Egység, 2013 (75-77. szám)

2013-03-01 / 75. szám

Egység Gyűlöletcselekmények és büntethetőség ״Ha én nem cselekszem magamért, akkor ki cselekedjék értem?” (Atyák bölcs tanításai 1:14.) Huszonkét év alatt összesen két esetben született jogerős bírósági ítélet gyűlöletkeltéssel kap­­csolatos bűncselekmény ügyében. Az antiszemita uszításnak nem sértettje az állam által elis­­mert zsidó egyház képviselője, az uszítás pedig csak akkor valósul meg, ha fizikai atrocitás közvetlen veszélye fennáll vagy az egyenesen megvalósult. Ilyen sajátos jogi helyzettel áll szemben a zsidó közösség védelmét zászlajára tűző Tett és Védelem Alapítvány. Előrelépés lehetősége Ezeknek az egyeztetéseknek az eredményeként 2013 áp­­rilisában a Parlament elé kerülő negyedik Alaptörvény­­módosításba többek között ez a törvényjavaslat is bekerül, amely biztosíthatja a közösségek méltóságának védelmét. 2014. március 15-től a Polgári Törvénykönyv az emberi méltóság védelme mellett a közösségeknek is ezt a fajta jogot biztosítja: ״A közösség bármely tagja jogosult a személyisé­­ge lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, il­­letve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség­­hez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvá­­nosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indo­­kolatlanul bántó jogsérelem esetén ...személyiségi jogát ér­­vényesíteni.” Ez az elmúlt két évtized egyik legfontosabb előrelépése a gyűlöletcselekmények jogi megítélésével kap­­csolatban. ״Várakozásaim szerint ennek a fogalomnak a megjele­­nése a jogalkotásban és így várhatóan a későbbi joggyakor­­latban azt jelentheti, hogy a korábbiakkal ellentétben na­­gyobb számban születhetnek bírósági ítéletek gyűlöletese­­lekményekkel kapcsolatban és így a jövőben lesz tétje és kockázata a várható szankciók okán annak, ha valaki gyű­­löletcselekményeket hajt végre akár a nyilvánosságban, akár a privát szférában.” - tudtuk meg Bodnár Dánieltől. A korábbi elkeserítő tapasztalatok ellenére továbbra is azt a gyakorlatot követi a TEV, hogy a jelenlegi jogrend adta lehetőségeket kihasználva feljelentéssel élnek minden gyű­­löletcselekmény esetében: akár magánember, akár közsze­­replő követi el; történjék akár a magánéletben, akár a nagy nyilvánosság előtt. Tesznek a védelemért Bár az elmúlt hónapokban a jogi környezet alakítása, illet­­ve a gyűlöletcselekmények elleni fellépés kapcsán hallhat­­tunk a legkülönbözőbb zsidó irányzatokat tömörítő Tett és Védelem Alapítványról, a háttérben egészen másfajta mun­­ka is folyt. Ezek a jobbára infrastrukturális, fejlesztési felada­­tok márciusra értek be, amikor is megkezdhette operatív működését az Alapítvány központja. Itt egyelőre elektroni­­kus úton, és a közeljövőben induló forródróton telefonon keresztül is bejelentést lehet tenni, amennyiben valakit an­­tiszemita atrocitás ér, vagy a környezetében ilyet tapasztal. Az Alapítvány célja, hogy elősegítse a zsidó közösség önszerveződésen alapuló, a jogállamiságot tiszteletben tartó védelmét, így továbbra is várja zsidó, és nem-zsidó önkénte­­sek jelentkezését, akik szívesen vennének részt munkájukban. Az alapítvány négy fő tevékenységi köre a jogvédelem, a felvilágosítás és ismeretterjesztés, a közösségi önszerve­­ződés segítése, valamint az antiszemita tendenciák