Egység, 2006 (58-60. szám)
2006-12-01 / 60. szám
pontosításnak ezt a szintjét? Úgy, hogy felismerjük: bármit teszünk is, fontos az az Örökkévaló eló'tt, és létfontosságú mozaikdarabkája életünk összképének. A nap átgondolása Értelmes életet élni - napról napra, percről percre - csüggesztően nehéz feladatnak látszik. Hogyan képes az ember a rengeteg teendő, probléma és érzelem között ennyire összpontosítani? Még ha elégedettek vagyunk is az eddigi teljesítményünkkel, hogyan fejlődjünk tovább? Hogyan vetkőzzük le régi szokásainkat, és hogyan tanuljuk meg az életet új szemszögből nézni? Ügy, hogy különválasztjuk egymástói a problémáinkat, és egyenként foglalkozunk velük. Ahogy a bölcsek mondják: ״Ki sokat markol, keveset fog.” Mivel minden egyes nap egy élet, ezért mindig az előttünk álló napra kell összpontosítanunk, nem a tegnapra és nem a holnapra, és a lehető legteljesebb mértékben élnünk kell az adott nap kínálta lehetőségekkel. Ugyanakkor azonban rendszeres napi ritmus szerint kell élnünk: ezt kezdjük azzal, hogy a nap kezdetén és végén koncentráljunk életünk céljára. Csábító lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni az életünket, de a lassú, egyenletes haladás mindig hatásosabb a ״gyorstalpaló tanfolyamoknál”. Vigyünk értelmet minden egyes napunkba, és a napok majd elkezdenek összeadódni. Ne feledjük, hogy még a leghosszabb úton is csak lépésenként tudunk végighaladni. Ne feledjük, hogy az élet útján testünk a jármű, de a lelkünk az iránytű. A lelkünk hangját követve nem tévesztjük szem elől a célt, és minden egyes lépés - minden egyes nap - közelebb visz hozzá. A mai napi életünk milyensége meghatározza a holnapit. A legközelebbi tettünk, legyen az bármilyen csekély is, meghatározza az egész napúnkat, és végső soron az egész életünket. Sosem késő elkezdeni értelmes módon élni az életet. A New Yorkban megjelent best-seller alapján, amely a Rebbe beszédének válogatását tartalmazza: Simon Jacobson, Toward a Meaningful Life, William Morrow and Company. Talmud-klub Idén is csütörtökönként 19 órakor a Mögilá traktus tanulmányozására várja hallgatóit Oberländer Báruch rabbi. Cím: V., Károly krt. 20. Egység nap kezdete előtt még semmiféle fizikai cselekedetet nem végzünk. Az idő és a tér határai csak fizikai értelemben korlátoznak minket: mentálisan nincsenek ilyen kötöttségek. A nap első perceiben tehát, amelyek kizárólag a mi perceink, meg tudjuk kerülni ezekét a korlátokat, és képesek vagyunk teljes mértékben spirituális dolgokra összpontosítani. Ez pedig lehetőséget ad nekünk arra, hogy az egész napi időbeosztásunkat megtervezzük. Az ember úgy van kondicionálva, hogy az idő múlását ellenségének tekintse. Mindig sietünk valahova, igyekszünk betartani a határidőket. Tudnunk kell azonban, hogy az időt is az Örökkévaló teremtette, és mint ilyennek, saját élete van. Amikor elvesztegetünk egy percet, azzal, hogy elpazarolunk egy soha vissza nem térő lehetőséget, bizonyos értelemben megöljük azt. Mikor azonban megfelelő módon élünk a perccel, amikor céllal és produktivitással töltjük meg, örökre élni fog. Egy apa aggódva, hogy a fia elvesztegeti a fiatalságát, sétára hívta gyermekét. Szép idő volt, szél se rezdült. Egy tó partjára értek.