Egység, 2013 (75-77. szám)

2013-12-01 / 77. szám

Egység Bét Din: A zsidók rabbinikus bírósága Hova fordulhat valaki, ha zsidósággal kapcsolatos ügyes-bajos dolga akad? Ha arra van szükség, mivel lehet igazolni a zsidóságot? Ki ítél válásról zsidó házasság esetén? Romániában, Kárpátalján, Szlovákiában nehezebben mű­­ködik ez az út, de az adatok mindenhol könnyebben-nehe­­zebben, de hozzáférhetők.” Házasság-válás A zsidósági igazolások jelentős részét azért kérik, hogy zsidó esküvőt köthessenek. Ha azonban a házasság nem sikerült, a felek válni szeretnének, erre a zsidó jog lehetőséget ad. A válás bét din jelenlétében történhet meg és szigorú szabá­­lyai vannak: a házasságot, amelyet ״Mózes és Izrael törvé­­nyei szerint” kötöttek meg ugyanezen törvények jegyében lehet csak felbontani. Ha még nem történt meg a polgári törvények szerinti válás a bét dinnek meg kell bizonyosodnia róla, hogy a válás valóban mindkét fél akaratából történik, és hogy nincs mód a házasság megmentésére. A szertartás során személyre sza­­bott válási okiratot állítanak ki, amelyet a bét din őriz meg. A válási okiratot, a getet formailag a férj adja a feleség­­nek, aki ennek hiányában nem tud újraházasodni. Előfordul, hogy a férj ilyen vagy olyan ok miatt nem akar getet adni feleségének. Ilyenkor a bét din tagjai igyekeznek rábírni er­­re, és lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek, hogy a feleséget felszabadítsák a nem kívánt házasságból. Hasonló a helyzet ha a feleség nem akarja átvenni a getet. Kóserság A zsidó élet elengedhetetlen tartozéka, hogy biztosított le­­gyen a kóser étkezés. Az elmúlt években örvendetesen széle­­sedett az elérhető kóser élelmiszerek skálája Magyarorszá­­gon, a kóser pékárutól kezdve a humuszon át egészen a sa­­vanyúságokig. Ezek jelentős részének kóserságáért a Buda­­pesti Cháredi Bét din felel. A bét dinben külön szervezete van a kósersági ügyeknek, melynek vezetője Glitsenstein Sémuel rabbi. Feladatuk közé tartozik felkutatni a kóser élei­­miszergyártás lehetőségeit, illetve ők ellenőrzik, hogy a hoz­­zájuk forduló gyártók kaphatnak-e kóser engedélyt. Ehhez ellenőrzik az alapanyagokat, a gyártás helyszínét és módját. Szükség esetén kósersági felügyelőt rendelnek ki és folyamatosan ellenőrzik az élelmiszert. Az idei év legna­­gyobb előrelépése a kóser csirke vágás megszervezése volt. Ehhez Izraelből és Amerikából érkeztek Magyarországra szakértő metszők. Jelenleg a bét din és az Egységes Magyar­­országi Izraelita Hitközség munkatársai azon dolgoznak, hogy kiszélesítsék az elérhető áruk körét és létrehozzanak egy húsboltot, ahol folyamatosan elérhetőek lesznek a ma­­gas minőségű, friss és kóser hústermékek. Az élelmiszerek mellett fontos szerepet játszanak az ét­­termek, vendéglátóhelyek is. A Budapesti Chárédi Bét din kósersági engedélyét három ilyen intézmény: a Carmel ét­­terem, a Cári mama pizzéria és a Fröhlich cukrászda is kiér­­demelte, ez pedig azt jelenti, hogy olyan engedéllyel rendel­­keznek, amit széles körben elfogadnak világszerte az ortodox zsidók is. A Magyarországon beszerezhető kóser élelmiszerek ak­­tuális listáját évről évre nyilvánosságra hozza az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség az interneten és a nap­­tárában. Ezekre