folyama­­tos monitorozása, kutatása. ״Elérkezett az idő, amikor nem lehet a felelősséget továbbhárítani, - mondta Bodnár Dá­­niel. ״A zsidó közösségnek büszkeséget, önszerveződés ké­­pességét, szuverén öntudatot, arcot kell mutatnia. A gyűlő­­let- és előítéletmentes együttélés az egész nemzet érdeke, közös ügyünk.” Szalai Kálmán Elsősorban a közbeszéd romlását tekintik problémának a TEV-nél: az elmúlt években exponenciálisan nőtt a szélső­­séges megnyilvánulások száma. Ennek legaggaszt óbb, és legtöbb kockázatot rejtő formája, hogy a Jobbik parlament­­be kerülésével az Országház falai között is egyre gyakrab­­ban hangzanak el gyűlöletkeltő, uszító, közösségellenes szó­­lamok. Hazai joggyakorlat: fából vaskarika Az Alapítvány legfontosabb irányelve a jogállam kereteinek betartása, ezért minden egyes, tudomásukra jutott esettel kapcsolatban a dokumentáláson túl a jog által biztosított utat kívánják bejárni: feljelentést tesznek az illetékes nyomozó­­hatóságnál. ״Azzal a szomorú helyzettel kerültünk szembe, hogy a nyomozó hatóság - sokszor a nyomozás megindí­­tása nélkül - megszüntette az eljárást.” - mondja Bodnár Dániel, az Alapítvány elnöke. A helyzet abszurditását jelzi, hogy a feljelentést tevő zsidó szervezetek képviselőit a pa­­nasztétel jogától is megfosztották, arra hivatkozva, hogy nem sértettjei az antiszemita megnyilvánulásoknak. ״Adódik a kérdés, hogy ha egy zsidó közösség képviselői, esetleg ve­­zetői, nem sértettjei egy antiszemita verbális atrocitásnak, akkor ki az?” - teszi fel Bodnár a költői kérdést. Az elutasító határozatok általában két forrásra támasz­­kodnak: részint egy 1997-es Alkotmánybírósági határozat­­ra, mely szerint az emberi méltóság sérelme miatt nem le­­hét a szólásszabadságot korlátozni, és ennek folyománya­­ként arra hivatkoznak, hogy a magyar bírósági gyakorlat­­ban emiatt a a határozat miatt nem szokás az ilyen típusú ügyeket befogadni. ״Ez egy fából vaskarika helyzetet teremt” - jelzi a helyzet abszurditását az Alapítvány elnöke. ״A másik hivatkozási alap az, hogy az uszítás verbális aktusa és egy konkrét fizikai atrocitás vagy annak közvetlen veszélye kö­­zött oksági összefüggésnek kell lennie” Ameddig tehát nincs kimutatható, közvetlen kapcsolat a ״zsidózás” és zsidók el­­leni erőszak vagy annak közvetlen veszélye között, addig az uszítás, tényállása nem valósul meg, lett légyen bármilyen egyértelmű is. Megoldás a közösségek méltóságának védelme? Jogvédő, az antiszemitizmus ellen küzdő szervezetként megoldást próbálnak találni erre a helyzetre, és ehhez több­­féle stratégiát dolgoztak ki. Elsőként egyeztetéseket kezde­­ményeztek azért, hogy ne csak az egyének, de a közössé­­gek is védelmet élvezzenek, és így ne lehessen egy hitköz־ ség feljelentését félresöpörni azzal az indokkal, hogy nem sértettje a tagjai elleni szóbeli támadásnak. Az egyezteté­­sek egyik állomása volt az év elején a találkozó Répássy Ró­­berttel, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igaz­­ságügyért felelős államtitkárával. ״Itt hangzott el először az a javaslat, hogy a közösségek méltóságának védelmét beemelik törvényi szövegbe.” Ekkor még nem volt egyér­­telmű, hogy a polgári törvénykönyv, a büntető törvény­­könyv, esetleg az Alaptörvény fogja-e tartalmazni ezt az új jogi fogalmat. 14

Next

/
Thumbnails
Contents