Egység, 2002 (47-50. szám)
2002-06-01 / 48. szám
meg, hiszen az író meghosszabbíthatja az életet az emlékezés erejével. BIG igazi hangjának megtalálásához szükséges volt a gyermekkor élménye, a családi indíttatás, Tótkomlóshoz és környékéhez fűződő kapcsolata, alakjainak és atmoszférájának jó ismerete, a rabbiszemináriumi tanulmányok, a templom hangulata és a rabbik barátsága; a történelem ingájának mozgása hol pozitív, hol negatív irányba. BIG ״Remény”-e Hadd mondjuk még el, hogy BIG szerkesztői vénájának megfelelően zsidó társadalmi és kulturális folyóiratot szerkészt, a Reményt, immár ötödik éve. Keze alatt nívós folyóirat születik, amely szól a múltról, jelenről, talán a jövőről is. Jó lenne, ha többen olvasnák, mert ezzel bemutatkozunk, ajtót nyitunk: ilyenek vagyunk, ismerjenek meg bennünket. Széles a szerzők ská- Iája, kora, vallása, nézete. Emlékek, riportok, esszék váltják egymást, számonként, vagy száztíz oldalon. Szóljunk még a Füst Milán Páholyról, annál is inkább, mert igen látogatottak az előadásai, igen sok érdeklődőt mozgat meg. A névválasztás tendenciózus. Füst Milán a Nyugat nemzedékéhez tartozott, számos írását a zsidó szellemiség hatotta át. Jól ötvözte a magyar és zsidó kultúra értékeit. De tendenciózus a folyóirat neve is, mert a zsidóságot nem hagyhatja el a remény. Benedek István Gábor és szerzőtársai hisznek ősi küldetésükben, és abban is, hogy munkájukat csak megtalálja az olvasó. Deutsch Gábor te a vallásos zsidókat. Hiszen ennek kövezetét koptatta Reich Koppel főrabbi, Franki Adolf, a hét nyelven beszélő nászi - a fejedelem -, aztán a belzi rebbe, és sokan mások, felejtheteilen nagyságok. E könyvet magáénak Benedek István Gábor A KOMLÓSI TÓRA érezheti mindenki, aki járt valaha is a Dob utcában. Öt lövés a történelemre. A Dohány utcai templom elleni merényletre utal a cím. A kötetben 40 tárca, novella sorakozik; az újságíró, a jószemű riporter és a lírai készségű író egyforma érzékenységgel nyúl a különböző témákhoz. A novellák sora kitűnő társadalomrajz, főleg a két háború közötti időszakról. Sok kiemelkedő személyiség szerepel a kötetben, politikusok, művészék, de a legérdekesebb, amikor névtélén, ismeretlen emberek elevenednek nosért, Móra Ferencért. Benedeket elkísérte Sanghajba a színházba, ahol éppen egy 9 órás operaelőadást mutattak be. A tolmács nyers fordításban magyarra ültette a darabot, BIG pedig rádiójátékot írt az operából, amelyet Gothár Péter rendezésében többször is sugároztak. (Egyébként BIG is írt verseket, szeminarista korában az Énekek énekét is hexameterben fordította le.) Elérkezett a rendszerváltás, végre lehetett metaforák nélkül is beszélni. A már említett kötetek - A komlósi Tóra és a Brooklyn - ilyen őszinte hanggal néhány évvel korábban talán nem jelenhettek volna meg. De a történelem kereke mozdult előre és hátra is. Olyan hangok és vádak hangzottak el, melyekről nem gondoltuk, hogy visszaköszönnek a múltból. Szembe kellett nézni néhány vád valóságtartalmával, hogy árnyalt választ lehessen adni a felvetett kérdésekre. így született meg Az elégetett fénykép című BIG kötet, amely a zsidó ávósok kérdésével is foglalkozik. Nem voltak annyian, mint ezt mondják, mégis fel kell fedni a történelmi tényeket. Jobb lett volna, ha e testületbe nem lép be zsidó. A káliói rabbi is azt mondta: ״Ha üldöznek valakit egy országban, inkább tartozzunk az üldözöttek, mint az üldözők közé”. A könyvet kiadták Németországban is. A következő művek is e témánál maradtak. Benedek István regényt írt Benczúr Vilmosról, Vili a Dob utcából címmel. Anekdotázó kedvét szabadjára engedhette. Tiszteleghetett az emberbarátnak, akinek ״két szíve van”, de tisztelet illeti a füstös, kanyargós, ósdi Dob utcát is, amely előkészítette a tudományra a jesivabóchereket, és nevelr Ismét hármas ikrek Abrahám Szövetségében megfelelő időben elmaradt, természetesen a későbbiekben bármikor pótolható. Egyesületünk szívesen vár újabb jelentkezőket, érdeklődni a 268-0183- as telefonszámon lehet. Istennek hála, újabb brit miiákra (körülmetélésekre) került sor a Chábád Lubavies Egyesület szervezésében. Ezúttal két csecsemő, Feig András és Berán Sára, illetve Tóth Zoltán és Szél Katalin gyermekei (Simon Zechárjá ésJehudá), továbbá egy felnőtt férfi, Singer Péter (Áser) kapott zsidó nevet és lépett be az Örökkévalóval kötött szövetségbe. A szertartásokat az izraéli Chaim Rubin rabbi végezte. A körülmetélés az egyik legfontosabb micvá (parancsolat) a Tórában, melyre minden zsidó fiúgyermek nyolc napos korában kötelezett. Ha ez a 8
