Egység, 1999 (37-40. szám)

1999-03-01 / 37. szám

Egység Chánukái körtánc a Nyugatinál Felesleges provokáció volt nem szükséges köldökig érő Dávid-csillag­­gal reklámoznia az embernek a származá­­sát. De szerintem a gyertyagyújtás más ügy. Igenis ráfér a lakosság nagy részére, hogy rájöjjön, a zsidó az nem arról szól, hogy kaftán és szakáll. És nem egy búvalbélelt népség, hanem tud örülni, énekelni és tán­­colni. Egyébként régebben volt Chánuká­­kor tévéközvetítés valamelyik zsinagógából. Az nagyon mesterkélt és személytelen volt. Annál (pont a köznapi jellege miatt) jobb a Nyugati tér (v. bármely semleges hely)... Úgy szép a világ, ha mindenki megmu­­tathatja magát. Természetesen úgy, hogy nem erőlteti rá magát a többire. Amit az emberek nem ismernek, arra gyanaksza­­nak. A zsidóság ezer év óta [szenved] ami­­att, hogy a köznép nemigen tudott róla semmit, ezért könnyű volt elhitetni a vér­­vádakat és egyéb kedves dolgokat. Ezért kell nyilvános gyertyagyújtás! A gojos-fenyőfás-angyalkás mondatról csak annyit, hogy egyrészről tényleg erős, másrészről viszont biztos vagyok abban, hogy aki a keresztények közül igazán ko­­molyán veszi a karácsonyt, annak legalább annyira herótja van ettől a fogyasztói kul­­túrásított vallási cirkusztól, mint Hisunak. A részemről a vitát lezártam, egyrészt mert elmondtam mindent, amit akartam, másrészt meg nem leszek e-mailközelben min. 1 hétig... H. Gábor A szüleim szerint lejáratás volt 1999. január 07., 01:45 Az én szüleimnek és nagyszüleimnek pont az volt a bajuk ezzel a Nyugati téri gyertyagyújtással, hogy szerintük emiatt egész Budapest azt gondolja, hogy aki zsi­­dó, az mind ilyen (״kaftán és szakáll”). Mert ezt látták. Amikor mondtam nekik, hogy volt ott egy csomó ״hétköznapi” ember is, azt mondták, hogy jó, de a szervezők és akik szerepeltek (vagyis beszéltek, gyújtót­­tak, stb.), azok ״olyanok” voltak. Szóval szerintük ez lejáratta a zsidókat. Anna A zsidóságukat passzívan megélőknek volt fontos a nyilvános gyertyagyújtás 1999. január 07., 03:24 Először is csatlakozom H. Gáborhoz. Valóban én sem tartom helyesnek azt, hogy valaki rohangál az utcán és egy nagy dávidcsillaggal azt üvöltözi, hogy zsidó (vall­­juk be, ez ritka jelenség). Viszont ha összeadjuk, hogy egy évben mennyi zsidó jelenik meg zsidó szerveze­­tekben, rendezvényeken, stb., akkor (na­­gyón) jóindulatúan azt lehet mondani, hogy kb. 10 ezren (és még a nyilvánvaló átfedés­­ről nem is beszéltünk...). Hol van a többi zsidó? Nekik fontos ez a gyertyagyújtás! Hogy észrevegyék, már nem szégyen zsidónak lenni (én ezt nekik céloztam, tudom erős). Egyébként nem gondolnám, hogy ez Dávid-csillagos tüntetés. Gondolom Kóródi (bocs nem tudom a keresztneved) te egy 1999. január 07., 08:56 Sziasztok! Én azért vagyok ellene, mert a vallási meggyőződése, származása mindenkinek a magánügye. Ez sem nem érdem, sem nem bűn. Egyáltalán nem szégyellem a szárma­­zásom - nem vagyok vallásos -, kifejezet­­ten öntudatos zsidónak tartom magam - még akkor is, ha hiányosnak tartom a zsi­­dóságról való ismereteimet, de nem kívá­­nőm a környezetemet terhelni vele. Én nem szeretem azt sem, ha valaki hatalmas arany kereszttel, és azt sem, ha hasonló méretű Dávid csillaggal a nyakában ״tűn­­tét”. Miért kell nekünk a kultúránkat, a ha­­gyományainkat az utcára kivinnünk, mint egy vurstliban mutogatnunk? Nagyon egyetértek kulturális színvona­­las zsidó fesztiválokkal, BZsK-s. MAZSIKE- s rendezvényekkel, ahová az jön el, aki akár - zsidó, nem zsidó -, de miért kell a Nyu­­gátinál, mint echte zsidó helyszínen (?) gyertyagyújtással és tánccal provokálni a nagyérdeműt? Az igazi megoldás talán az lenne, ha a vallási ünnepek alkalmával már az általános iskolában - a világi oktatás keretében - felvi­­lágosult és toleráns pedagógusoktól, esetleg kellően tájékozott szülőktől - hallanának a gyerekek a két nagy vallás hagyományairól, az ünnepek tartalmáról, a hozzájuk kapcso­­lódó népszokásokról, s az se lenne baj, ha a családokban lennének ilyen beszélgetések, akkor talán a ״Ha a gojoknak van joga ah­­hoz, hogy az egész ország karácsonyfába és angyalkába boruljon (teljes nyilvánossággal)" típusú rasszista mondatok nem kerülnének fel egy zsidó levelező listára. Üdv: pkorodi Tüntetni értelmetlen, de ismeretterjeszteni kell 1999. január 07.. 12:22 Teljesen igazat adok Pkóródinak, hogy semmi elmarasztaló megjegyzést nem tett senki, többen viszont érdeklődve megálltak. Szerintem ez a probléma álprobléma. TG Én megértem az ellenzőket 1999. január 06., 11:48 Én már korábban is leírtam, hogy sze­­rintem jó ötlet volt a nagy nyilvánosság előtt elkövetett gyertyagyújtás. (Vidéki száműzetésem miatt csak az első napon tudtam ott lenni.) Hasonlóan jónak gondo­­lom a lubavicsiak diákszigeti részvételét is, bár az egy húzósabb terep. Nagy - és kis szüléink reakcióját meg­­értem, mert akit lx a kígyó megharapott, az utána a gyíktól is tart. Arra persze nem kell számítani, hogy a nyilvános gyertyagyújtás után csurkapista és díszes csapata kilógó cicesszel fog tűn­­tetni a vallásszabadság ilyetén megnyilvá­­nulása mellet, de hát nem is erre szerződ­­tek. Viszont a jóérzésű embereknek váll­­szeg tetszett. Egy nemzsidó barátom több­­szőr is megnézte a gyertyagyújtást jártában­­keltében és utána kikérdezett, hogy mi is ez voltaképpen. Szóval csak így tovább! H. Gábor A zsidók miért ellenzik? 1999. január 06., 02:18 Úgy látszik, hogy félreértettetek... Az egy dolog, hogy egy magyar mit gondol erről. Vagy tetszik neki (érdekli), vagy nem érdekli (ezzel nincs semmi baj), vagy eile­­ne van (ezzel annál több). De hogy mi zsidók miért vagyunk eile­­ne...? (Csak ismétlem magam: kinek nem inge ne vegye magára, mégis a zsidók nagy részének nem tetszett az ötlet.) Sokan azt mondják, hogy Magyarország a világ talán egyik legkevésbé antiszemita/rasszista or­­szága... Akkor miért ne lehetne nyilváno­­san ünnepelni az ünnepeinket? Hisu 6

Next

/
Thumbnails
Contents