Egység, 2004 (54-55. szám)
2004-07-01 / 54. szám
Egység ״Az ünnep a közösség״ - Mádl Ferenc 2003-ban is minden este több száz résztvevője volt a nyugati téri hanuka ünnepségnek. Az ünnep fényét emelte Yonah Metzger, Izrael Állam főrrabijának jelenléte. Az alábbiakban a 2003 decemberi, nyugati téri hanuka ünnepségen elhangzott beszédekből és fölolvasott levelekből közlünk részleteket. Steiner Pál beszédet tart Nagy szeretettel emlékezem meg arról, hogy Budapest belvárosának ezen a pontján kerülnek felállításra és meggyújtásra a hanuka gyertyái. Én úgy vélem, hogy ez egy olyan üzenet és megbecsülés belvárosunknak, amely mutatja azt, hogy a belvárosban is, a városban is, és az országban is, sokan élünk együtt olyanok, a Köztársaságban szabad állampolgárként, akiknek egyik szüleje hanukát ünnepelt, másik szüleje karácsonyt ünnepelt. Én is egy ilyen büszke polgára vagyok egy ilyen országnak, városnak, illetve belvárosnak. Ezért értettem meg talán elsőre azt az üzenetet, amelyet ma sokszor megéltem. A közelmúlt napjaiban számos közösséget kerestem fel és mindenhol azt éreztem, hogy a fénye és a szeretet rokon fogalom, a fény és a szeretet együtt jár és a fény és a szeretét a szabadságot jelenti... (Steiner Pál, Beluáros-Lipótuáros polgármestere) Vannak olyan csodák, amik egészen ritkán történnek meg, ilyen például az egyiptomi kivonulás, ami egy nem mindennapi csoda története. Vannak azonban olyan csodák is, mint amik hanukakor történtek, Isten nem megtörte a természet rendjét, nem természetfeletti dolgok történtek, hanem teljesen természetes módon történtek a csodák. Egy kis népnek egy kis serege legyőzte a görög seregeket és ezzel kivívta a saját szabadságát. Az ilyen csodák az örök csodák. (Köves Slomó, rabbi) ...Ma amikor itt állunk, nem tehetem meg, hogy ne emlékezzek meg édesapám történetéről. O gyermekkora óta mindig azt mesélte nekem, hogy 1944- ben, itt valahol a Nyugati tér környékén, valamilyen eldugott kis helyiségben volt egy konyha, ahová azok a zsidó fiatalok gyűltek össze, akik hamis papírokkal éltek a fővárosban. Itt ezen a téren hatvan évvel ezelőtt bujkált az apám, és a nehézségek ellenére próbált felemelt fővel zsidóként élni. Hatvan évvel később itt állunk mi, és hir-Gyertyagyújtás a Nyugati téren detjük a hanuka nagy csodáját. Hála a Mindenhatónak, és hála a magyar demokráciának, amely biztosítja minden polgár számára a szabadságot, és a szabadvallásgyakorlást... (Oberländer Báruch, rabbi) Büszkék vagyunk hagyományainkra. A köztereken felállított hatalmas gyertyatartók égő gyertyái a befogadás kultúráját hirdetik, és mélyen hiszem, hogy békében megférnek a mellettük felállított keresztekkel. A Köztársaság a közös múltból, polgárai hitéből is meríti erejét. Hagyományainkat nagyszüleinktől és szüléinktől is kaptuk, hogy megőrizve, gazdagítva hagyjuk örökül az utánunk jövőkre. Közös és eltérő ünnepeink valamennyiünket gazdagabbá érzékenyebbé tesznek,, ezáltal gazdagítják közös nemzeti kultúránkat. Az egyik legbensőségesebb és legvidámabb zsidó ünnep kapcsán szeretném megemliteni nincs nemzet, nincs Köztársaság, nincs azonosságtudat, közös emlékezet, a hagyományok közös, egymásra figyelő ápolása nélkül. Nincs jövő közös emlékezés nélkül... (Medgyessy Péter, miniszterelnök) A hanukai menórán minden nap eggyel több gyertyát gyújtunk, kifejezetten az ajtóban vagy az ablakban, akár egy köztéren gyújtjuk meg, a nyílvánosság előtt... Azáltal, hogy egyre több fényt hozunk, a sötétben egyre több fényt gyújtunk és kint a nyilvánosságra hozzuk a fényeket. Ezzel elérjük a messiási kort, hogy a fény betöltse az egész világot. (Nógrádi Bálint, rabbi) Nagyon örülök annak, hogy a 2167 évvel ezelőtti csodára az idei évben is nyilvánosan emlékeznek, lehetőséget kínálva ezzel sokaknak a sajátjuktól eltérő vallás és kultúra mélyebb megértésére. Hiszem, hogy a nyilvánosan megült fény ünnepe is hozzájárul a békés egymás mellett éléshez, és a más iránti nagyobb nyitottsághoz. (Gyurcsány Ferenc, gyermek-, ifjúsági és sportminiszter) Azért jöttem, hogy a Magyar Köztársaság Kulturális Minisztereként élő szóval köszöntsem Önöket és élő szóval köszöntsem a fény ünnepét. Boldog Hanukát! Azért jöttem, hogy beszéljek Hiller István egy kapcsolatról. Egy kapcsolatról, amely a szabadság és egy ünnep között él, mert meggyőződésem, hogy akkor lehet igazán és jókedvvel ünnepelni, ha van szabadság. És akkor van szabadság, hogy ha ezt az egyes embér is érzi, és közösséget tud alkotni, meg tudja őrizni a közössége hagyományait, és tovább tudja azt adni... (Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere) 6
