Egység, 2013 (75-77. szám)
2013-03-01 / 75. szám
Felelősséggel egymásért Mi, a zsidó nép tagjai, felelősséggel tartozunk egymásért, épp úgy, ahogy egy család tagjai felelősek egymás iránt. Észrevenni, ha egy felebarátunk bajban van, ha anyagi gondja támad, sőt a várható nehézségeit megelőzve támogatni őt: ez az egyik lényeges eleme az adakozásnak, amely a zsidó nép kölcsönös felelősségvállalásának egyik alappillére. A szkulener rebbe, Eliezer Zuszja Portugal híres volt kifogyhatatlan szeretetéről és gondoskodásáról. 1945 tavaszán az orosz fennhatóság alá tartozó Csernovic városában hozzáfogott, hogy összeszedjen annyi lisztet, amennyiből a közelgő Peszách ünnepére a legnagyobb gonddal, kézzel készített maceszt, ún. smire mácét készíthet. Számos nehézséggel kellett szembenéznie, de nem pihent meg addig, amíg el nem készültek az ünnepre a kovásztalan kenyerek. Ekkor levelet írt a környéken fellelhető más chászid csoportok rebbéinek, mindenkinek 3-3 lapnyi maceszt ajánlva fel a széder esthez. Többek között a vizsnyici hászidok Rebbéjéhez is eljutott a különleges lehetőség híre, ő pedig fiát, Mose Háger rabbit küldte el a Szkulener rebbéjéhez azzal, hogy neki mindenképp hat maceszlapot szerezzen. A Szkulener rebbe, mi tehetett, nagy szívfájdalommal átadta a kétszeres adag maceszt Háger rabbinak. Peszách beköszöntének napján ismét felkereste Háger rabbi a Szkulener rebbét - annak legnagyobb meglepetésére - visszahozott három maceszt. ״Édesapám azt kérdezi, tett-e el magának is maceszt az ünnepre?” A Szkulener rebbe pironkodva vallotta be, hogy annyi volt a rászoruló, hogy magának semmit nem tartott meg a kemény munkával, drága pénzen sütött pászkákból. ״Édesapám is ettől tartott” - mondta Háger rabbi - ״Ezért ez a három macesz az öné!” Az adakozás vallási kötelességünk, hiszen felelősséggel tartozunk egymásért. Peszách ünnepének közeledtével még inkább megnő a kölcsönös felelősségvállalás jelentősége. A zsidó nép szabadulását nem ülhetjük meg úgy, hogy akár egy olyan rászorulócsalád is maradjon, mely anyagi vagy spirituális szegénység miatt nem tudja az ünnepet kellően megülni. Hitközségünk ebben az időszakban mindent elkövet, hogy mind az ünnep fizikai előfeltételeit, a bort, a maceszt, illetve az ünnepi ételeket, mind pedig a szellemi hozzávalókat, a hágádát, a széderre való felkészülést, vagy magát a közösségi szédert mindenki számára biztosítsa. Idén, csakúgy, mint az elmúlt években, összességében több mint 1000 ember vesz részt közösségi szédereinken Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Keszthelyen. Az Önök támogatáséval mi is több gondoskodást tudunk nyújtani közösségünk tagjainak, legyen szó egyedülálló idősekről, tanulni vágyó fiatalokról, vagy szükséget szenvedő családokról. Akár adója 2x1 százalékát ajánlja fel szervezeteink javára, akár valamelyik, Önnek különösen fontos célunkat támogatja erejéhez mért adománnyal, ahhoz segít bennünket hozzá, hogy előrevihessük a magyarországi zsidóság ügyét. Köszönjük, hogy támogatóink között üdvözölhetjük! Oberländer Báruch rabbi Köves Slomó rabbi Néhányon támogatóink közül: Izsák Róbert 1 000 000 Ft Ambrus Klára 229 000 Ft Erdős László 100 000 Ft Klein György 50 000 Ft Kiemelt célok, melyeket támogathat: • Rászoruló gyermekek óvodai, iskolai tandíja • Ünnepi programok szervezése • Fenőttoktatási programok szervezése • Idősek támogatása amelynek szintén van rejtett és megnyilvánult aspektusa is. A Zohár ezután leírja azt a módot, ahogyan a Tóra összekötő kapocsként szolgál Isten és Izrael népe között: miként azonos a Tóra isteni szerzőjével, és hogyan kapcsolódik a zsidó nép a Tórához azzal, hogy tanulmányozza, és betartja annak tanításait. De melyek is Isten, a Tóra és Izrael ״rejtett” és ״megnyilvánult” tulajdonságai? És mi ezek jelentősége Istenhez való kapcsolódésunk tekintetében, az Ö Tóráján keresztül? A Zohár arra céloz, hogy ez a három ״kapcsolat” két szinten kötődik egymáshoz, mind ״rejtett”, mind pedig ״megnyilvánult” síkon, mivel mindhárom, egymással kapcsolatban álló köteléknek van explicit és implicit dimenziója is. Létezik Istennek az úgymond ״megnyilvánult” aspektusa - az Ő valóságának azon kifejeződései, amelyeket Ö választ ki arra, hogy a teremtett létezésben manifesztálódjanak; és létezik az Ő ״rejtett”, megismerhetetlen lényege. Egy zsidó ember szintén rendelkezik megnyilvánult és kifejezett énnel - ez az a mód, ahogyan saját magát a viselkedésén kérésztül megmutatja, valamint rendelkezik rejtett, lényegi énnel. A Tórának is, mint az Isten és Izrael népe közötti összekötő kapocsnak, van egy hangsúlyozottabb, valamint egy rejtettebb jelentése, ahogyan azt fentebb említettük. ״Rejtett” síkon egy zsidó lelke Isten legbelső lényegéhez kötődik azon alapvető kapcsolat és elkötelezettség által, amelyet a Tóra képvisel. Még akkor is, ha egy zsidó élete tudatos-viselkedési szinten nem egyezik az Örökkévaló kinyilatkoztatott akaratával, az illető nem ״kevésbé” zsidó: akármi történik is, a ״rejtett” belső kapocs, amely meghatározza az ő zsidóságát, érintetlen marad. Annak érdekében azonban, hogy létezésének minden szintjén kifejezze ezt a kapcsolatot, a zsidóknak meg kell ismételniük a kötődést annak ״megnyilvánult” szintjén is, Isten Tórájának tanulmányozása, és parancsolatainak betartása áltál. 3
