Egység, 2001 (43-46. szám)

2001-03-01 / 44. szám

Egység ebből a szempontból sincs különbség a micvák között. Másrészt, a zsidóságban nem léte­­zik, a ״mindent vagy semmit” elve. Vagyis nem mondhatjuk azt, hogyha nem tartjuk be az összes parancsola­­tot, akkor már egyet sem érdemes. Ha valaki egyszer tréflit evett, az nem je­­lenti azt, hogy másodszorra is azt kell ennie. Minden alkalommal, amikor el­­utasítunk egy nem kóser ételt, micvát teljesítünk. A fenti elvre példa, amit a Lubavicsi Rebbe titkára, Ráv Chadakov mondott az egyik éves sliách konferencián: Ha találkozunk egy zsidóval, aki Szómba­­ton is nyitva tartja a boltját, először természetesen próbáljuk elmagyarázni neki, hogy ez nem helyes és, hogy a Szombat fontosabb az üzletnél, de ha valamiért nem tudjuk meggyőzni őt, akkor legalább arra beszéljük rá, hogy ne kocsival jöjjön dolgozni és ott se csináljon semmi olyasmit, amire nincs igazán szükség, például ne gyújtson rá. Az, hogy ő úgy érzi, ki kell nyitnia a boltját az egy dolog, de miért kellene emiatt autót vezetnie szombaton?! Ha valaki meg is szegi a Szombatot, attól még próbáljon megtartani belőle annyit, amennyit csak lehet, mert min­­den egyes tett számít. Ezért mondja a Misná (Atyák 4:2.): ״Micvá goreret micuá - Az egyik micvá maga után vonja a másikat”. Természetesen az embernek törekednie kell arra, hogy az egész Tórát tartsa, de addig is, amíg csak úton van efelé, próbáljon minél több micvát megtenni. A fenti gondolatokhoz hozzászólásokat és észrevételeket szívesen látunk postán vagy email-en: oberlander@zsido.com. egészíteni, csupán tudni kell őket he­­lyesen értelmezni és alkalmazni. Válogathatunk-e Isten törvényei között? Mondhatja-e valaki, hogy megteszi a ״főbb micvákat”, de nem akar ״túl ortodox lenni”? Mindenek előtt elkerülném a ״nem ortodox“, illetve ״ortodox“ kifejezést. Csak egyetlen zsidó vallás létezik, az pedig az írott Tanból és a Szóbeli Tan­­ból egyaránt áll. Mindkettőt Istentől kaptuk a Szináj hegyén és egyformán szólnak minden egyes zsidóhoz. Ebből következik, hogy csak zsidóról beszél­­hetünk. A kérdés lényegében tehát az, hogy lehet-e rangsorolni Isten törvényeit? Talán lehet, de van-e logikája, van-e értelme a rangsorolásnak? Szerintem egyáltalán nincs, ahogy már az Atyák bölcs tanításai ban (2:1.) is olvashatjuk: ״Légy éppoly elővigyázatos a kisebb parancsolatok betartásában, mint a jelentősebbekében, mert nem ismerhe­­ted az ezzel járó jutalmat!“ Folytassuk azt a hasonlatot, melyet egy másik beszélgetésünkben alkalmaz­­tunk. Képzeljük el, hogy egy kisgyerek megpróbálja eldönteni, mi fontos és mi kevésbé fontos Einstein hozzá intézett kérései közül. Hát mit ért a kisgyerek ehhez? Az ember is csak saját magá­­ból indulhat ki. Azt mondhatja csupán, hogy neki melyik törvény a fontosabb, de objektiven nem tud arról dönteni, hogy Istennek melyik micva a fonto­­sabb. Bármely micvá megtartásával kap­­csolatot teremthetünk Istennel, tehát csak a zsidóknak adta meg a lehetősé­­get arra, hogy teljesíthessék akaratát, csupán arról van szó, hogy a nemzsidóktól mást kért Isten. A Tóra leírja úgy a zsidókra, mint a nem zsi­­dókra vonatkozó elvárást. Tehát lénye­­gében csak egy út létezik: az, amit Is­­ten elmondott és átadott Mózesnek a Szináj hegyén. Hogy lehet az, hogy a micvák 3000 év elteltével még mindig frissek és változatlanul érvényesek? Kezdjük egy példával! Szombaton tilos Internetezni. Erre rögtön az a kérdés: Talán Mózes 3000 évvel ezelőtt megtiltotta a zsidóknak, hogy Sábátkor Internetezzenek? Ha pedig nem mondta, akkor kinek van. joga ezt megtiltani, amikor a Tóra (5Mózes 4:2.) megparancsolta, hogy: ״Ne tegyetek hozzá az igéhez, amelyet parancsolok nektek...“? A válasz erre az, hogy azok az uta­­sítások, amelyeket Isten 3000 évvel ezelőtt elmondott, megadják azokat az elveket is, amelyek az Internetre és a számítógépre vonatkoznak. Az Örrökévaló megtiltotta, hogy szómba­­ton információt rögzítsünk, amit per­­sze sokféleképpen tehetünk. Az ókor­­ban kőbe véstek, a középkorban lúd­­tollal és tintával írtak, ma pedig már számítógéppel írunk, de most is ugyan­­az történik, mint akkor: információt rögzítünk. Tehát Isten 3000 évvel ez­­előtti parancsolata kézenfekvő módon vonatkozik a számítógépre is. Ez az alapelv a többi törvényre is vonatkozik, vagyis nem kell a parancsolatokat ki­gozzuk a száraz hozzávalókkal és egy nagy labdát gyúrunk. Ezt elosztjuk há­­rom felé. Lisztes gyúródesz­­kán nagyon vékonyra si­­mítsuk ki a tésztát. Majd fogjunk egy poharat és ahányszor csak tudjuk belenyomjuk a tész­­tába, hogy jó sok körünk legyen. A körökbe tesszük a tölteléket. Majd há­­rom helyen kicsit megcsípjük a kört, és az összenyomott esi­­péseket a kör közepére nyom­­juk. így bezárul a háromszögle­­tűre varázsolt süti. Közepes Ián­­gon sütjük 15-20 percig. Hámántáska recept A hámántáska receptje (kb. 48 süte­­ményhez) Mákkal, lekvárral vagy más édes­­séggel töltött tradicionális háromszög­­letű sütemény. 1 pohár cukor 1/3 pohár olaj 1/3 pohár margarin 3 tojás 1/2 po­­hár narancslé 4 pohár liszt 1 teáskanál só 1 felvert to­­jás 1 kg töltelék Összekeverjük a cukrot a margarinnal és az olajjal. Hozzá­­adjuk a tojást és a narancslevet. Eldől-“ 7

Next

/
Thumbnails
Contents