Egység, 1998 (32-36. szám)

1998-01-01 / 32. szám

Egység ״FÉNY A HOMÁLYBÓL” A fenti idézet a Ros Hásánáí imakönyvből származik: ״Oroí méófeí -ámár vájeh'T (״O kimondta: Jöjjön elő a fény a homályból - és úgy is lett” - 104. oldal). Jó-jó, de hogy jön ide Ros Hásáná, a zsidó újév, hi­­szén most Chánukát ünnepeljük? Örömmel halljuk a kér­­dést, mert aki felteszi, legalább tudja, hogy most Chánuká van, és mi zsidók a makkabeus szabadságharc ״születés­­napját” ünnepeljük és nem mást. Tulajdonképpen Ros Hásáná is születésnap - a világ születésnapja. Most azonban a Fényt ünnepeljük, ami be­­ragyogta a zsidó világot, amikor Mátitjáhu, a modiini pap és fiai - a ״Fény fiai” - legyőzték a ״sötétség fiait” és meg­­mentették a zsidó népet a szellemi kihalástól, a hellenizáció következményeitől. Ez azonban nem elég. Korunkban, a fizikai és szellemi holocaust következtében, a kihalás veszélye nem kisebb, sőt... Országszerte fennáll a veszély, hogy lesznek zsidó házak, amelyekben nem gyulladnak ki a chánukai lángok. Igazság szerint vándor deákként kellene bejárnunk a vá­­rost, az országot, Chánuka-gyertyákat osztogatni a felnőt­­teknek, és elmondani velük az ősi áldásokat. Elmesélni a gyerekeknek ki volt a mi Toldi Miklósunk, Jehudá, a Mák­­kabi (aki nem költött személy volt, hanem valóban élt és tevékenykedett 2500 évvel ezelőtt) és elmondani nekik, emlékezetükbe vésni mi történt, milyen csodákat művelt velünk Istenünk, ״az akkun idők ezen napjaiban”. * * * Miért nem tesszük ezt? Lusták lennénk, vagy kényelme­­sek? Lehet, bár a fő ok, hogy nincs rá pénzünk. Még arra sincs pénzünk hogy színes chanuka-gyertyával lepjünk meg minden magyarországi zsidó családot. Lapjainkat - az Egységet és a Gut Sábeszt - sem vagyunk képesek min­­den birtokunkban lévő címre elküldeni. Drága a posta, nincs rá pénzünk. Testvéreink sem nagyon segítenek... Akárhogyis van, nem érezzük magunkat felmentve az alól a kötelesség alól, hogy újra és újra megpróbáljunk kap­­csolatot teremteni testvéreinkkel. Ezt segíti újfajta ״társ­­kereső szolgálatunk": Társakat keresünk küldetésünk teljesítéséhez! Aki hajlandó segíteni - jelentkezzen. Aki nem tud szemé­­lyesen segíteni, de átérzi munkánk szükségességét - segít­­sen anyagilag. Akár chanuka-gyertyákkal, akár bélyegek­­kel a lapok szétküldésére, akár hozzájárulással könyveink, kiadványaink megjelenéséhez - bármilyen formában. Aki átérzi a zsidó nevelés fontosságát - támogassa óvodán­­kát, iskolánkat. Jöjjön már végre ״Fény a homályból". Derüljön fény a zsidó szolidaritásra. Hiszen ״kol Jiszráél árévim ze báze" - minden egyes zsidó felelős testvéreiért. O. B. N. K. Itt is köszönetét mondunk mindazoknak, akik adománya­­ikkal támogattak bennünket. Néhányan azok közül, akik nagyobb összeggel segítették munkánkat, és hozzájárultak nevük közzétételéhez: Czeizler Tamás 20 000 Erdős László 20 000 Borbély Pál, Érd 15 000 Szüsz János, Miskolc 10 000 Dr. Weiss Mária 10 000 * Alapítványunk számlaszáma: Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Ok­­tatási Alapítvány, 10300002-20329172-70073285. A befizetett adó­­mányok adómentesek. hónapig bűnhődnek benne, stb. lásd Szotá 10b., Sábát 33b., Pirké drábbi Eliezer 53. fejezet). A kabalisztikus irodalom a purgatórium (mint tiszti­­tótűz) különböző válfajait ismeri. Ilyen a fejezetünkben említett Chibut hákever, ami az a tisztító szenvedés, ami a testet