Egység, 1999 (37-40. szám)

1999-11-01 / 40. szám

Egység mekeim is pontosan ugyanezt fogják tenni. Ok is tökéletesen fogják továbbad­­ni a hagyományt, de ugyanúgy, mint te, ők se fognak ragaszkodni az előírá­­sokhoz.” A tanításnak és a nevelésnek a leghatékonyabb módszere az élő példa, ha a gyermek a tradicionális utat látja, akkor azt fogja követni, de egy ve­­gyes-kapcsolatban ez nem történhet meg. Mit lehet annak mondani, akit nem érdekel a zsidóság, nem érdekli Jóm Kipur, nem érdekli, hogy a zsidó nép meg fog szűnni? Neki annyit mondhatok, hogy adjon még egy esélyt! Ne felejtse el a zsidó­­ság több mint 3000 éves gyönyörűsé­­gét, a 3000 évnyi szenvedést, ha ő maga ezt nem képes értékelni és élvez­­ni, legalább adja meg a lehetőséget gyermekeinek, azáltal, hogy biztosítja számukra zsidóságukat. Kapja meg a gyermek a döntési jogot: akarja-e foly­­tatni a zsidó nép több ezer éves lánco­­latát. Akárcsak Magyarországon minden­­ki számára fontos, hogy a mai Romá­­nia területére szakadt erdélyi magya­­rok, vagy éppen a szerbek között élő vajdaságiak megőrizhessék kultúrájú­­kát, nyelvüket, nemzetiségi egységű­­két, ugyanúgy ehhez a zsidóságnak is meg kell adni a lehetőséget. Végezetül azt kívánom mindenki­­nek, hogy találjon magának olyan párt, akivel testben, lélekben tud egye­­sülni és boldog házasságban éljenek ״ád méá uöeszrim sáná" - 120 éven át! A fenti gondolatokhoz hozzászólásó­­kát és észrevételeket szívesen látunk postán vagy email-en: oberlander@zsido.com. nincs mit tenni, a gyerek nem lesz zsi­­dó, és én azt mondom, ilyen esetben kár őt zavarni a zsidósággal. O nem zsidó, élje a saját életet, így az ő eseté­­ben kizártuk ezt az utat. Ha az anya a zsidó, akkor háláchikusan nincs sem­­mi akadálya a zsidóságra nevelésnek, de gondoljunk bele, mikor a gyerek felnéz az apjára, és egy nem zsidót lát, akkor ennek milyen hatása lehet? Át­­adni a gyereknek mindkét tant - mond­­juk a zsidót és a keresztényt - erre azt mondhatom, hogy ebből lehet ״egy jó sólet”, de zsidóság biztosan nem, mert kizárt, hogy a gyerek feldolgozza mind­­ezt. Itt nem kell elvekben beszélni. A Magyarországon eddig eltöltött 10 éves gyakorlatom során azt láttam, hogy egy vegyes-kapcsolatban még akkor is, ha az anya nagyon igyekszik, hogy gyermekének zsidó identitást adjon, leginkább annyit sikerül elérnie, hogy fia bár-micvá lesz, de általában ez az első és utolsó alkalom, amikor a gyerek elmegy a zsinagógába. A gyermeket azonban nem hibáz­­tathatjuk, hiszen mit várhatunk tőle, mikor annyira tiszteli a szüleit, hogy úgy gondolja: ״én is olyan leszek, mint ők”. Ezzel kapcsolatos az a történet is, mely egy faluban játszódik a múlt szá­­zadban. Akkoriban még az volt a szó­­kás, hogy aki megengedhette magá­­nak, tanítót fogadott gyermekei mellé, és otthon taníttatta őket. Egyszer egy apa észrevette, hogy a tanár maga nem túlzottan vallásos, mindamellett nagyon jól tanít, a gyermekei élvezet­­tel hallgatják őt. Ekkor megköszönte a tanítást, kifizette a tanítót és elküldte. A tanár ezt kérdezte tőle: ״Láthatod, hogy mennyire jó pedagógus vagyok és milyen jól átadom az anyagot a gye­­rekeidnek, mi a probléma, miért kül­­desz mégis el? ״Azért - válaszolta az apa - mert én attól tartok, hogy a gyér­csak az örömteli testi kapcsolat jön lét­­re és nem a lelki. A házassághoz testben is, lélekben is a szerelemnek kell vezetnie, és ugyanennek kell megtartania is a há­­zasságot. Mi a véleménye a vegyes házas­­ságról (zsidó és nem zsidó kő­­zött)? A vegyes-kapcsolatokban maximum csak egy tökéletes testi kapcsolat ala­­kulhat ki a két fél között, de egy töké­­letes lelki kapcsolat elképzelhetetlen, mivel a két ember különböző. Nem állíthatják, hogy mind a ketten azono­­sak, mert ez nem igaz, még akkor sem, ha valaki azt mondja, neki a zsidóság nem a legfontosabb. Lehet a második vagy a harmadik helyen, azonban ott nem képesek egyesülni. Minden zsidó érez valamit például Jóm Kipurkor, lehet hogy csak az év­­ben egy napig érzi magát zsidónak, de azon a félelmetes szent napon tapasz­­talja, hogy párja nincs vele. Ez egy tö­­kéletes egyesülés? És hogyan háza­­sodhat zsidó egy nem zsidóval, ha ezáltal elősegíti a saját népe megszű­­nését?! Hiszen a vegyesházasságból származó gyermekek már nem lesz­­nek zsidók. Nem segíthet a tolerancia elve egy vegyesházasságban? Tolerancia mindössze annyit jelent, hogy a másik felet nem zavarja, amit a párja tesz, azonban nem jelenti azt, hogy érzelmileg ugyanazt képes átél­­ni. Tiszteli a másik hitét, megérti, hogy Jóm Kipur fontos neki, de nem lehet ־tőle elvárni, hogy a nap különleges szentségét ő is átérezze. Milyen egye­­sülés az olyan, ahol az egyik félnek fontos momentumokat egyedül kell megélnie, és nem oszthatja meg mind­­ezt társával? Elhangzott, hogy a vegyes házas­­ságban a gyermek már nem viszi tovább a zsidó tradíciókat. Miért nem adhatja át mindkét szülő a magával hozott hagyományt és a gyermek ezután eldönthetné me­­lyiket szeretné követni? A vegyesházasságból származó gyér­­mekek vagy háláchikusan nem lesz­­nek zsidók, vagy gyakorlatilag nem lesznek azok. Ha a nem zsidó fél a feleség, akkor Sátnez vizsgálat Magyarországon Mi a Sátnez? A Sátnez fogalom a gyapjú és a len szálak keveredésének bibliai tilalmára utal, ezeket nem viselhetjük együtt a ruházatunkban. Ennek a forrása a Tórából ered: ״...és kétféléből készült ruhát (sáÁínéz), kevert szövésűt ne vegy magadra” (3Mózes 19:19.), ״Ne olts fel kevert sző­­vésű ruhát (sáÁtnéz), gyapjút és lent együtt" [5Mózes 22:11.) Az utóbbi időben nem volt, aki Magyarországon ezt vizsgálta volna. Szekeres Róbertné, textil szakos vegyészmérnök, több mint 10 éves textilipari, mikroszkópos szálvizsgálói tapasztalattal Oberländer Baruch rabbi útmutatásai alapján vállalja a ruházat minden részét (anyag, cérna, bélés, válltömés) átfogó vizsgálatát. A Sátnez Laboratórium címe: 1162 Budapest, Jávorfa u. 69. További információért és időpontért hívja a 405-3972 számot. 9

Next

/
Thumbnails
Contents