Egység, 2003 (51-52. szám)

2003-07-01 / 52. szám

״...aki nem ismeri a válás törvényeit” Az izraeli főrabbi a Pesti Jesiva diákjaival és rabbijaival való találkozásán nyilatkozott a Pesti Jesiva diákjai írtak különböző aktuális témákból, szó van itt például többek közt a vegetárianizmusról és a dohányzásról is a háláchá szemszögé­­bői. A másik könyv amit szeretnénk önnek átadni a Zsidó Tudományok 11. kötete. Ebben a kötetben elsőként for­­dítottunk le fejezeteket a Talmudból, a zsidó filozófiából, és még a Nagy Sulchán Aruchból is. A Zsidó Tudó­­mányok Szabadegyetemén olyan hall­­gatók vesznek részt, akiknek gyermek­­korukból kimaradt a zsidó neveltetés, és ezt szeretnénk pótolni felnőt fejjel, szeretnének megismerkedni őseik tu­­dományaivaj autentikus forrásokból. Slomo Amár főrabbi: Köszönöm szépen a könyveket. Őszintén megvallva, amikor felkértek még Izraelben, hogy önök­­höz látogassak el, örömmel vállaltam el. Évtizedek óta követem nyomon a vi­­lág szinte minden pontján működő lubavicsi központokat. En magam is szü­­lőföldemen, Marokkóban a casablancai lubavicsi jesivában tanultam. Ahogy az ön által átadott könyvekből is kitűnik, a legeslegfontosabb a zsidóság virágoztatásához, az elmélyülés az auten­­tikus zsidó tudományokban. Nincs annál fontosabb mint a tanulás, és bizony soha nem lehet ״későn” elkezdeni. A tanulás nagyon hasznos és ez az élet forrása ״Útjai kellemes utak, és minden ösvénye békére vezet” (Példabeszédek 3:18). Az autentikus tanokban való elmélyüléssel olyan elképzelhetetlenül veszélyes csap­­dáknak is az elejét lehet venni amelyek­­re érdemes felhívni a figyelmet. Például sajnos kevesen tudják, mennyire komoly dolog a Get, a válás intézése. Még híres nagy tudású rabbik közül is kevesen vál­­lalják a Get intézését. Fehéren feketén van benne a Sulchán Áruchban (Even háezer 49:3): ״Bárki aki nem ismeri jól a házasság és válás törvényeit, az ne fog­­lalkozzon velük, mert könnyen véthet bennünk és ahhoz vezet majd, hogy megengedi a tíltottatt”. Sajnos olyan he­­lyeken, ahol kevesebb az aktív zsidó élet, és ahol még egy csepp víz is tengernek tűnik, könnyű félrevezetni a hozzá nem értő gyanútlan embereket. Kívánok önnöknek sok sikert szent munkájukban, és adja isten, hogy le­­gyünk mindannyian egy egézséges bol­­dog új évre beírva. Lesáná tóvá tikátévu vötichátému. Önöknek és az egész magyar zsidóságnak. A jelenlegi izraeli főrabbi, Slomó Ámár szeptember 11-én Budapestre érkezett hivatalos látogatásra, az Európai Rab­­bik Konferenciájára. Az összejövetel egészen vasárnapig tart európai és iz­­raeli rabbik részvételével. Az eredeti tervek szerint a főrabbi besűrítette vol­­na feszített programjába, hogy ellátó­­gasson a Chábád Lubavics — Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület intéz­­ményeibe is. Igenám, csakhogy az utol­­só pillanatban, biztonsági okoknál fog­­va nem hagyhatta el a Radisson Béke szállót, ahol a konferencia zajlott. A főrabbi végül a Hotelben találko­­zott Oberländer Báruch és Köves Slomó rabbikkal és a Pesti Jesiva és Zsidó Tudományok Szabadegyetem­­ének hallgatóival. Egy rövid előadást tartott, majd áldását adta a közeledő új­­évre-Ros Hásánára a hazai zsidó kö­­zösségnek. Amár főrabbi nagy örömét fejezte ki mondván, hogy annak ellenére, hogy a konferencián főleg külföldi rab­­bikkal való értekezlet fogja le az idejét ebben a pár napban, boldog hogy mégis ideje maradt találkozni a magyar zsidó közösség egy részével. ״Öröm látni - mondta a főrabbi - hogy Ma­­gyarországon is, ahol a holocaust előtt virágzó zsidóság volt, ma is pezsgő zsi­­dó élet van.” ״Lubavicsi voltam Casablancában...” A közös találkozás után, Oberländer és Köves rabbik egy pár percet beszélget­­tek a főrabbival. Ebből idézünk egy pár sort: Oberländer Báruch: Tisztelt fő­­rabbi! Szeretnénk átadni önnek, a Tél tálpiot, rabbinikus kiadványt amelyben S hogy röppen az idő, Oberländer rabbi kiosztja a Chábád Lubavics Egyesület ajándékát, a Szlichot- A Bűnbánó imák első napi könyvét, új magyar fordításban. Nyomban ki is próbáljuk ״élesben” a szellemi produk­­tumot: átvonulunk az imaterembe. Felhangzanak a fohászok, a pró­­féták ősi nyelvén. Aki erre fogékony, a lelke rezonál, annak nem kell ecse­­telni, hogy milyen mély és eredendő hatása van. Jelen sorok írója úgy nőtt fel, hogy tudott származásáról, de szü­­lei féltették - s bár nem íratták be semmilyen felekezetbe - így mindé­­nütt egy kicsit kívülállónak érezte magát. De mégis valami ott mocor­­gott benne, izgatta lelkét. A héber betűk, Izrael, bármi, ami a zsidóságról szólt... Ez a valami a ״jud pit.” Az a kis pont, ami tovább élteti a zsidó szellemet, lelket. S nem tudni mikor és miért lobban fel a lángja... Nyugalom a szívemben ״Az Örökkévaló, az Örökkévaló irgal­­más és kegyelmes Isten, hosszan tűrő, nagy a szeretete és igaza. Szeretetét fenntartja ezeríziglen, megbocsátja a bűnt, a hitszegést és a vétket, s attól megtisztít. ״így szól az ima Mózes könyvéből. Milyen szép, milyen egy­­szerű. Állok az imateremben, magam is ringat ódzom a fohász ritmusára, s próbálok haladni az imával. Baruch hangját hallom, ahogy a hozzám ha­­sonló kezdőknek segít, hogy ne ma­­radjunk le: ״Tizenhetedik oldal, lent!” Igen, ez az a Zsoltár: ״Mint az apa gyermekein, úgy könyörülj rajtunk, Örökkévaló!”... Éjszaka van még, amikor elbúcsúz­­va a közösségtől nekilódulok a sötét városnak, hazafelé. Vidám társaságok lődörögnek, buliidő van. Magányom most nem szomorú. Miről maradok le? Hiszen ahogy a Prédikátor Sala­­mon könyve írja: ״Mondék az én szí­­vemben: no, megpróbállak téged a vígan való lakásban, hogy lásd meg, mi a jó! És ímé, az is hiábavalóság!” Különös kettősség. Amikor - volt rá példa számos - igyekeztem mulat­­ságot találni, bizony csak búsulás lett belőle, keserű, csalódott hangulat. És most, szembenézve gyengeségemmel, gyarlóságommal, a Szlichot - a Bűn­­bánó imák révén nyugalom szállt szí­­vemre. Szelíd béke, a bölcsesség megértő derűjével... Ami talán csak a Terem­­tőhöz közelítve élhető meg. Szerény! Gábor 5

Next

/
Thumbnails
Contents