Egység, 1998 (32-36. szám)

1998-08-01 / 35. szám

Egység Amerika sztárügyvédje védené Jóbot Istennel szemben Professzor, író, ügyvéd, zsidó ügyek aktivistája és tömegkommunikációs személyiség nem emberként, felhasználva a jogi dip­­lomámat fedezetként.” ״De amennyiben 1998-ban egy 110 éves Hitler eljönne a brazil dzsungelból és Amerikában letartóztatnák - ez az egyetlen ország, ahol ügyvédként tévé­­kenykedek és senki a világon nem len­­ne hajlandó elvállalni a védelmét, akkor gondoljuk csak el, hogy milyen lehető­­ségek állnának előttünk: szabadon en­­gednék, mert nem lenne ügyvédje, vagy védelem nélkül indulna el a pere. Mind­­két helyzet elfogadhatatlan. így aztán végül is szörnyű érzésekkel ugyan, de nem engedném, hogy egy ilyen gazem­­bér szétrombolja a jogrendszerünket.” (Válasza vitaható főleg a Holocaust túl­­élői szemszögéből, de Dershowitz úgy vé­­lekedik, hogy ezzel ő az igazságszolgál­­tatást segítené elő.) Az egész Brooklynban kezdődött, ahol Dershowitz ortodox zsidó családban született. (״Az apám bátyja Ros Jesiuá volt a Bné Brák-i Ponyevicsi jesivában. ”) A neveltetése az Ec Chájim Yeshiva- Gimnáziumban folytatódott, majd a Brooklyn College-ban (mivelhogy a Yeshiva University nem volt hajlandó el­­fogadni egy magafajta bajkeverőt...). Ez­­után a Yale egyetem jogi fakultása kö­­vetkezett. Még tanulmányai idején Arthur Goldbergnél, az amerikai Legfel­­sőbb Bíróság bírójánál gyakomokosko­­dott, majd megkezdte a tanítást a Har­­vardon. Dershowitz, a hithű zsidó az, aki rendszeresen olyan sok fenyegető levél címzettje: Ezek mennyisége különöskép­­pen megemelkedett akkor, amikor részt vett O. J. Simpson perében (annak eile­­nére, hogy a bíróságon soha nem jelent meg személyesen, a perben Dershowitz volt az, aki irányította a Simpson védel­­mét végző ״álomcsapat’’ tevékenységét). A Simpson ügy kapcsán kapott fényé­­gető levelek kilencven százaléka zsidók­­tói érkezett. Ezekből még 84 éves, Brooklynban élő édesanyjának is jutott. ״Azt mondták, hogy én, aki ezt megelő­­zően zsidókat védtem, mint például Scsaranszkijt, Pollardot, Kahanét és másokat, most egy zsidó meggyilkolásá­­val vádolt négert vettem védelmembe.” Az O. J. Simpson ügy kapcsán még elmondja, hogy az esküdtszék, amelynek tagjai közül többen meg voltak győződ­­ve arról, hogy a vádlott követte el a két­­tős gyilkosságot, azért mentette fel vé­­gül a férfit, mert úgy találták, hogy az ügyészség manipulálta a bizonyítékokat. ״Úgy érzem, hogy mindenki, akinek valami baja volt Izraelben, felhívott tele­­ionon - mondja. - Most, hogy elmegyek, százhúsz olyan telefonhívásom van, ame­­lyekre nem válaszoltam és nem is fogok válaszolni. Nem tudom képviselni őket, mert nem izraeli ügyvéd vagyok. Fogai­­mám sem volt arról, hogy ilyen sok izra­­éli van bajban: csalás, gyilkosság, politi­­kai problémák, elbocsátás, elvett gyere­­kék. Egyfajta córesz-szimbolum lettem: ha van valami córeszod, hívd fel Dershowitzot.” Ezt teszik is, mégpedig sokan, a vi­­lág minden tájáról. Éppen a múltkor tör­­tént. meséli, hogy visszautasította Rado­­van