Egység, 2000 (41-42. szám)
2000-10-01 / 42. szám
Egység Nem elég megfújni a sáfárt Valamikor régen, ha tűz ütött ki, megfújtak egy kürtöt, és a falu lakői pillanatok alatt a tűz helyszínén voltak, és eloltásán sürgölődtek. Egy nap idegen jött a faluba, az ő városában a ״kürtös rendszer” nem volt ismert, és az idegen csődálattal figyelte a kürt hasznát. A falu lakói pillanatok alatt ott voltak és eloltották a tüzet, még mielőtt az tovább terjedt volna. Amikor legközelebb az ő várósában, pont a szomszédja házában tört ki tűz, nem gondolkodott sokát, kiállt a háza elé, és rázendített a kürtre. Csak fújta, fújta hátra se nézett... de hiába az emberek fel se figyeltek rá, s mire észrevették, a ház régen leégett. Minden évben, újévkor amikor megfújjuk a sáfárt nem elég csupán fújni, tenni is kell! Körülöttünk pusztító tűz ég, a tűzet oltani kell míg nem késő. Óvodát, iskolát kell építeni. Könyvek, folyóiratok, rendezvények tömkelegére van szűkség. Mindannyiuknak részt kell vállalnunk a tűz oltásában. Ilyenkor Ros Hásáná előtt mindnyájan a tavalyi évet gondoljuk át, és a jövő évet tervezzük. Ősi zsidó szokás a Jom Kippur előtti napokban adakozással, káporészzel elősegíteni az engesztelési. Akármennyi is a pénz, amit adni tudunk, a lényeg, hogy teljes szívvei adjuk, és ha ezt megtesszük Isten segítségével, még több gyérmek járhat zsidó iskolába vagy Jesivába, még többen ismerkedhetnek meg őseik hagyományával, - remélhetőleg még időben eloltjuk a pusztító tüzet. Kívánok mindenkinek boldog új évet. Oberländer Báruch A Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Alapítvány* köszönetet mond mindazoknak, akik adományaikkal támogatták. Néhányan azok közül, akik nagyobb összeggel segítették a munkát: Panyi Miklós 30 000.-Ft Szekeres Róbert 15 000.-Ft “Alapítványunk számlaszáma, ahová testvéri segítségét átutaltathatja: 10300002־ 20329172-70073285. A befizetett adómányok adómentesek, az alapítvány a közhasznú kategóriába tartozik. tudom, hogy mennyire olajozottan de átéltük a chászid tanításban olyan fontos szimchát. Úgy hiszem, hogy ezt közösen minden vendéggel együtt kifogástalanul élveztük. Köszönöm. A történethez hozzátartozik, hogy bízom gyerekeimben (Dórában és Reuvénben), hogy ismerik a folytatás pozitív történetét is. Reuvén számítógépekre specializálódott mérnök, állása van, lakást tudnak bérelni, Dóra egyelőre folytatja tanulmányait a Machon Chana lubavicsi intézetben. Természetesen a történetnek voltak nehéz pillanatai is, amiket szintén át kellett élni, de olyan nagyon jó a happy end! Mucsi Éva Élet lapjain, de a száraz és humortalan jogtudomány művelőjeként is sokan ismerik. Azt mondottuk, hogy Ungár dr. révén új fajtájával ismerkedhettünk meg a zsidó humornak. Miért új a tréfás történeteknek az a típusa, amit ezek az írások képviselnek? Az eddig megismert, témájukat a zsidó életből merítő humoros, vidám írások szinte kivétel nélkül a múltból, s többnyire a hajdanvolt zsidó világ peremvidékeiről hívják elő mosolyogtató történeteiket, kacagtató vicceiket. Ungár Richárd Új Életből mégismert írásai és a most megjelent kötetének karcolatai, elbeszélései itt és most játszódnak. Szereplői nem ״Smelke, a jehupeci suszter”, vagy az egyszervolt ״bojberiki melamed”, de nem is ״Grün és Gelb”, akik a Teleki téren igyekeznek túljárni egymás eszén. Nem! Ezeknek a humoros írásoknak Ungár dr., Te és én, - vagyis mi vagyunk a szereplői. A történetek velünk estek meg. Jót nevetünk napjaink nem mindig vidám eseményein, mert a bölcs jogász-humorista megláttatja velünk azt az igazságot, hogy szinte mindennek megvan a humoros oldala is. Ha pedig van humoros oldala, - nézzük inkább azt, és nevessünk! A kötetet nyolc oldalon, a szövegben előforduló zsidó fogalmak ״kislexikona” zárja. Ungár Richárd: Rendszerváltás az állatkertben. Humoros zsidó történetek. [Budapest, 2000,] 291 1. Borsányi-Schmidt Ferenc igazat megvallva így utólag nem is tudom, hogy mi volt az a sok dolog, amit mi öt hét alatt elintéztünk, de végül összeállt minden. A meghívók is elmentek és nem sokkal utána megérkeztek a visszajelentkezések és a kérdések: Hogy kell viselkedni egy ilyen esküvőn? Mit vegyek fel? Kicsit félek. Mit csinálok én ott? A vendégek csodálatosak voltak. Igazán éreztem, hogy mindenki együtt örül velünk. A zsidóságban az esküvő szent. Amikor Dóra és Reuven úgy döntöttek, hogy Budapesten kelnek egybe, akkor elhozták ide a házasság szentségét mindannyiunk számára, és mi együtt lehettünk, együtt tanulhattunk, és nem A 80-as évekig, ha szórakoztató zsidó történeteket akartunk olvasni, Sólem Aléchem két magyar fordítású könyvét, a Tóbiás a tejesembert, és a Kisemberek városa című elbeszélés-kötetet vettük kézbe. Bár számtalan humoros helyzettel, vidámságra derítő mondattál, vagy párbeszéddel találkoztunk a nagy jiddis nyelvű író történeteiben, mégsem tekinthetjük ezeket az írásokát, mesteri karcolatokat mai értelemben vett ״vidám könyveknek”. A történetek mélyén megbúvó, s időnként elő-elő kandikáló humor nem nevetésre, csak mosolyra késztet, ami mögött mindig tudatában vagyunk a kor és a hely zsidó életének kevésbé vidám, áltálában szomorkás, nem ritkán sírásra hangoló valóságának. A könyvpiacunkon sokáig csak Sólem Aléchem által képviselt műfajt Daniel Katz, finnországi zsidó író humoros könyve, Amikor nagyapám átsielt Finnországba című kisregény gyarapította a 70-es években. A rendszerváltás kezdetétől időrőlidőre megjelennek zsidó vicceket tartalmazó kötetek. Ezekben többnyire a II. világháborút megelőző idők, pontosabban az elmúlt kétszáz esztendő szolgált keretül a vidám történetekhez, vagy a tipikus zsidó viccekhez. Nemrégiben új fajtájával ismerkedtünk meg a zsidó humornak, a zsidó szereplőkkel, vagy zsidó miliőben játszódó kacagtató történeteknek. A Rendszerváltás az állatkertben, bizonyára ״orwelli” ihletésű címet viselő kötet szerzője, Ungár Richárd nem ismeretlen a Síp utca környékén sem, hiszen humoros karcolatai és szellemes írásai kéthetenként jelentkeznek az Új Rendszerváltás az állatkertben Ungár Richárd humoros zsidó történetei 7
