Egység, 2002 (47-50. szám)

2002-09-01 / 49. szám

Kapcsolat az Örökkévalóval Megtaláltam a lelkesítő motivációt és az értelmét annak, hogy zsidónak születtem. Megértettem, az igazság nem az, amit gondolunk - hogy mi, okos emberek egy oktalan univerzum lakói vagyunk, hanem éppen fordítva: mi, akik néha oktalan, önhitt emberek vagyunk, egy abszolút tudatos világnak nem a ״lakói” hanem elválaszthatatlan részei vagyunk, melyben minden min­­dennel, azaz az Örökkévalóval és an­­nak teremtő szándékával összefügg. Nem ok-okozati alapon, hanem eredendően és szétválaszthatatlanul. A mindenség nem értelmet­­lenül kattogó, öntudatlan gépezet, hanem minden ízében tudatos világ, ame­­lyet az egyetlen tökéletes intelligencia teremtett, maga a Teremtő, sőt maga is benne van és megnyilvánul annak min­­den pillanatában! Úgy is mondhatnánk, hogy a ״véletlenben” nem az emberi, hanem az Isteni igazság mű­­ködik. Talán még csak annyit: ha valaki rászánná magát közelebbről megismer­­ni a Tant és azon keresztül önmagát, mint zsidót, inkább a kutató kételyével, mint a csodavárók vakhitével tegye. Az igazság kibírja a kételyt - sőt fölfedezé­­se igényli is. Vakhit csak olyasmihez kell - de ahhoz nagyon -, ami nem igaz. A fülembe cseng egy mondat, ami­­nek a forrására már nem igazán em­­lékszem, de esetünkben a tartalma a lényeges: ״A leghosszabb út is egyet­­len lépéssel kezdődik.” (Ez egy kínai közmondás. N.K.) Ehhez a felfedezőúthoz, ahol min­­denki megtalálhatja a csakis neki szó­­ló feleletet a saját kérdéseire, jó utat kívánok! Kiss Gabriella (Budai Sáfár) ismeretlenhez. Több éves, helyenként igen csak lusta és kitartás nélküli pró­­bálkozásaimnak (is) köszönhetően ne­­hezen jutottam igazán kielégítő infor­­mációk birtokába. Mégis vágytam egy­­fajta lelkesítő motivációra és arra, hogy legalább alapvető szinten, de mégis­­merkedhessem egy több ezer évet túl­­élő nép és hit lényegével. Ezúttal a legjobb helyen jártam és a legjobbkor. Igazán örülök, hogy egyi­­ke lehettem a Nyári Zsidó Szabadegye­­tem 44 hallgatójának. Mindannyiunk nevében őszintén kijelenthetem, hogy az intenzív tanulás nagyon hasznosnak bizonyult; saját részről pedig megjegy­­zem, számomra ezen felül különös je­­lentőséggel is bírt. A Nyári Zsidó Szabadegyetem kivá­­ló lehetőséget teremtett arra, hogy megmutassa a kezdeti lépéseket a nagy (élet-) úton. Csodálatos időutazás volt ez, s közben pillanatról pillanatra vált nyíl­­vánvalóvá számunkra, hogy az ősi kin­­cseket, amelyekre ״rábukkantunk”, itt és most, a mi világunkban, a jelenben, nekünk kell hasznosítanunk. Személy szerint, a kételyeimből és a hiányos tu­­dásomból fakadó kérdésekre logikus, jól kifejtett válaszokat kaptam, és persze új kérdések vetődtek fel bennem. ״Ha végre itt a nyár és meleg az idő ...” kezdhetném a jól ismert dal kéz­­dősoraival. Igen vannak, akik strandra járnak, vagy éppen nyaralnak, és van­­nak olyanok is, akik az alma maternek hódolva éppen zsidóságuk lényegét, mibenlétét próbálják felfedezni a káni­­kula és a hiteles források értelmezésé­­nek izzadságcseppjeiben. Idén ötödik alkalommal került sor a többek által JesiVAkáció néven ismert, Nyári Zsi­­dó Szabadegyetem meg­­rendezésére a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület és a Pesti Jesiva Zsidó Ok­­tatási Központ szervezé­­sében.A rendezvényhez adományaikkal többek között Tordai Péter és Dr. Ölti Ferenc is hozzá­­járultak. A program alapvető célja az volt, hogy közérthető, igazi képet adjon a zsidóságról, valamint betekintést nyújtson a jelenlévők szá­­mára a valódi jesivák tanmenetébe, oktatási rendszerébe. A napi 10 óra tanulást felölelő intenzív oktatás kere­­tein belül, lehetőség nyílt az esti tago­­zaton (17-21 óráig) azok számára is bekapcsolódni a tanulásba, akik nem tudtak a nappali tagozat (9-19 óráig) programján részt venni. A hatékony, alapos, esetleges félreértéseket, tévhi­­teket tisztázó tanulás érdekében nem egyetemi előadásokhoz hasonló órá­­kát, hanem beszélgetéseket tartottak az előadók Oberländer Báruch és Köves Slomó rabbik; ezeken mindenki feite­­hette a témába vágó kérdéseit. Többek között jómagam is, vallási elkallódás áldozata, próbáltam zsidó gyökereimnek nyomába eredni, köze­­lebb kerülni a számomra oly távolihoz, Meghatározó élmény ...Habár csak viszonylag ke­­vés alkalommal tudtam a kur­­zusokon részt venni, minden olyan óra, melyen általam addig nem ismert területek­­be nyerhettem betekintést, további tanulmányaim szem­­pontjából egészen bizonyo­­san meghatározó élményt nyújtott. Remélem alkalmam lesz jövőre is (intenzívebben) tanulni a JesiVAkáción. Bodnár Dániel ként élő jelenről. Éreztem, hogy a vallástól lecsupaszított szellemiségnek, ha csak egy kis része is, átöröklődött be­­lém is, jó volt látni, honnan ered az az eszmevilág, ami a mai napig hasonlóvá tesz bennünket. És mindezt jó tár­­saságban, kellemes vitákkal fűszerezve és sok-sok süti majszolása közben tettük. Az étvágyunk nem csillapodott, folytatás télen! Futó Judit- télen!... alapját, ami csak sejtet egy formát, és üresebb a semmi­­nél, hordozom a hagyó­­mány árnyékát magamban. Tanultunk a zsidóságról - nem mint absztrakt fogalom­­ról, hanem mint lehetséges életformáról. Nem kívülről és megközelíthetetlenül, hanem egymás között, a minden­­napokban. Nem mint múlt­­ról, hanem a múlt folytatása-Folytatás Miért ne? Igazán tanulhat­­nék most, hogy végre lehe­­tőségem van rá - gondoltam a két hetes Nyári Zsidó Sza­­badegyetemről olvasva. Végre rendszerezettebben és többet tudhatnék meg arról, ami a mi családunk­­ban, sajnos, nem hagyomá­­nyozódott át folytonosan, generációról generációra. Mint egy fel nem épült ház 6

Next

/
Thumbnails
Contents