Egység, 2011 (70-71. szám)

2011-09-01 / 71. szám

A mai zsinagóga elődje Nepauer Máté tervei alapján épült 1767-69 között. Ennek az épületnek a falai azonban, a nem megfelelő alapozás és a kedvezőtlen talajviszonyok miatt, megrepedeztek. 1817-ben a Budai Építő Bizottság szakértőket küldött ki, hogy eldönthessék, kell-e új templomot építeni, a régi rossz állapotban lévő zsi­­nagóga helyére. Végül is úgy döntőt­­tek, hogy a falak nagy részének meg­­hagyásával újjáépítik. A tervek elkészí­­tésével Landherr Andrást bízták meg. A munkálatok másfél évig tartottak, az épület új déli homlokzatot, oszlopos előcsarnokot és tetőszerkezetet kapott. Az ácsmunkát Goldringer X Ferenc, a stukkókat Maurer János készítette. A klasszicista stílusú homlokzat dísze a hat korinthoszi oszloppal alátámasz­­tott, timpanonos záródású nyitott por­­tikusz. Az épület belsejét 1900-ban sze­­cessziós stílusban felújították, a villanyt is akkor vezették be. Az 1960-as évek végéig zsinagógaként működött, ami­­kor is a Hitközség akkori vezetői elad­­ták. Előbb itt kapott helyet 1972-ben a mai Textilmúzeum elődje, a Textil Műszaki Múzeum, majd - miután az 1980-as évek elején lebontották a ke­­rítését, a zsidó intézményeket és a kör­­nyező földszintes házakat - az épület­­ben a Magyar Televízió (MTV) alakítót­­ta ki V. stúdióját. Maga az épület meg­­őrizte eredeti külsejét, de belső terét az új funkciónak megfelelően megváltoz­­tatták. Az időközben tulajdonossá vált Magyar Televízió 2009-ben felhagyott a műsorgyártással és a raktárként való hasznosítással az épületben. 2010 tavaszán az Egységes Ma­­gyarországi Izraelita Hitközség vette birtokba és használatba az épületet. Fél év alatt egy több mint hatvan millió forintos felújítást és rekonstrukciót vé­­geztek el az épületen, visszaállítva az eredeti belső tér zsinagóga jellegét, továbbá kialakítva egy közösségi teret az első emeleti valamikori női karzat szintjén. A magánadományokból újra­­indított zsinagóga azóta heti rendsze­­rességgel működik sok száz hívőt ma­­gához vonzva. S. Zs. Egység Dohány utcai nagy zsinagóga párját. Az építésére azért volt szükség, hogy azok a neológ és status quo zsidók is megtalálják a számukra megfelelő hit­­életi teret, akiknek nem volt elég val­­lásos a Dohány utcai templom. A kor­­ban divatos iszlám ornamentikával dí­­szített, és a világ egyik legszebb zsina­­gógájaként számon tartott épület tér­­veit a kor népszerű bécsi építésze, Otto Wagner tervezte. A közösség 1872- ben vehette birtokba a közadakozásból épült zsinagógát. 1940-ben innen in­­dították ukrajnai haláltáborba az össze­­gyűjtött zsidókat. Az istentiszteletek a háború után még folytatódtak, egészen 1959-ig. 1980-ra az üresen álló épü­­let életveszélyessé vált, teteje besza­­kadt. Nem sokkal később az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vásárolta meg a hitközségtől, mélyen a valós ér­­tékén alul. A tervek szerint felújították volna az épületet, ám a munkálatok megkezdése után a cég csődöt jelen­­tett. Az épület az ÁPV RT tulajdoné­­ba került, a megmaradt bútorok pedig különböző raktárakba. Innentől újra folytatódott az épület fizikai romlása. Az Egységes Magyarországi Izraeli­­ta Hitközség 2004-ben ajánlatot tett az ÁPV Rt-nek, hogy 600 millió forintért megvásárolná az ingatlant, és vállalná