Egység, 2012 (72-74. szám)
2012-04-01 / 72. szám
Egység vallás előírásai szerint szeretnének étkezni. ״Szeretnénk minél nagyobb részt vállalni a zsidó közösségért végzett munkából. A kóser vágás megszervezése és működtetése eddig egyedül az ortodox hitközségre hárult. Most azon dolgozunk, hogy közösen tudjunk megoldást találni erre a problémára, és együtt oldjuk meg ezt az égető feladatot”. Ezek után az elsődleges célok után a legfontosabb feladatként a rabbi azt jelöli meg, hogy a jelenleg inaktív városrészekét bevonják a zsidó vérkeringésbe. Erre korábbi példa a Lajos utcai zsinagóga újraszentelése, amelynek hatására aktív zsidó élet indult meg az óbudai körzetben is. A tervek között szerepel a vidéki zsidóság támogatása is. Több települést vonnának be az ünnepek megtartását segítő programba, valamint nagyobb hangsúlyt kapna a vallásos hétköznapok támogatása is, Budapesten kívül is. ״Az elmúlt években az izraeli közösségeket támogatták a Magyarországra érkezó rabbi növendékek, ám szeptembertől újraindítjuk a korábban népszerű Pesti Jesivát. Ez, a nemzetközi talmudi főiskolákhoz kapcsolódó intézmény, a legmagasabb szintű rabbinikus tanulmányok elvégzését teszi lehetővé magyar és külföldi diákoknak. Ehhez kapcsolódik majd egy esti talmudiskola, ahol azoknak nyújtunk magas színvonalú vallási oktatást, akik munka, vagy egyéb tanulmányok mellett kívánnak elmerülni a zsidó tudományokban. Ez az un. kolel az áldott emlékű Oberländer Mendel nevét viseli majd, aki idén márciusban, hosszú betegség után elhunyt”. és hátra dőlhetünk” magyarázza Köves rabbi. ״Ez a pénz egy kalkulálható alapot teremt azoknak a kiadásoknak, amikre nehéz támogatót szerezni. Az állandó költségekre gondolok, mint például a közüzemi számlák kifizetése. Ezenkívül erre könnyebben lehet hosszú távú projekteket építeni”. Ez az alap teszi lehetővé, hogy tovább fejlesszék infrastruktúrájukat és új projekteket indítsanak útnak. Rövidtávú terveik között elsőként a Bét Menáchem Oktatási központ fejlesztését említhetjük, ami talán a legnagyobb vállalkozás volt a hitközség életében. ״A jövő évben már biztosan tudunk teljesen ingyenes alapítványi helyet biztosítani az óvódában és az iskolában a rászoruló családók gyermekeinek. Szeretnénk, ha minden zsidó gyermek részesülhetne magas színvonalú vallási és világi oktatásban, ehhez pedig folyamatosan támogatókat kell keresnünk. Az örökjáradék lehetővé teszi, hogy forrásokat szabadítsunk fel ösztöndíjprogramunk számára”. Az EMIH tervei között szerepel, hogy a 2012-13-as tanévtől 3 új rabbicsaládot hoz Budapestre, akik elsősorban a gyérmek- és felnőttoktatásban segítik majd a hitközség munkáját. Az EMIH nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megkönnyítse a kóser élelmiszerekhez való hozzájutást, hiszén sokszor a nehézkes beszerzés, illetve a nem megfelelő minőség áll a kóser étkezés útjába. így a rövidtávú tervek között szerepel az is, hogy részt vegyenek a folyamatos, jó minőségű kóser hús biztositásában. Ez nagyban megkönnyítené azoknak a mindennapjait, akik a zsidó millió forint legalább kifejezi a társadalmi támogatottság azon arányát, amelyet az SZJA 1% felajánlásokból objektiven láthatunk. A 10%-os növekedés, az összeg fokozatos elérése a MAZSIH1SZ kérése volt, hivatkozva a fennmaradó közel másfél-miiliárd forint költségvetésének fokozatos átszervezésére. Ugyanitt megegyeztek abban is, hogy ha újabb hitközség kap egyházi státust, akkor annak javára arányosan mondanak le támogatásuk egy részéről a mostani kedvezményezettek. Minek az EMIH-nek ennyi pénz? A