a sírban érinti; a parittya (káf hákelá) ahol an­­gyalok ״labdáznak” a vétkesek leikével (Talmud Sábát 152b.), a havas purgatórium stb. A tűz és hó - hideg és meleg - ellentétét úgy értei­­mezik, hogy ez a véteknek megfelelő büntetés (״midá köneged mida ’): aki felindultságból, vagyis felhevülve, ״lelkesen” vétkezett, annak lelke tüzes purgatóriumban ״hűl le”, míg aki lustaságból, hanyagságból, vagyis ״hi­­degen hagyva” vétkezett, annak a havas pokol dukál (Dr. Nissan Mindéi lábjegyzetben). A fentieket szellemi fogalmakként kell érteni és elfő­­gadni. A vétkes lelke saját lelkiismeretétől gyötörten ve­­zekli le vétkeit. Pl. a fent említett ״parittya közepe” ese­­tében, ahol az elhunyt lelki szemei előtt elvonul egész élete, és ekkor - mivel most már a túlvilágon az igazság világá­­ban (Olám háemet) van, ahol a lélek már megszabadult a test béklyóitól - érzi, tudja és sajnálja, hogy nem visel­­kedett megfelelően. így ingadozik a lélek a valamikori testi ״élvezetei” és a mostani túlvilági üdvösség között. Erre utal a fent említett talmudi magyarázat, miszerint az angyalok ״labdáznak" a bűnös leikével (lásd RSZ Likuté Torá, Bámidbar 75:3.). Ez az ami a léleknek ״pokoli” szenvedést okoz. Az edények törése (svirát hákélim) -Kabaliszti­­kus fogalom, a Lurjáni kabala egyik alapvető fogalma. Itt csupán futólag említi RSZ, és a negyedik részben (Igeret Hákodes 26. és 28. fejezet) valamint a Torá Or és Likuté Tórá című műveiben foglalkozik vele részletesen. Lénye­­ge: egyfajta magyarázat az istenséggel első látásra szem­­benálló (ellenkező) rossz létének eredetére. Más a Szent­­séggel ellenkező rossz, és az egyszerűen minden spiritu­­ális léttől távol álló anyagi világ léte. Az erre használt metafora, a tudós tanár, akinek cél­­ja, hogy az általa nagyon alaposan értett elméletet tovább­­adja közönségének. Ahhoz, hogy e célját elérje, és a ta­­nítványok megértsék gondolatait, az előadó kénytelen ״összehúzni” magát, vagyis az elméletet nem az általa tel­­jes mélységben felfogott és átgondolt formában adni elő, hanem csak szűkítetten, lehozva a hallgatóság szintjére, egy általuk érthető hasonlat segítségével. Bármennyire is szűkíti az előadó az elméletet, az eredetivel ellentmondó­­sós eredményre nem juthat. Ez csak akkor következhet be, ha a hallgatóság félreérti a magyarázatot. A félreértés egyik oka az lehet, hogy az előadó túl mélyen, nem a be­­fogadó hallgatóság szintjén, magyarázza az elméletet. Ezt a kabala így nevezi: ״sok fény - kevés tartály”. Ahhoz, hogy Isten anyagi világot hozzon létre és tart­­son fenn, kénytelen fényét mintegy összehúzni, hogy ״he­­lyet” adjon az anyagi létnek. Minél inkább anyagi a világ, annál kevésbé érezhető a végtelen Isteni Fény. Mégis, a fent említett tudós elméletéhez hasonlóan, bármennyire anyagi is ez a világ, bármennyire ״szűrt” is az Isteni Fény, a világ sohasem lehet ellentmondásban Istennel, tehát a rossz, a negatív létére még mindig nincs lehetőség. Ahhoz, hogy az egyetlen éltető erő, az Isteni Fény, meg tudja alkotni a rosszat - a fénynek nem (csak) szűré­­sen, hanem torzításon, ״törésen” kell átmennie. Törést az okozhat ha az Isteni Fény túl nagy a befogadó ״tartály­­hoz” képest. így jöhet létre a rossz. A rossz létének értelméhez és céljához - lásd a kö­­vetkező fejezet végén említett hasonlatot és az ahhoz tartozó lábjegyzetet. 7

Next

/
Thumbnails
Contents