Egység, 2013 (75-77. szám)
2013-12-01 / 77. szám
Egység gyarapodásának. Ehhez azonban az kell, hogy mindenki számára világos legyen: a bölcsesség gyarapodása közös érdekünk. Szántó T. Gábor: Az anyagiak hiánya néha indulatokat szül, ezt gyakran ideológiai viták leplezik. Égetően fontos volna az állami támogatás mellett a közösségi adakozás hagyományának feléledése. Az értékalapú, érdemi viták jól viselik a nyílvánosságot. Aki kicsit is ismeri a zsidó szőveghagyományt, például ezt az idézetet: ״Ez is, az is az élő Isten szava”, vagy a modern zsidó sajtót, tudja, hogy a vita természetes, épülünk általa. Néha persze nem árt egységet képezni, például az antiszemitizmussal szemben. A közösségek vezetőit gyakran vádolják azzal, hogy túlságosan beleártják magukat a politikába. Ón szerint hol a határ ebben a kérdésben? Oberländer rabbi: A zsidó vezetőknek tilos lenne politikával foglalkozni. Kizárólag a zsidóság érdekeivel szabad foglalkozniuk. Ha ezt képviselik valamilyen fórumon, akár hitközségi vezetők előtt, akár helyi, országos vagy nemzetközi politika szintjén, az teljesen rendben van. Heisler András: A határ szerintem a pártpolitikánál húzódik. A politikában tájékozottnak kell lenni, és bele kell folyni, másként hogyan láthatnánk el a közösség érdekképviseletét? A pártpolitikán azonban kívül kell maradnia minden vallási közösségnek. Köves rabbi: Egy közösségnek és közösségi vezetőnek tilos bármilyen politikai párt mellett elköteleződnie. Ugyanakkor egy közösség vezetésének feladata, hogy előrevigye a közösség ügyeit a mindenkori politikai szereplőkkel való kapcsolattartás révén. Egy zsidó közösségi vezető elsődleges feladata a közösség lehetőségeinek tágítása, a hitélet, az oktatás, a közösségi terek lehetőségeinek bővítése, ehhez itthon elkerülhetetlen a politikával való kapcsolattartás. Ha ezeket a dolgokat szem ellőtt tartjuk, akkor a határokat is mindig meg fogjuk találni. Szántó T. Gábor: A szuverenitás feladása a határ. Amíg az érdekképviselet nem megy az értékképviselet rovására, a közélet vállalható. Mi a magyar zsidóság legnagyobb erőforrása, mi teszi a közösségeinket különlegessé? Oberländer rabbi: A magyar zsidóság mindig is tanultságáról, műveltségéről volt híres, és ma is ilyen emberek alkotják a közösséget. Ezt a hatalmas előnyt kell a zsidóság elmélyítésére felhasználnunk. Heisler András: Talán az országhoz, talán a nyelvhez való - a történelem során sokszor irracionálisnak bizonyuló -erős kötődésünk teszi a magyarországi zsidó közösséget különlegessé. Köves rabbi: A magyar zsidóság egyike a kevés olyan történelmi közösségeknek Európában, amely a Holokauszt előtti zsidóság folytatása. Itt él a kontinens egyik legnagyobb múlttal rendelkező, jelentős lélekszámú közössége, ahol a zsidó élet soha nem szakadt meg. Szántó T. Gábor: Az a sajátos zsidó stúdiumokon és a diaszpóra léthelyzetén is alapuló szellemi hagyomány, mely a dolgok többoldalú szemléletét eredményezi. Szegő Krisztina - Steiner Zsófia Kóser háztartást vinnének, szombatot tartanának. És főleg, ahogy az régen a magyár vallásos zsidóknál természetes volt, mindennapi gyakorlat lenne a Tóratanulás. Ha ez folyamatosan ott van az ember fejében, akkor az hozza magával a többit. Ez nem egy távoli álom, jól ismerem a fiatál családokat: nagyon sokan vannak a valódi vallásosság határán, még ingadoznak kicsit, de ott vannak a küszöbön, és bármelyik pillanatban beléphetnek. Heisler András: Egységes érdekképviselet, ez lenne a hívószó. Egy szélesre tárt ernyő, amely alatt zsidó felekezetek és zsidó civil szervezetek is elférhetnek. Olyanők, melyek képesek a kompromisszumokra, a párbeszédre. Tudom, mindig lesznek olyan szervezetek is, amelyek nem képesek a közös érdekképviseletre, de ott is fontosnak tartom, hogy szűkebb területeken egyfajta együttműködést velük is kialakuljon. Köves rabbi: Olyan zsidó közösséget szeretnék látni, amelyik semmiben sem marad el a nyugat-európaitól, amelyben a zsidó élet, a vallás megélése a világ legtermészetesebb dőlga. Ahol a zsidó közösségi háló nem csupán a zsinagógába járást, hanem egy valódi, élő kapcsolatot jelent. Szántó T. Gábor: Kevesebb félelem, több kooperáció, nagyobb empátia és megbecsülés zsidók és nem zsidók, zsidók és zsidók között. Az említettek mindegyikére van esély, de persze minden esély elpackázható. A magyar zsidóságot gyakran éri az a kritika, hogy a közösségek nagyon széthúznak: nem tudnak együttműködni és a belső vitákat a nyilvánosság elé viszik. Mit gondol erről? Ön szerint milyen az ideális együttműködés? Oberländer rabbi: A vita nem feltétlenül rossz dolog, lehet egy nagyon pozitív dolog jele. A közösségekben csak a számukra releváns, fontos, zsidókat érintő kérdésekről vitatkoznak, és amíg van ilyen vita, az azt jelzi, hogy él még ez a közösség. Sajnálatos, ha arról kell vitatkozni, hogy lehet-e szombatszegő egy rabbi. De ha arról vitatkoznak, mi a legjobb út a zsidóság felvirágoztatásához, a fiatalok eléréséhez, vagy akár arról, hogyan kéne elosztani a közösségi forrásokát az egy egészséges vita, és nincs benne semmi szégyellni való. Heisler András: Nem az a gond, hogy belső problémáink a nyilvánosság elé kerülnek, hanem az, hogy vannak belső problémáink. A nyilvánosságtól pedig nem félni kell, hanem figyelembe venni annak jelenlétét. A 21. században, a felgyorsult információáramlás korában fel kell készülni arra, hogy megnyilvánulásaink azonnal a nyilvánosság elé kerülhetnek. A tradicionális zsidó tanulás folyamatában fontos szerepet kap a különböző vélemények megfogalmazása. Ezért úgy gondolom, nincs abban semmi rossz, ha különböző nézetek, különböző vélemények jelennek meg a közösségen belül. De ezeknek nem szabad kizárniuk az együttműködés lehetőségét. Köves rabbi: A nyilvános kritika és vita minden valóban élő közösségnek velejárója. Az ideális együttműködés olyan helyzet, melyben a célok és felelősségek tiszták, és melyben ennek megfelelően az építő kritika nem számít valamilyen eretnekségnek. Ez azért is fontos lenne, mert akkor a különböző csoportok és közösségek közötti természetes versenyhelyzetet normális keretek között értelmezné mindenki. A Talmud azt írja, hogy a bölcsek irigysége jót tesz a bölcsesség 9
