Egység, 2000 (41-42. szám)
2000-03-01 / 41. szám
Örökzöld könyv - örökzöld téma ״A zsidó élet törvényei” - I. M. Lau országos főrabbi könyvének második, magyar nyelvű kiadása; Lipe Friedmann nyomda, Bné-Brák, Izrael, a millennium éve tető-jellegű műve (Naftali Kraus fordításában), ami 8 év leforgása alatt két kiadást ért meg (az utolsó két évvel ezelőtt jelent meg a pesti Göncöl kiadónál) - de a Lau könyv hatékonyságéban felülmúlja az említetteket. A közel 500 oldalas, keménykötésű, szép kiállítású, gyönyörű színes képekkel díszített könyv, 1994-ben jelent meg először magyar nyelven - kis példányszámban. Rövid idő alatt eltűnt és azóta is keresik szerte Magyarországon és a szomszédos országok magyarul beszélő zsidói körében. Mind az első, mind a mostani, második, kiadást a new-yorki Jákob Jichák Glück és lánya Vivien tették lehetővé, az elhunyt feleség és édesanya emlékére. Maga Lau főrabbi, a második kiadáshoz írott Előszavában, megvallja, mennyire szkeptikus volt, amikor könyve először jelent meg magyarul: ״Gondoltam, hogy áltatom magam. Hát valóban van valaki [Magyarországon] akinek szüksége van egy ilyen könyvre?... lesz egy ilyen könyvre kereslet?” Majd ״Ma, amikor ezt az előszót írom a második kiadáshoz, nagy elégtétellel és örömmel tekintek vissza... a tudás iránti szomj és a gyökerek utáni vágyakozás sok zsidó testvérünket hozta vissza a forrásokhoz; a messziről jöttek most olyan közeliek. Ezen könyv elterjedtsége és a szükség egy második kiadásra tanúi a valóra vált álomnak”. A héber eredetiben 1978-ban megjelent könyvet azóta orosz, angol, német, és flamand nyelvre is lefordították. Reb Lipe (László) Friedman, a veterán magyar nyomdász Bné-Brákban, nagy műértéssel és szeretettel hozta ki ezt a könyvet, immár másodszor, javított kiadásban, amelyben a fordítás nem kevés hibája lett korrigálva. Maga a szöveg, 55 fejezetre osztva, néhol kissé részletezve ugyan, de nem terjengősen, a zsidóság lényegét jelentő törvényeket és szokásokat teszi az olvasó asztalára, amely ilymódon válik a zsidóság ״terített asztalává” (Sulchán Áruch). Budapesten a könyvet a Chábád Lubavics Egyesület terjeszti. Akciós ára: 1.990 Ft. Az a tény, hogy ez a könyv, ami a napókban jelent meg Izraelben és kerül terjesztésre Magyarországon, a 2000. évszámot hordja - ékesen bizonyítja a téma előremutató voltát és azt, hogy a zsidó életmód - a háláchá - soha nem évül el és nem veszti el aktualitását. Izraelben az elmúlt 15 évben, ez a legnagyobb bestsellerek egyike. Az országos főrabbi egy örökzöld témáról írt örökzöld könyvet, amit eddig hat nyelvre fordítottak le és a FÁK országaiban sok tízezres nagyságrendben nyomtattak ki és terjesztettek. A zsidó élet törvényei tulajdonképpen egyfajta Sulchán Aruch, törvénykönyv, amely modern megközelítésben, ésszerű felosztásban, dolgozza fel a zsidó élet mindennapjait, ünnepeit, a zsidó család, a zsidó asztal, a zsidó élet és halál minden megjelenési formáját. Magyarországon jelentek már meg hasonló könyvek; a legismertebb Ganzfried Salamon ungvári rabbi Kicur Sulchán Aruchja, Dr. Singer Leó ékes - de elavult fordításában; Friedman Benjámin miskolci nyomdász könyve A zsidó vallás törvényei (1925 és 1931), majd a 90-es évek elején néhai Chájim Donin amerikai ortodox rabbi Zsidónak lenni... című, hasonló jellegű, de sokkal modernebb, ismerházacskákban zajlott, hanem az országúton, az élet országútján. * * * Rendhagyó recenzió ez, nem bírálat hanem dicséret. Hiába sorolnám fel a 181 oldalas kötet 28 történetének címét - az nem mondana semmit. Ezt el kell olvasni, lehetőleg egy szuszra. Bírálat? Talán csak az, hogy az évek óta készen álló kézirat (hisz még a megboldogult Mikes Kati szerkesztette) csak most jelent meg. És csak ezután jön majd a második kötet, és kár az elveszett időért. Az óra ketyeg, és ahogy az öreg falusi foltozóvarga mondta volt, amíg a gyertya ég, még lehet valamit javítani. Dr. Nissan Mindéi rabbi, a néhai lubavicsi rebbe egyik titkára, több sikerés angol nyelvű könyv szerzője és a Tánjá első angol nyelvű fordítója. The Storyteller (Az elbeszélő) néven több mesekönyv-kötetet jelentetett meg. Történetei először az általa 40 évig szerkesztett angol és jiddis nyelvű folyóiratokban (Talks and Tales és Shmueszn mit Kinder) jelentek meg. * * # Mivel koromnál fogva már majdnem kinőttem a mesekönyvek olvasásából és a könyvben foglalt mesék túlnyomó többségét ismerem - elsősorban a kötét végén található Szómagyarázat érdekelt. Itt már van mit bírálni, mivel becsúszott néhány kedves - és nevetséges - tévedés. A lektorok úgy látszik nem értek a könyv végére és nem olvasták ezt a részt. Itt csak annyit, hogy a Din Tora nem ״egyházi bírósági eljárás”, mivel zsidó egyház nincs. Van zsidó vallás, van zsidó nép, van Hitközség. Zsidó egyház - ez olyan mint a kóser disznócsülök. A Kápó olasz szó (Capo) és nem német. A ״Tréfli” (Táréi) nem olyan étel, ״amelyet vallásos zsidóknak tilos fogyasztaniuk”. Sajnálom, de ezt semmilyen zsidónak nem szabad fogyasztanía! Ez olyan mintha azt mondanánk hogy ״törvénytisztelő embernek nem szabad lopnia, csalnia”. És ha a kreplách nem más, mint ״almával töltött tészta”, és a Tórát a zsidók az Örökkévalótól a Sinai hegyen kapták, ״a negyven éves pusztai vándorlás végén”(!), akkor már kezdem érteni, miért nincs a könyvön feltüntetve, ki írta ezt az épületes Szómagyarázatot Dr. Nissan Mindéi: Zsidó mesék, legendák, történetek, Budapest 1999. Fordította: Seleanu Magdolna. Kiadja a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület. 191 1. Ára: 1 390 Ft. Naftali Kraus 10
