Egység, 2013 (75-77. szám)

2013-12-01 / 77. szám

A Rebbe postaládája Hogyan küzdjük le a szorongást? Az áldott emlékű Menáchem Mendel Schneerson rabbihoz, az utolsó lubavicsi Rebbéhez ezrével özönlöttek a levelek. Fordultak hozzá tanácsért, áldásért, testi, vagy lelki problémák megoldásának reményében. írtak azok, akiket öröm ért, és azok is, akiket bánat sújtott. A Rebbéhez érkező levelek között sok olyat találhatunk, amelyben szorongásról, levertségről, vagy éppen depresszióról panaszkodtak az írók. A Rebbe mindig arra törekedett, hogy személyre szóló útmutatással segítse azokat, akik hozzá fordultak, ám ezek között az egyedi levelek között is megtalálhatjuk azokat az általános útmutatásokat, amelyek segítségünkre lehetnek abban, hogy megerősítsük magunkat. Az alábbiakban közölt két levélből nem csupán a címzettek meríthetnek erőt. tetés mindenképpen az, hogy még a kiegészítésre váró dől­­gok is részei a tökéletes rendnek, és a jó beteljesítésének, ahogy az hosszasan olvasható a haszid tanításokban. Ott részletesebben ki van fejtve, hogy a tökéletesség elérése ér­­dekében az embernek át kell éreznie: ő nemcsak befogadója és élvezője, hanem aktív résztvevője is ennek a felsőbb rendnek. Valóban: ál­­dott emlékű bölcseink leírása alapján az embernek megvan a képessége és a le­­hetősége arra, hogy ״partner legyen a Teremtésben”4. Ez az oka annak, hogy sok olyan dolog van a világban, aminek a fejlesztése és tökéletesítése az ember­re var. A szorongásnak nincs valós alapja Minden az isteni gondviselésen múlik ״ Az Örökkévaló segítségével Üdvözlet és áldás! Válaszul kézhez vett leveledre, melynek záradékában az akut szorongással kapcsolatos problémádról írsz és kéred a tanácsomat. Menáchem M. Schneerson rabbi Szeretném továbbá leszögezni, hogy - és ez alapvető fontosságú az elméd megnyugvása érdekében -, a szorongásnak soha nincs valós alapja, ahogy te magad is említetted leveleidben, hogy nem találod a szorongásod okát. Még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy a szorongásnak van oka, az minden kétséget kizáróan csak képzelt, vagy legalábbis nem a valós indok, mivel a valós indok az, hogy az ember mindennapi élete nincs teljes harmóniában azzal, ami egy zsidónak a valódi esszenciája. Egy ilyen esetben lehetetlen, hogy ne legyen az a kellemetlen érzése, hogy a dolgok nem illenek össze, és ez a diszharmónia bújik meg a szorongás mélyén, így a szorongás mértéke egyenes arányban áll az életvitele és a valódi, igaz természete közötti különbséggel. A szorongás oka a micvák hiánya Mindenki felismeri, hogy a szorongás a pszichével függ össze. Egy zsidó esetében azonban a sokat emlegetett pszi­­ché valójában a nesámá.5 Vannak különösen érzékeny lelkű zsidók, akikben a fent említett diszharmónia mély szorongást támaszt, és egy apró, jelentéktelennek tűnő szabályszegés is felszínre hozhatja azt. Ám még egy átlagos zsidó egyszerű lelkében is elkerülhetetlenül szorongást kelt, ha az alapvető micvák teljesítése valamiért nem sikerül. Nagyon is lehetsé­­ges, hogy a fent vázolt helyzet vonatkozik a te esetedre is. Ilyenkor mindössze a probléma helyreigazítására van szűk­­ség azáltal, hogy mindennapi életünket és viselkedésünket A legjobb és legeredményesebb dolog, amit egy, a tiédhez hasonlatos helyzet­­ben tenni lehet az, hogy szent köny­­veinkből, például a Chovot Hálevávot­­ból1, vagy a Sáár Hábitáchonból2 ala­­posan áttanulmányozunk bizonyos feje­­zeteket, melyek az isteni gondviseléssel és a belé vetett bizalommal kapcsolatos témákat tárgyalják. Jó, ha az ember fel­­idézi a Zsoltárokból azokat a fejezeteket és verseket, amelyek e témákról szól­­nak, csakúgy, mint a kapcsolódó midrásokat és bölcseink kommentárjait. E témákat olyan mélységig kell tanulmá­­nyozni, hogy azok az ember gondolkodásának részévé vál­­janak. Ily módon nem marad helye semmiféle szorongás­­nak, vagy aggodalomnak. Dávid király zsoltárának szavaival élve: ״Isten velem van, nem félek. Mit tehet ember eile­­nem?”3 Amint tudod, az egyéni gondviselésbe vetett hit az igazi egyistenhit alapja, egy olyan nézet, ami nekünk azt jelenti, hogy egy Isten van, és ez az egyedüliség kiterjed az egész természetre. Más szavakkal, az egész világmindenségben van egy Legfelsőbb Lény, aki nemcsak Teremtője, hanem az Ura is mindennek, Aki folyamatosan felügyeli alkotásának minden részletét. Ennek folyománya az, hogy a világrendnek nem lehet egyetlen olyan pontja sem, amelyik elválik a Leg­­felsőbb Lénytől, vagy nincs az 0 felügyelete alatt. A tökéletlenség is a tökéletesség része Ugyanakkor egyértelmű, hogy a Legfelsőbb Lény egyben a tökéletesség és a jóság esszenciája is. És bár a világban sok dolog tökéletlennek, kiigazításra, kiegészítésre szoruló­­nak tűnik, nem kétséges, hogy tökéletes rend uralkodik, ami még a teremtés legalacsonyabb fokán álló, élettelen tárgyak­­ban is megjelenik, és fantasztikus tökéletességet és szimmet­­riát mutat, ahogy azt az atomoknál és a molekuláknál látjuk, még a szervetlen anyagok esetében is. Ezért a végkövetkez­1A szít; kötelességei; Bahya ben Joseph ibn Pakud, 11. századi spanyol rabbi és filozófus műve;2 Bahya ben Joseph ibn Pakud: A bizalom kapuja; 3Zsoltárok 118:6.; 4 Talmud, Sábát traktátus 10a.; 5Isteni lélek; 6Utalás a Rebbe édesanyjának, Rebbecen Chana Schneersonnak a halálát (5725. [1964.) tisri hó 6.) követő gyászévre A REBBE SZAVA

Next

/
Thumbnails
Contents