Egység, 2014 (78-80. szám)
2014-04-01 / 78. szám
A zsidóság és a sajtó Mitől zsidó egy újság? Mikor kezdtek el zsidók újságot írni és mit olvashatunk ma? Tekintsük át a zsidó sajtó történetét - dióhéjban! meg, köztük az egy évadot megért Munkaszolgálatos, és a két lapszámot megjelentető Kassai Zsidó Tanács Közleményei. A háború utáni évek 1945-től robbanásszerűen nőtt meg a zsidó lapok száma. Korábban már működő újságok indultak újra és teljesen újak születtek. Érdekes megfigyelni, hogy milyen magas volt a cionista lapok száma. Több újság foglalkozott kifejezetten a holokauszt témájával, mint pl. A Magyarországi Zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága által megjelentetett Hírek az Elhurcoltakról. Ekkor alakult meg az Új Élet újság - ez 1956. októberétői fél éven át szünetelt, ezt leszámítva azonban folyamatosan megjelent az elmúlt majdnem hetven évben. Érdekes megemlíteni újságunkban az Ágúdét Jiszráél (Hithű Zsidók Szövetsége) ifjúsági tagozata által 1945-47. között kiadott lapját, ami az Ahdut - Egység - címet viselte, és amelyet a korábban már említett Groszberg Jenő rabbi fia, a ma Izraelben élő Groszberg Ervin (Slomó) szerkesztett. Az ’50-es évekre a megjelenő sajtótermékek száma, ha el nem is érte, de megközelítette a háború előtti szintet, hiszén a túlélők mindent megtettek annak érdekében, hogy felélesszék a zsidó életet. 1956-ra azonban már egyértelmű volt, hogy ez a feladat lehetetlen, így tömegével hagyták el a zsidók az országot, és szinte megszűnt a zsidó élet. Egyetlen újság volt Magyarországon, ami 1957-től újra megjelent: ez pedig az Új élet. Emellett hosszú ideig csupán csak az Angliai Magyar Zsidók Egyesületének hivatalos értesítője, a Híradó volt az egyetlen magyar nyelvű zsidó újság világszerte. A rendszerváltás sajtója A rendszerváltás a zsidóság reneszánszát is magával hozta, ami gomba mód szaporodó sajtótermékeket szült. 1989-ben már nyolc magyar nyelvű zsidó újság jelent meg, köztük a történelmi előzményekre építő Szombat folyóirat vagy az MTA Judaisztikai Kutatócsoportjának Értesítője. Innentől sorban jelentek meg a körzetek és hitközségek néhány oldalas, közösségi híreket és zsidó élettel kapcsolatos tudnivalókat közlő lapjai is. 1990. szeptemberében jelent meg először az Egység időszaki folyóirat Oberländer Báruch rabbi szerkesztésében. Azóta 78 számot megért magazin, ״Minden zsidó lapja” ingyenesen jut el több ezer háztartásba. Mellékletei között az ünnepekhez kapcsolódóan pészáchi hágádá, chanukai gyertya is szerepelt. A Chábád Lubavics egyesület másik lapja, az 1998. óta hetente megjelenő, szintén ingyenes Gut Sábesz magazin, amely a magyarországi zsidóságot érintő hírek mellett beszámol a chábád közösség, illetve az EMIH eseményeiről. Megjelentet emellett vallási tárgyú írásokat, mint például az Oberländer rabbival készült háláchá interjúk, vagy a hetiszakaszhoz kapcsolódó írások. Steiner Zsófia A zsidó újságírás kezdetei Az első nyomtatott újságok megjelenése után néhány évtizeddel jelentek meg az első zsidó sajtótermékek. Elsóként Amszterdamban, a zsidó nyomtatás korabeli fellegvárában jelent meg két újság: a ladinó Gazeta de Amsterdam (1678) majd az első jiddisnyelvű lap, a Kurant (1686). A két hírlapot majdnem egy évtizedig nem követte más zsidó újság. Az első vallásos tárgyú magazinnak 1728-1761 között havonta megjelenő, rabbinikus állásfoglalásokat tartalmazó ״Peri ‘E ayyim” című, szintén Amszterdamban megjelenő kiadványt tekinthetjük, amelyet a szefárd közösség adott ki. Ezzel párhuzamosan a 18. században számos különböző zsidó újság jelent meg, többségük német nyelven, héber betűkkel nyomtatva. Ezek általában olvasóik miatt tekinthetőek zsidó újságnak, tartalmuk szerint hírújságok és gazdasági témájú lapok voltak. Magyarországi zsidó sajtó Az első magyarnyelvű újság az asszimilációs törekvéseiről hírés szegedi rabbi, Löw Lipót nevéhez fűződik. Ez az 1847- ben kiadott, negyedévente megjelenő újság a Magyar Zsinagóga nevet viselte, és a ״Felvilágosodott vallásosság, tiszta erkölcsiség és buzgó hazafiság az izraeliták közti elterjesztésére” jött létre. Ezt egészen 1861-ig nem is követte más zsidó újság. Ekkortól jelent meg, kisebb megszakítással 1868- ig a Magyar Izraelita, ami olyan érdekességeket is tartalmazott mellékletként, mint például Kölcsey Himnuszának héber fordítását (3. évf. 2.sz) Az ortodox közösség legmeghatározóbb újsága ebben az időben a német nyelven, de héber betűkkel írt Allgemeine Jüdische Zeitung, ami 1888-1918. között jelent meg Budapesten. Az újság alapítója, Groszberg Lipót több más újságba is írt, köztük számos német zsidó lapnak volt munkatársa. A Trianon utáni Magyarországon részben okafogyottá vált a németnyelvű zsidó lapkiadás, így következő újságja már 1925-től kezdődően magyarul jelent meg. Ez volt a magyar nyelvű vallásos újságírás egyik legkiemelkedőbb terméke, a Zsidó Újság (később Orthodox Zsidó Újság), amit később Groszberg Lipót fia, Groszberg Jenő rabbi működtetett 1944-es megszűnéséig. A két világháború között élénk sajtóélet folyt a magyar zsidóság körében. Jól leképezik ezek a kor igen színes zsidó társadalmát, hiszen a kínálatban a vallási tárgyú sajtótermékéktől, a női lapokon át a báli hírmondókig számos műfaj képviseltette magát. Külön említésre méltóak azok az alkalmánként megjelenő, néhány oldalas kiadványok, amik egyegy ünnep kapcsán jelentek meg, mint például a purimi vicclapok. A háború idején végig jelentek meg zsidó újságok, bár erősen beszűkült kínálattal. 1944-ben tizenkét újság jelent 11
