Egység, 2007 (61-63. szám)

2007-12-01 / 63. szám

Egység 14 testvér és 5 csemete Dvorája Interjú Hurwitz Dvorával Hurwitz Dvora Lea immáron hat éve él Magyarországon. Férjével, Hurwitz Salom rabbival Kana­­dából költöztek a Közép-Európai országba. A 14 gyermekes családban felnőtt feleség és immá­­ron öt csemetével büszkélkedő anya nemcsak a gyermeknevelésben, a munkában fáradhatatlan. A Gán Menáchem óvodában vezeti be a kicsiket a vallás és a zsidó hagyományok rejtelmeibe. Beszélgetésünkkor is nyüzsögtek körülötte a gyermekei, de elég volt pár halk szó, hogy megért­­sék, a mamának most fontos dolga van. lyiségét a nőiessége kifejezésére használja. Ez a zsidó női természet lényege. Ezt többféleképpen teheti. Én azt tekin­­tem feladatomnak, hogy szeretet adjak, segítsek, neveljek, tanítsak; mindezt azért, hogy a másik ember boldog le­­gyen. A gyermekeimet is úgy nevelem, hogy biztosan tud­­ják mi a jó, mi a rossz: ez biztonságot ad nekik. A zsidó házban mindig van lélek, mindig van élet.- A gyereknevelésen túl mivel foglalkozol a hétközna­­pókban?- A Gán Menáchem óvodában dolgozom. A gyerekeket énekelni, a héber abc-re, a vallás alapjaira tanítom. Ezen ki­­vül vasárnap reggelenként a Zsiközi napközi nevű foglalko­­zás keretében 6-tól 10 éves korú gyerekekkel foglalkozom. Ezek a kicsik ha nem járnak zsidó iskolába, akkor itt meg tudják tanulni a vallás és a héber nyelv alapjait. Történél­­met, hagyományt, zsidó szokásokat tanulnak. A szellemi tudáson túl a kézügyességük is fejlődik, készítettünk már például mezüzét, de sütünk, főzünk is.- Mit gondolsz a gyereknevelésről?- A gyereknevelés egy zsidó családban boldog és nyugodt út. Minden gyerek egy csoda, és minden gyerek más világ. Nincs olyan, hogy túl sok a gyerek. Nekem öt van, és úgy érzem, bármennyit fel tudnék nevelni.- A férjed egyenrangú félként kezel? Nem érzed el­­nyomva magad mellette?- Egyáltalán nem érzem magam elnyomva. Lehet, hogy inkább ő érzi így?! Okosnak tartom őt, de nem jobbnak, nem szentebbnek önmagámnál. A Tóra is azt tanítja, hogy a nőnek tiszteletet kell adni, a nő nem rabszolga. Sosem döntünk egymás nélkül. Egy család úgy ״működik“ jól, ha egy szinten van a nő és a férfi, és a házastársak tisztelik egymást.- Hogy érzed magad Magyarországon? Elégedett vagy?- Igazi közösségben érzem itt magam. Az emberek kedve­­sek és jószívűek. Jó itt nekem. Szeretem ezt az országot. Szász Eszter- Hogyan kerültél Magyarországra?- A történet New Yorkban kezdődött, ahol a férjem a Lu­­bavicsi rabbikonferencián vett részt. Itt találkozott Oberlan­­der Báruch rabbival, a Chábád Alapítvány vezetőjével. Ak­­kor épp Kanadában éltünk, és munkát kerestünk. Báruch tanítói állást ajánlott a férjemnek a Pesti Jesivában, aki az­­óta az intézmény tanulmányi igazgatója.- Gondolkodás nélkül mindketten csomagoltatok és költöztetek?- Nem, először egyedül jöttem. Decemberben egy hosz­­szú hétvégére érkeztem Budapestre. A Szombatot a Vas­­vári Pál utcai zsinagógában töltöttem. Rögtön megfogott a hely hangulata és atmoszférája. Itt tartózkodásom alatt nem csak a zsinagógát látogattam meg; elmentem a mos­­tani munkahelyemre, a Gán Menáchem óvodába is. Az itt töltött pár nap után nem kellett sokat gondolkoznom: úgy döntöttem, idejövünk.- A férjed rögtön követett?- Egy hónap múl­­va, januárban köl­­töztünk. Akkor már nem csak kettesben, hanem két gyerme­­kemmel, Tobival és Mendellel. A har­­madik pedig a ha­­samban volt.- Azóta öt gyermek boldog édesanyja vagy. Ráadásul ik­rek is vannak a családban. De te sem panaszkodhatsz, hisz ha jól tudom, tizennégyen voltatok testvérek. Mi­­lyen volt egy ilyen családban felnőni?- Hihetetlenül jó. Nyolc lány és hat fiú volt a családban. Nem volt határa a szeretetnek, folyamatosan és állandó­­an áramlott közöttünk. Mindig volt valaki mellettem. Ha rossz kedvem volt, mindig volt valaki, aki meghallgatott. A testvéreim egyben a legjobb barátaim is voltak. A legszo­­rosabb kapcsolatban egy bátyámmal és három lánytestvé­­remmel voltam. Családként különálló, független közössé­­get alkottunk. Egymás orvosai, pszichológusai és barátai voltunk. Még fogyókúrázni is együtt kezdtünk el, így sokkal nagyobb erőt adtunk egymásnak - az embernek önmagá­­ban nincs elég kitartása.- Hol töltötted a gyerekkorodat?- London egyik negyedében laktunk egy hatalmas házban. A nappalink egy nagy terem volt, amely egyszer tornate­­rémként, egyszer táncteremként funkcionált.- Hogyan éled meg a zsidóságodat? Milyen mélyen val­­lásos zsidó nőként élni a mai világban?- Erre nagyon sokféle lehetséges válasz létezik. Minden ember más természet. A zsidó nő képes rá, hogy szemé­7

Next

/
Thumbnails
Contents