annak felújítását. A tervek szerint amel­­lett, hogy visszaállították volna az ere­­deti zsinagóga funkciót, kulturális és ok­­tatási központként is üzemelt volna a Rumbach utcai épület. Az ajánlat eluta­­sításra talált, az ÁPV Rt a Mazsihisznek ajánlotta fel az épületet, azzal, hogy cse­­rébe lemondanak egy másik, szintén nagy értékű ingatlanról. A Mazsihisz el­­zárkózott a Jona Metzger izraeli főrab­­bi által szorgalmazott tervtől is, mely sze­­rint az épület a Mazsihisz tulajdonába kerülne, de az EMIH újítaná fel és üze­­meltetné. Zoltai Gusztáv többször azt nyilatkozta, hogy szeretnék visszaállttá­­ni az eredeti funkciót, és aktív zsinagó­­gaként működtetni a helyet. Hosszas alkudozások után végül is 2006-ban is­­mét a Mazsihisz kezébe került az erő­­sen leromlott állapotú épület, mely - bár már látogatható - továbbra sem tölti be eredeti funkcióját. Hogyan is tölthetné, mikor a felújítás, immár újabb öt év óta várat magára? Óbuda - feltámadás az utolsó utáni pillanatban A fentiektől merőben eltérő happy end­­del kecsegtet az óbudai zsinagóga tör­­ténete. A zsinagóga (Budapest, III. kér., Lajos utca 163.) Budapest legrégibb, ma is álló zsidó imaháza, az európai klasszicista zsinagógaművészet remeke. képes zsinagógáját. A Lenke úti (ma Bocskai út) épület megnyitójára a kor politikai elöljárói és a zsidóság magas rangú képviselői is eljöttek, hogy része­­sei legyenek a nagyszabású esemény­­nek. Lamotte Károly, Budapest alpol­­gármestere beszédében méltatta a zsi­­dóság áldozatvállalását, és örömét fe­­jezte ki, amiért ilyen építészeti remek­­művel gazdagodott a főváros. A tervek szerint a zsinagógához csatlakozott volna iskola, és más szociális intéz­­mény is, ez azonban a világháború miatt már nem valósulhatott meg. A tervezett komplexum méretei is mutat­­ják, hogy milyen népes zsidó közösség élt ekkoriban Kelenföldön és Lágymá­­nyoson. 1944-ben raktárrá alakították a németek, a közösség a közeli Váli ut­­cai iskolában gyűlt össze az őszi nagy­­ünnepekre. Budapest ostroma idején istállónak használták. 1945 szeptem­­herében a túlélők újra használatba vet­­ték a zsinagógát, a ros hásánái imád­­ságot már itt tartották meg. Az épüle­­tét 1950-ben államosították, helyette a Károli Gáspár téren egy villát vásárolt a hitközség, ebben működik a mai na­­pig a lágymányosi körzet zsinagógája. 1966-ban az alig negyed századon át működő zsinagógát eladták a TIT-nek. A világviszonylatban is különleges, egye­­di megoldásokkal és csodálatos díszíté­­sekkel teli zsinagóga belső és külső át­­alakításon esett át, belső tereit felszab­­dalták, még az ablaknyílások formáját is megváltoztatták - ezzel végérvénye­­sen elpusztítva a Bauhaus építészet egyik gyöngyszemét, mely új irányt adott világszerte a zsinagógaépítészet­­nek. Ma már csak a kerítés hatalmas menórája és a Rabbiképzőbe átmene­­kitett ablakok emlékeztetnek rá, milyen céllal épült, és mire használták egykor a jelenlegi TIT Stúdiót. Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - a politika áldozata Talán a legis­­mértebb az elhagyatott, funkciójukat vesztett zsi­­nagógák so­­rában a Belső Erzsébetvá­­ros szívében álló Rum­­bach Sebes­­tyén utcai zsi­­nagóga. A mór stílusú, impozáns épületet kis zsinagógaként emlegették, mint a nem messze álló 8

Next

/
Thumbnails
Contents