Egység, 2012 (72-74. szám)
2012-12-01 / 74. szám
Szabadítsuk ki a Tórákat! Az oroszok együttműködését kérik a világháborús rablott javak ügyében. 2012. november 26-28 között rendezték meg a Prágai Kártérítési Konferenciát, amelyen a magyár delegáció ismertette a II. világháború során magyarországi zsidóktól elrabolt, és évtizedek óta Oroszországban őrzött kincsekkel kapcsolatos igényékét. A Cseh Külügyminisztérium konferenciát hirdetett a holokausztban elrabolt javak ügyében. A konferencián negyvenhét ország képviselői vettek részt, akik korábban több fórumon is együttműködtek a Holokauszttal kapcsolatos kártérítési ügyek, valamint a túlélők támogatása kapcsán. A konferencia célja a korábbi egyeztetések továbbvitele és az elrabolt javakkal kapcsolatos vállalások megvalósulásának előmozdítása volt. A konferencián magyar részről Köves Slomó, az EMIH vezetőrabbija, Szabó György a MAZSÖK elnöke, és Sessler György, a holokauszttúlélők szervezeteinek képviseletében vett részt. A delegáció a konferencián tartott sajtótájékoztatón ismertette a hivatalos követeléseket, amelyben együttműködésre hivták fel az Orosz Föderációt a nácik által elrabolt, és jelenleg Nyizsnyij Novgorodban tárolt, több ezer darabot számláló zsidó kincsek sorsának rendezésére. Az elrabolt javak között szerepelnek Tóra tekeresek, judaikák és művészeti alkotások is, ezek vizsgálatához, felújításához és hazajuttatásukhoz kérték az orosz fél együttműködését. Feljelentés született a parlamenti uszítás ügyében Ismét vihart kavart a Jobbik egyik képviselőjének kijelentése a Parlamentben. Gyöngyösi Márton az Izrael és a Hámász terroristái közötti konfliktus kapcsán jelentette ki, hogy ״hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyár kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. ” Az EMIH feljelentést tett Gyöngyösi ellen, mivel véleményük szerint ״Gyöngyösi Márton állítása tartalmilag arról szólt, hogy azok magyar állampolgárok, különösen a kormánytagok és országgyűlési képviselők, akik zsidó származásúak, pusztán e származásuk miatt, nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Ez kétséget kizáróan gyűlöletre uszítás, hiszen az érvelés szerint a zsidó származás kizárja a magyar országgyűlési képviselő vagy kormánytag nemzetbiztonsági megbízhatóságát. Ha pedig ezt a ״nemzetbiztonsági kockázatot” meg kell szüntetni, az már közvetlen fenyegetést is jelent a zsidó származású magyaroknak.” Közleményükben, amelyben bejelentették a feljelentést úgy fogalmaztak, csalódottak a kormány és az ominózus mondat elhangzásakor jelenlévők erőtlen reakciója miatt. A feljelentést azzal indokolták, hogy a zsidó közösségnek fel kell lépnie önmaga védelmében: ״zsidó közösségnek ebben a helyzetben joga és kötelessége megszervezni saját önvédelmét, amelyben minden demokrácia biztosította eszközzel élnie kell. Ezért az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség feljelentést tesz Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő ellen. A magyar zsidó közösséget képviselő egyik egyházként ma ennyit tehetünk.” Végül ismételten felkérték a kormányt és a politikai erők képviselőit, hogy tegyenek meg mindent a gyűlölet visszaszorításáért. Zsidó örökség program Utazás a zsidóság körül: zarándokút a múltba kálló, Mád, Bodrogkeresztúr, Sátoraijaújhely és Olaszliszka. A helyszínek, amelyekre hosszas válogatás és mérlegelés után esett a választás, külön-külön, vagy egy utazásra felfűzve is megtekinthetőek, és akár egy több hetes itttartózkodás programjának vázát is adhatják. Úgy választották ki őket, hogy jól reprezentálják az egykor virágzó közösségeket, még fellelhetőek legyenek a zsidó élet egyes színterei és olyan központi helyszínek legyenek, amelyek a kül- és belföldről érkező vallásos zsidók számára kiemelten fontosak. így esett a választás ezekre a településekre, amelyek közül többet évente több százan keresnek fel az ott nyugvó szentéletű rabbik sírja miatt. Megújul a Pásti utcai zsinagóga Az út első állomása és egyik bázisa Debrecen, az egyik legnagyobb, ma (folytatás a 8. oldalon) 7 Zarándoklat a vidéki zsidóság hétköznapjaiba Az ״Utazás a zsidó örökségben” program az északkelet-magyarországi zsidóság életének bemutatására vállalkozik, mégpedig az érintett régióban, a települések, a helyi önkormányzatok és zsidó közösségek bevonásával. Ez a hiánypótló fejlesztés egy izgalmas utazás térben és időben: miközben bejárjuk Magyarország egyik legcsodálatosabb vidékét, az Észak-Alföldet és a Tokaj- Hegyalja régiót, betekintést nyerünk az egykori zsidóság életébe és kulturális örökségébe: zarándokút a több évszázados zsidó-magyar együttélés mindennapjaiba. A programban bárki részt vehet, legyen ez családja nyomait kereső határon túli, a szent sírokat felkereső zarándok, saját történetét kutató magyarországi zsidó, környékbeli lakos, vagy ideérkező, érdeklődő turista. A túra állomásai: Debrecen, Nagy-Sokszor, sokféleképpen írtunk már az egykori vidéki zsidóságról. Számos könyv, film és dokumentáció őrzi a pezsgő, vidéki magyar zsidó élet lenyomatát. Most azonban egy egészen különleges programot szeretnénk mégismertetni az olvasókkal. Egy olyan projektet, ami évek óta dédelgetett vágya volt sokaknak, amiről olyan sok szó esett baráti beszélgetéseken, vagy hivatalos találkozókon. Most úgy tűnik, az álom végre valósággá válhat. Hónapok kemény munkájának eredményeként összeállt egy nagyszabású terv, egy különleges program, ami úgy mutatja be elődeink életét, és állít nekik emléket, ahogy eddig még Magyarországon sosem történt. A program létrejöttéhez az EMIH, a Debreceni Zsidó Hitközséggel összefogva támogatást és szponzorokat keres, valamint közösen indult az Észak- Magyarországi Operatív Program, ״Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése" Európai Uniós pályázatán.