közeljövő célkitűzései 2012 februárjára tehát megszületett a régóta várt megállapodás, ami deklarálta a magyarországi zsidóság diverzitását, és garantálta az örökjáradék igazságosabb elosztását. Az EMIH, amely eddig kizárólag magánadományokból tartotta fenn intézményeit, biztosabb alapokra helyezhette működését. Köves Slomó vezető rabbival arról beszélgettünk, milyen új lehetőségeket nyit a megállapodás az EMIH számára. ״Az EMIH költségvetése 2011-ben közel 450 millió forintot tett ki. Ennek az összegnek a felét közel 2000 helyi támogatónk adománya biztosítja, a fennmaradó rész az 1%-os felajánlásokból, az oktatási normatívákból, az oktatási programok bevételéből és könyvkiadásunk bévételeiből származik. így tehát az idei évtől rendelkezésre álló 150 millió forint nagy lehetőségeket biztosít. De nem arról van szó, hogy mostantól minden rendben van, Folytatódik a schiita: vallási szakértők egyeztettek Párizsban A megbeszélés témái között felvetődött a problémának egy külön aspektusa, nevezetesen, hogy lehet-e közösen tiltakozni a kábításos vágás ellen a muzulmán szervezetekkel. A hálál vágásnak ugyanis más, sokkal enyhébb szabályai vannak, mint a kósernek. Egy tervezet szerint külön jelöléssel kellene ellátni a húst, hogy kábították-e vágás előtt az állatot. Ez az un. labeling komoly problémát okozna, ugyanis előfordul, hogy valamiért nem sikerül a vágás, és tréfli lesz a hús, vagy az utólagos ellenőrzéskor derül fény arra, hogy valamilyen belső sérülés miatt nem kóser az állat. Ezt a húst nem lehet kóserként értékesíteni, hanem tréfli húsboltoknak adják el. Mivel azonban ezeket nem kábították, a labeling előírása megnehezítené ezt a gyakorlatot folytatni, ez pedig nagymértékben megemelné a kóser hús árát és sok helyen ellehetetlenítené a schitát. Ezt a tervezetet a brüsszeli Council of Ministers utasította végül el. Az állatvédelem álcája mögé bújtatott támadás újra meg újra veszélyezteti a vallási élet gyakorlását. A kóser vágás betiltása amellett, hogy megnehezítené az adott közösségek helyzetét, olyan erkölcsi csapást jelentene, amilyet a II. világháború óta nem tapasztaltak az Európában élő zsidók. A megbeszélésen Magyarországról az EMIH képviseltette magát Köves Slomó és Bodnár Dániel személyében. Az európai zsidó közösségek képviselői találkoztak Párizsban a francia zsidó hitközség (Consistoire Israélite de France) által szervezett megbeszélésén, a kóser vágás (schita) körüli viták és megoldási lehetőségek megvitatására. Amint arról már többször beszámoltunk, sok európai országban okoz problémát, hogy az EU szabványainak nem megfelelő kóserság vágást be akarják tiltani, vagy részben korlátozni akarják. Az uniós szabványok szerint az állatot a levágás előtt el kell kábítani, ez azonban ellenkezik a kóser vágás szabályaival, amik azt írják elő, hogy állatot egyetlen vágással kell leölni: ez okozza ugyanis a legkevesebb fájdalmat. A kábítás olyan sérülésnek számit, ami tréflivé teszi a húst, sőt, előfordul, hogy az állat elpusztul tőle. A zsidó vallás szigorúan tiltja az állatkínzást, a Tórában és a Talmudban is több helyen találkozunk erre vonatkozó parancsolatokkal és iránymutatásokkal. A legtöbb országban a törvény kivételt tesz a vallási előírásoknak megfelelő állatvágással, és engedélyez egy bizonyos, kábítás nélküli vágási kvótát, ám egyre több helyen próbálják állatvédők ezt a kivételt eltöröltetni. Hollandiában nemrég a legfelsőbb főmmig jutott egy ilyen módosítási javaslat, ami végül elbukott. Ezzel szemben Svédországban már nyolcvan éve tilos a kóser vágás. 13
