Egység, 2013 (75-77. szám)
2013-12-01 / 77. szám
Kóser-e a laborburger? A mesterségesen előállított ételek háláchái A laboratóriumi körülmények között előállított hús az idei év egyik legizgalmasabb fejlesztése. Augusztus elején egy londoni étteremben szolgálták fel a világ első laborburgerét, vagyis a laboratóriumi körülmények között előállított húskészítményét. A laborburgerhez a húst szarvasmarhából kinyert őssejtből valamint laboratóriumban előállított zsírból készítik és hat hét alatt juthat el a lombiktól a hentespultig. Kérdés azonban, hogy a kóser húsboltokban is megjelenhet-e majd a mesterséges étel? szikrákat”, vagyis minél több dolgot felhasználni a micvákra. Ennek alapján az állat levágása, és megevése nem elpusztítás, hanem magasabb szintre emelés. A zsidó vallás szigorúan tiltja az állatkínzást, többek között az élő állat húsának fogyasztását is7. ״Ahhoz, hogy egy kóser állat húsa valóban kóser legyen, kóserül le is kell vágni. Elő állat húsából még nemzsidónak sem szabad enni, ez tórái tilalom8. Az egyik rabbi szerint9 tehát, ha élő állatból nyerik ki az őssejtet, akkor nem lehet kóser. Csak akkor, ha nem élő állatból nyerik az őssejtet. Ezzel nem értek egyet, mert a háláchá egyértelműen mondja, hogy állati vérre nem vonatkozik ez a tilalom10, és az őssejt kinyerése inkább a vérhez hasonlít.” Az égből hulló hús és a Talmud Ahhoz, hogy megválaszoljuk a kérdésünket a mesterséges hús kóserságáról, érdemes tisztázni, hogy mi a státusza egy nem természetes módon előállított dolgoknak. ״A Talmud11 beszél valódi természetfeletti húsokról. Adámnak, az első embernek nem volt megengedve a húsevés12, de a hagyómány szerint ült az Edenkertben, az égi angyalok sütötte húst ette, és hozzá ivott bort - erre lett irigy a kígyó, és ezért környékezte meg Évát13. Ez hogy lehet? Úgy, hogy az nem földi hús volt, hanem égi, ami az égben jött létre, azt szabad volt ennie. Egy talmudi történet szerint Simon ben Cháláfta ment az úton, és szembejött vele sok éhes oroszlán. Idézte az /rást14, ami az éhes oroszlánokról szól - és erre az égből leesett két nagy darab hús. Az egyiknek rögtön nekiestek az oroszlánok, és így Simon ben Cháláftá megmenekült. A megmaradt húst elvitte a tanházba magával, és megkérdezte a tudósokat, hogy kóser-e. Erre ők azt mondták, ha az égből jött, nem lehet tisztátalan. Akárhogy néz ki, az égből jövő hús kóser. Ezt a kérdést későbbi tóra-tudósok is tovább vitték. Például a MáLBiM (Méir Lájbis Weiser - 1809-1879), bukaresti főrabbi szerint15 nemcsak kóser, de nem is számít húsnak. Slomo Kohén (1828-1905) vilnai rabbi szerint16, ha élő tehén esne le az égből, akkor annak a teje nem lenne tejes. Jesájá Hálévi Hurwitz (1565?-1630), prágai főrabbi szerint17 pedig az ilyen állatot le se kell vágni kóser módra - ha nem számít húsnak, a levágása sem kell, hogy a kósersági előírások szerint történjen.” Szokatlan, de nem természetfölötti Vagyis, ami nem természetes módon jön létre, az nem számit húsnak, tejnek, macesznak, stb. A természetfeletti dőlgok nem mérhetőek a Tóra mércéjével, ugyanis azt a földi embereknek adta az Örökkévaló, akik a természet törvényei között élnek. E témának nagy irodalma van, többek között foglalkozott vele a lubavicsi rebbe18 és az újpesti születésű Gestetner Nátán rabbi is (1932-2010)19. így a kérdés tehát az, a természet rendjén belül van-e a Hamburger 86 millióért A technológiát a Maastrichti Egyetem professzora, Mark Post jegyzi, aki szerint ez az eljárás megoldja az egyre dráguló hús problémáját. Persze csak a jövőben, jelenleg ugyanis igen borsos ára van a mesterségesen előállított hamburgerpogácsának: a 31 grammnyi műhús elkészítése 250 ezer fontba, vagyis 86 millió forintba kerül. ״Nem égető a probléma, de a technika létezik, tehát foglalkoznunk kell az elvi kérdéssel” - mondja Oberländer Báruch rabbi, aki Magyarországon számos élelmiszer kóserságáért felel. ״Ha már elég olcsó lesz a technológia és tömegtermelésre is alkalmas lesz, tudnunk kell, kóser-e vagy nem? Húsos-e vagy sem? Ha kóser, milyen feltételei vannak, például kell-e, hogy kóser állatból legyen az őssejt, ami az alapját képezi? Persze ezek még csak az elsőre felmerült kérdések. Nem ismerjük a pontos technológiát, így még számtalan más kérdés is felmerülhet majd ennek kapcsán, sőt kidérülhet, hogy a mostani állásfoglalások hibásak, de biztos, hogy hamarosan nagy rabbinikus irodalma is lesz a témának.” Szabad-e Istent játszani? Először tisztázni kell, egyáltalán szabad-e ilyen technológiával foglalkozni? Nem lépi-e túl a határt, vagy, hogy a népszerű etikai kérdést vessük fel: szabad-e Istent játszanunk? Oberländer rabbi szerint ez a kérdés az elmúlt évtizedekben több téma kapcsán is felmerült. ״Klónozásnál, mesterséges megtermékenyítésnél is felmerültek már ezek a kérdések. A zsidóságban nincsenek ilyen etikai határok: tilos, amit Isten megtiltott; szabad, amit megengedett, látszólag ilyen egyszerű. A Tórában sehol nincs szó szerint, hogy nem szabad »Istent játszani«. Ugyanakkor például nem szabad két fajta növényt vagy állatot keverni1, ezt pedig lehet úgy érteimezni, hogy az Örökkévaló nem akarja, hogy új fajták jöjjenek létre. Ez azonban nem teljes tilalma a keverésnek, van, ami meg van engedve - vannak határok, de azokon belül szabad mozogni2. Ami biztos, hogy nem szabad olyan térmészetfölötti dolgokkal foglalkozni, mint a varázslás, ami egyértelműen tilos3. De ami csak szokatlan, de nem térmészetfölötti - az elvileg szabad.” Pusztítás vagy felemelés? Az állatvédlők természetesen üdvözlik az eljárást, hiszen az nem jár állatok leölésével. Oberländer rabbi szerint ez azonban nem egyezik a háláchá szellemiségével. ״Ünnepnapokon, és valamennyire szombaton is4 előírás a húsevés5. A Rebbe azt mondta6: a zsidóság nem támogatja az elvi vegetarianizmust, hiszen az ember feladata fölfelé emelni a világot. A földből táplálkozó növényt lelegelik az állatok, amit pedig megeszik az ember: így emelkedik felfelé. Különösen igaz ez a micvára elfogyasztott kóser húsra. Kabbalisztikus megfogalmazásban: Az ember dolga összegyűjteni ״az isteni 6