kérdésekre a válasz a bét din, szó szerint az ítélet háza, vagyis a legalább három tagból álló rabbinikus bíróság. Tagjai a zsidó jogban és a vallási előírásokban járatos, fel­­avatott rabbik, akik maguk is vallásos életet élnek. A bét din hatalma a Bibliából ered, Mózes ötödik könyuéből melyben arra szólít fel, hogy az ítéleteket a Tóra törvényei szerint kell meghoznia olyanoknak, akik azt jól ismerik: ״Es menj el a levita papokhoz és a bíróhoz, aki lesz abban az időben és kérdezd meg, hogy tudtodra adják az ítélet igéjét. Te pedig cselekedjél amaz ige szerint, amelyet tudtodra ad­­nak arról a helyről, melyet kiválaszt az Örökkévaló; és őrizd meg, hogy cselekedjél mind aszerint, amire téged taníta­­nak.” (5Mózes 17:8-13.). Magyarországon is működik ilyen rabbinikus bíróság, a Budapesti Cháredi Bét Din. Vezetője a nemzetközileg is elismert Oberländer Báruch rabbi, a magyarországi Chá­­bád-mozgalom vezetője, az Európai Rabbitanács vezetőségi tagja, a Kelet-Európai Rabbik Tanácsának alapítója. A bét din tagjaiKöues Slomó, az EMIH vezető rabbija, ésHurwitz Sholom rabbi, a Pesti Jesiva tanulmányi igazgatója. Három fő területen tevékenykednek: zsidó származással kapcsolatos igazolást állítanak ki, házassági-válási ügyeket intéznek, és kósersági engedélyt adnak. Zsidóság igazolása Az utóbbi húszonöt év egyik legfontosabb kérdése a zsidóság igazolása. A zsidóság reneszánszával feléledt az igény a vallá­­sosabb életre, amelyhez azonban sokszor elengedhetetlen, hogy bizonyítottan zsidó legyen valaki. A Sulchán Áruch szerint az ókori Izraelben sokkal könnyebb volt az igazolás: ha valaki ott lakott a többi zsidó között, ahol a döntő többség zsidó volt, vallásos életet élt, és kijelentette, hogy zsidó, ak­­kor az elfogadható volt. Ma azonban, amikor nem zsidók között élünk, gyakori a vegyesházasság és nem gyakoroljuk annyira a vallást, ott a származást igazolni kell. Van, akinek azért érdekes, mert Izraelben szeretné to­­vábbfolytatni az életét, másnak azért, mert zsidó házasságot akar kötni, a gyerekét körül akarja metéltetni, megint más egyszerűen csak biztos szeretne lenni abban, hogy zsidó. A zsidóság igazolásához azt kell bizonyítani, hogy az illető nőági felmenői zsidók voltak - elegendő tehát az anyai nagy­­mama igazolása például. Ehhez sokféle irat megfelel: nagy­­szülők, szülők zsidó házasságlevele, a״ketuba”, a hitközségi anyakönyvi kivonat, illetve az állami anyakönyvi kivonat, ami a második világháború előtt illetve utána is, egészen 1950-ig tartalmazta, hogy mi az illető vallása. Bár nem perdöntő, de számításba veendő valamennyire a temetkezés helyszíne is. Oberländer rabbi szinte Magyarországra érkezése óta, vagyis már lassan huszonöt éve foglalkozik zsidósági igazolá­­sok kiállításával. Tapasztalata alapján azt állítja, bár sok irat valóban megsemmisült a háború alatt, majd a szocializmus időszakában, szinte mindig be lehet szerezni a szükséges pa­­pírokat: ״Ha semmilyen papír nincs, az általában arra mutat, hogy az illető nem zsidó. Ez kilencven százalékban igaz. Eddig nem találkoztam egy olyan esettel sem, hogy elpusz­­tűit volna valamennyi hivatalos állami papír. A magyar jog támogatja, ha valaki kéri, hogy megkaphassa elődei iratait. 15

Next

/
Thumbnails
Contents