csodálatos módon meg tudta szólaltatni azt. Ez a szokatlan orvosi eszköz képes volt arra, amire semmi más: hozzásegítette a rabbit a gyógyuláshoz, aki így néhány héttel később zsinagógája bimáján állva szólaltatta meg a Ros Hásánákor előírt hangokat. Steiner Zsófia rabbi tüdejét is tornáztatni, nehogy tüdőgyulladás, vagy más komoly, életveszélyes szövődmény lépjen fel. Ehhez egy gépbe kellett erősen belefújnia naponta többször a betegnek. Ám a rabbi, bármennyire igyekezett, nem tudta össze­­szedni az erejét, hogy megfelelő erősséggel fújjon a készü­­lékbe. Félő volt, hogy a sikeres műtét ellenére elveszítik a beteget. Elhagyatott zsinagógákkal a toleranciáért Interjú Fischer Iván karnaggyal, a Budapesti Fesztiválzenekar vezetőjével Nagy visszhangja volt annak a koncert- és beszélgetés-sorozatnak, amelyet a Budapesti Fesztiválzenekar az EMIH-hel együttműködve elhagyatott vidéki zsinagógákban tartott. A kezdeményezés részleteiről Fischer Iván Kossuth-díjas karmestert, az együttes zene­­igazgatóját kérdeztük. tűk néhány helyen próbálni, milyen hatást vált ki a helyi lakosság körében. A Mazsihisz vezetőit kértem, hogy elvileg támogassák az EMIH és a BFZ közös akcióját, amit ők boldo­­gan meg is ígértek.- Egység: Úgy tudom mind­­egyik zsinagógában ugyanazt az összeállítást játszották. Hogyan készültek fel a so­­rozatra, hogyan választották ki az előadandó darabokat? A Vörös Tehén miért nem szerepelt a repertoárban?- Mivel világi zenét játszottunk, csak az volt a megkötés, hogy zsidó származású zeneszerzők műveit adjuk elő és természe­­tesen olyan zene legyen, ami nem sérti a zsinagógák szakrá­­lis terét. Ezzel ajándékot akartunk adni a helyi lakosoknak, miközben meséltünk is nekik a zsidó szokásokról.- Milyen visszajelzéseket kapott a zenekar a közönség részéről, és milyeneket kapott Ön a zenekar részéről?- Csodálatos emberekkel találkoztam. Egy bácsival, aki 50 éve azért gondozza az üres zsinagógát, mert a deportált zsidók jók voltak hozzá. Egy idős hölggyel, aki végigsírta a koncertet, mert a gyerekkori zsidó barátaira gondolt. Egy zsidó túlélővel, aki Ausztráliából jött vissza régi zsinagógájába. Mindenhol nagy tömeg gyűlt össze, lelkesen hallgatták a rabbi beszédét, a zenét, kifejezetten szeretetteli, barátságos, meghatott esemé­­nyék voltak ezek. A zenészeket is ugyanígy megindította ez az alkalom, mint ahogy engem is. Gondoljuk csak el, Albertirsán 70 éve nem volt ennyi ember az épületben.- Mi volt a hozadéka a programnak? Mit nyertek vele a zsinagógák, és mit a BFZ, amely már amúgy is a világ élmezőnyébe tartozik, hiszen számos nemzetközi elis­­mérést kapott az utóbbi időkben?- Ennél fontosabb koncertet még nem adtunk, hiszen itt nagyon nagy jelentőségű a cél: megértést, toleranciát kell a zenével elősegítenünk. Nekünk nem kell más hozadék. Lesz még folytatása a projektnek. Megyünk tovább, sajnos rengeteg üres, elhagyott zsinagóga van az országban. Szegő Krisztina A két főszervező- Sajnos a vidéki zsidóság létszáma már nem számottevő, különösen azokon a településeken, ahol a zsinagógát sem töltik meg. Kikre számítottak közönség gyanánt ezeken a koncerteken, és ki volt a célcsoportja a kezde­­ményezésnek? Hallgatóság a mádi zsinagógában- A helyi lakosokra. Azokra az emberekre, akik ott élnek a zsinagógák körüli utcákban, de talán még életükben nem léptek be az üres épületbe. Vannak közöttük idősebbek, akik még emlékeznek gyerekkori zsidó osztálytársaikra. De azokat is szívesen hívtuk, akik semmit sem tudnak zsi­­dókról, zsidóságról. A cél az, hogy a zsidókról kialakult kép mentesüljön az előítéletektől, hogy a nem zsidó közönség megismerje a zsinagóga belsejét, történetét, hogy többet tudjon az egykor ott élt zsidók életéről.- Honnan jött a sorozat ötlete, hogyan vették fel a kap­­csolatot az EMIH-el?- Köves Slomó rabbival beszélgettünk arról, mit tehetnénk közösen a vidéki zsinagógákért, és azért, hogy az elhagyott városokban, falvakban jobb kép alakuljon ki a zsidóságról. Együtt találtuk ki a kezdeményezést. Aztán jött a kiválasztás pillanata, amelyet úgy találtunk ki, hogy legyen egy szépen restaurált (Mád), egy még működő (Keszthely), és egy telje­­sen lepusztult, romos (Albertirsa) templom.-Milyen pályázatokat, támogatókat sikerült a kezdemé­­nyezés mögé állítani?- Senkitől nem kértünk anyagi támogatást, először ki akar-9

Next

/
Thumbnails
Contents