- Nézd - szólt az apa -, hogyan tükröződik az egész táj, az ég, a nap, a hegy a tóban! - Belenyúlt a vízbe, ujjaival a part felé fröcskölte a vizet, és felszólította a fiát, hogy vegye szemügyre a földre csöppent cseppeket. Egyetlen cseppben is tükröződött ugyanaz a látkép.- Ügyanez érvényes az idő esetében is - mondta az apa.- Egyetlen perc az életed összes jellemzőjét hordozza. Egy egész napod mikrokozmosza ugyanúgy, ahogy egyetlen nap az egész életed mikrokozmosza. Ezért hát ennek tudatában használj ki minden percet. Ez az időbeosztás kulcsa: minden egyes perc értékét látnunk kell. Ez nem csupán arra jó, hogy jobban megbecsüljük a perceket, hanem arra is, hogy türelmesebbek legyünk önmagunkkal és másokkal szemben, hogy felismerjük: bármilyen értékes teljesítményhez vezető úton milliónyi pillanat van. A napokban lévő percek számát nem növelhetjük, azt viszont megtehetjük, hogy minden egyes percet a lehető legteljesebben kihasználunk, nem törődünk sem azzal, hogy mi volt előtte, sem azzal, hogy mi lesz utána. Hogyan érhetjük el az osszszaidézni a reggeli figyelemösszpontosítást, próbáljuk meg alkalmazni az adott percre, teremtsünk egy céltudatos pillanatot a véletlen dolgok tengerében. Fejezzük be ugyanúgy a napot, ahogyan elkezdtük. Alváshoz készülődve tekintsük át a napot, és gondoljuk végig, hogyan használtuk ki a lehetőségeit. Tudatosítsuk magunkban, hogy az Örökkévalónak célja volt azzal, hogy ide helyezett minket, és hogy minden tevékenységünknek tükröznie kell ezt a célt. Mielőtt elalszunk, határozzuk el, hogy bármenynyire jó vagy rossz volt is a napunk, a másnap jobb lesz. Ha ezt megteszszűk, békésebb lesz az álmunk, és céltudatosabban kezdjük a napot. Mindezzel azt érhetjük el, hogy ahelyett, hogy hagynánk magunkat ide-oda dobálni a nap milliónyi triviális eseménye által, mi irányítjuk őket. Ahelyett, hogy sok száz egymástól elszigetelt mozaikdarabot érzékelnénk, egyetlen nagy képet Iátunk, s ugyanakkor látjuk a sok-sok elemet is, amelyből összeállt. Minden cselekedetünkben meglátjuk a szentséget. Amikor étkezünk, nem egyszerűen csak az éhségünkét csillapítjuk, és a kívánságainkat elégítjük ki, hanem testnek-léleknek megadjuk azt a táplálékot, amely hozzásegít minket, hogy jobb emberré váljunk. Munkánk végzése közben nemcsak egyszerűen a megélhetésért dolgozunk, hanem arra használjuk a képességeinket, hogy erényes példamutatással és mások tanításával segítsünk jobbá tenni a világot. Amikor családunkat és rokonainkat meglátógátjuk, ne csak az időt múlassuk, hanem próbáljuk meg arra ösztönözni egymást, hogy ki-ki teljes mértékben használja ki a maga egyedi képességeit. Még az alvás is új dimenziót kap: ahelyett, hogy csupán életünk egy részének látnánk, napunk egy olyan, sajnálatosan hosszú szakaszának, amelynek alá kell vetnünk magunkát, az alvás lelkünk megújításának lehetőségévé válik azáltal, hogy lelkünket visszaküldjük egy olyan helyre, ahol elszakad materiális jellegű gondjainktól, és ahonnan felfrissülve tér vissza az új, értelmesen eltöltendő napra. A napi időbeosztás A materiális világ és a mindennapi szükségletek kétségkívül elvonják figyelmünket az értelmes élettől - épp ezért olyan fontos, hogy reggelente összekapcsolódjunk a lelkűnkkel. A 3