Karadzsics, a NATO elől menekülő szerb háborús bűnös képviseletét. ״Nem védek menekülőket. Nem védek olyan személyeket, akik egyfolytában követnek el bűnöket." ״Halálos ítéletes pert soha nem uta­­sítok vissza. Eddig 15-ből még egyetlen egyet sem veszítettem el. Ha valakinek meg kell halnia, akkor, legalábbis az én véleményem szerint joga van a világon bármely ügyvédhez. Nagyon ellenezem a halálos ítéletet. Mindenféleképpen.” Minden esetben? És Hitler? ״Ha Hitler 1943-ban hívott volna fel, a háború kellős közepén, igent mondtam volna. Elmentem volna a bunkerjébe, és puszta kézzel megfojtottam volna. Ez lett volna a helyes dolog, Hitlert meggyilkol­­ni. Nem ügyvédként tettem volna, ha­Alan Dershowitz, Amerika első számú ügyvédje nemrégiben hosszú időt töltött Izraelben, amelynek során módja nyílt arra, hogy véleményt alkosson az izraeli Legfelsőbb Biróságról (״a maga nemé­­ben a világon a legjobb”); a szólásszabad- Ságról (״ebben igazán csak nagyon ke­­vesen hisznek itt”) és arról is, miért kép­­viselhetné Hitlert. Alan Dershowitz minden újságíró álma: rendkívül okos mindenről van vé­­leménye, amelyet hajlandó elárulni is. A vele interjút készítő számára talán az egyetlen kihívás az lehet, hogy olyan kérdést próbáljon feltenni, amelyet Dershowitz még életében nem hallott. Ám ebben az esetben sem kell aggódni: a kontra nem késik. ״Hogy kivel szeret­­nék találkozni, ha vissza tudnék menni egy régebbi korba? Jobbal, akinek azt mondanám, igaza volt akkor, amikor Is­­tenre panaszkodott. Szerettem volna Jóbot hátba veregetni és azt mondani neki: ״még Isten is tévedett a végső be­­szédében; neked igazad volt. Ha az igaz­­ságtalanság áldozata vagy, akkor kiabáld ki a bajodat és követeld: meg akarod tud­­ni, mi az oka annak, ami történik”. Dershowitz nagyon elfoglalt ember, egyszerre öt állása is van: professzor, író, ügyvéd, zsidó ügyek aktivistája és tömeg­­kommunikációs személyiség. Az sem meglepő, hogy mindezen az említett te­­rületeken sikeresnek mondható: 26 éves volt, amikor elkezdett tanítani a Harvard j Egyetem jogi fakultásán, kilenc könyvet írt és jelentetett meg, több újság állandó kommentátora és olyan híres ügyekben működött közre jogi tanácsadóként, mint az O. J. Simpson per illetve Mike Tyson ügye. Mint a zsidó ügyek aktivistája, tá­­mogatta Méir Kahane, Jonathan Pollard, Nátán Scsaranszkij, Ida Nudel ügyét. Ezen kívül pedig rendszeres szereplője az amerikai televízió két. talán legnézettebb magazinműsorának, a Night line-nak és a Lang King Liue-nak. Dershowitz figu­­ráját már több filmben is megörökítették. Minden sikere ellenére azonban Dershowitz hatvanadik születésnapja felé haladva úgy érezte, ideje lenne egy kis szünetet tartani. A Harvardon két sze­­mesztert tartott egyszerre annak érdeké­­ben, hogy márciusban Izraelbe mehessen három hónapra pihenni, az országot egy kicsit jobban megismerni, valamint két könyvet - egy regényt és egy, a bibliai igazság eredetével foglalkozó művet - megírni. Időnként állapítja meg, úgy érezte magát, mintha Amerikában lenne. 5

Next

/
Thumbnails
Contents