Egység, 1998 (32-36. szám)

1998-03-01 / 33. szám

Egység A zsidó Egység változatai viselés az együgyűeket, a szellem bé­­náit. Ha buta vagyok, semmi bajom nem történhet, mondta Chajzik és le­­ugrott földszintes házuk tetejéről. Tér­­mészetesen jól megütötte magát. Az aggódó odarohanó hozzátartozók rész­­véttel nézték a fiú kék-zöld foltjait, de meglepetésükre ő diadalittasan ordí­­tott. Megütöttem magam, tehát okos vagyok, okos. Chajzik feledékeny volt, reggel sem­­mit nem talált. Elhatározta, hogy min­­dent felír. így is tett. Kalap a széken, nadrág a széktáblán, a kabát a foga­­son, Chajzik az ágyban. Reggel min­­dent meg is talált, csak Chajzikot nem lelte az ágyban. Kereste az ágy alatt, a szekrény mögött, de hiába. Nagy ne­­hezen elment ellátni a napi munkáját, de azért többször beszaladt a szobába, és rápillantott az üres ágyra. Este fá­­radtan a sok kereséstől bújt az ágyba, egyszer felcsillant a szeme: megvan, megtaláltam, Chajzik itt van az ágyban! 1948. Ros Hásáná után megszűnt a lap. Rövidesen a Pirchét is betiltot­­ták. Később Groszberg Slomót meghur­­colták (letartóztatták, ״cionizmus" vád­­jával elítélték). Ötvenhétben alijázott. Hasonló funkciót töltött be Izraelben is, mint Pesten. 1958-ban újra indította a lapot, ugyanolyan fejléccel, mint ami­­lyen a magyar nyelvű volt és azonos szellemben, csak éppen héber nyelven. Azt is írták gyerekek. Csak a vezéreik­­két írta Slomó, vagy valamelyik elismert tekintély. Egy példányt küldött is ne­­künk, melyben Jiszrae! Edelman írta a peszách köszöntőt. A lap valóban tele van gyermekírásokkal. A pénz komoly gond Izraelben is. Anyagi okokból 1966-ban megszűnt a lap. Kár. Talán vigasz lehet, hogy Pesten újra e címmel jelenik meg egy újság, a szerkezete és szerkesztése más, de célja ugyanaz, megszólítani a zsidó fiatalokat és min­­denkit kortól függetlenül, akinek a szí­­ve fiatal. Deutsch Gábor kétezer éve ittfelejtődött, szamárháton ülő dervissel és vásári mesemondóval, a másik utca modem sugárút magas épü­­letekkel, tülkölő autókkal. Egyébként minden számban volt technikai rovat, a repülésről, az energi­­áról, stb. A változatos hírcsokrokból megtudhattuk többek között, hogy a Csornai máon (otthon) tanulói nagy si­­kerrel mutatták be Kapuvárait Mordche Arje Moskovics egyfelvonásos vígjátékát. Ezt magam is megerősíthetem - a szép hangú, sok oldalú, szeretett mélámé­­dünk darabjában kis szereppel bár, de én is szerepeltem. A színdarabot több helyen játszottuk, pl. Pápán is. A humor sem hiányzott a lapból. A távoli emlékek ködéből a Bimbula és Chaijzik sorozat ötlik eszembe, mivel hogy az utóbbi a könyvtárban megta- Iáit számokban is olvasható, ebből alább idézek néhányat. De a 48-as purimi szám torokszorongató humort is tártál­­máz. A lap elődjének a Pirché Tiferet Báchurim értesítőjének 44-es (5704) purimi számából közöl részleteket. Ez tíz hónappal a német megszállás előtt jelent meg. Pokoli nehéz lehetett akkor a mosolyfakasztás. Mégis megtették a szerkesztők, diákvicceket közölve, bizo­­nyitva, hogy az olvasó gyerekeknek joguk lett volna ahhoz, hogy minden jelző nélkül csak diákok legyenek, akik­­nek a legfőbb gondjuk, felelnek-e a következő órán vagy sem, jelest kap­­nak-e vagy szekundát. Néhány példa a ״lexikonból”. Algebra = Egy tárgy, rét­­tegésünk tárgya. Fizika = Kár becézni, legyen csak fizi. A 48-as évekhez visszatérve a csu­­pa bölcsesség Chajzik históriáiból me­­sélek el kettőt. Ben Abrahám munká­­it. Chajzikról elmondták, hogy nem ott született, ahol az észt osztották. Márpe­­dig ő bebizonyítja, hogy az ellenkezője az igaz. írva vagyon: megóvja a Gond-Áchdut-Egység címmel ezen jelenlegi időszaki lap előtt több folyóirat jelent meg magyar nyelven. Az egyik Erdélyben hét számot megérve, a másik, amelyről itt szólni szeretnék, 1945-től 1948 Ros Hásánai számával búcsúzva, Groszberg Slomó szerkesztésében a Hithű zsidó fi­­atalok szövetsége, Pirché Águdát Jiszráél kiadásában látott napvilágot. A Széchenyi Könyvtár féltett relikviája három szám az 5708-as (1948) év Tu biSvát, Purimi és Peszáchi egy-egy pél­­dánya, melyet alkalmunk volt olvasni. Van is mit félteni, hiszen a Horn Ede (ma Weiner Leó) utcában nyomtatott füzetecskék az akkori viszonyok között sem a legkorszerűbb körülmények közt készültek, a szöveg helyenként elmosó­­dott, a fedőlap mállékony. Nagy kár lenne, ha elvesznének ezen fontos do­­kumentumok. Nem tudtam meghatott­­ság nélkül olvasni ezen oldalakat, nem­­csak azért, mert gyerekkoromat jutat­­ták eszembe, de azért is, mert annyi optimizmus, fiatalos derű (négy évvel a katasztrófa után), annyi hit és lendület áradt a sorokból. A vezércikket a Pirché vezetője, spiritusz rektora, Groszberg Slomó (Er­­vin) írta, a többi cikket mind gyerekek, változatos témákról, változatos stílus­­ban. Jöttek az írások, az ország minden tájáról, még akkor is megszaggatott, de viruló bokrocskák - vallásos ifjúsági szervezetek - számos helyen működtek vidéken. Jöttek a levelek Hajdúnánás­­ról, Szoboszlóról, Balmazújvárosból, Debrecenből és Kapuvárról, Csornáról, Makóról, Makóról és még egyszer Makóról. Több verset küldött Glück Mirjam és mások. Hallottuk, hogy több neves író is ott próbálgatta tollát. Groszberg Slomó a Fák és Nővé­­nyék ünnepére írt előszava a független­­né vált Izraelt köszöntötte, hangsúlyoz­­va, hogy kétezer éves micvákat lehet ismét teíjesiteni. Vallásunkban a mező­­gazdaságnak nagy hagyományai van­­nak, a Zarándok ünnepek gyökerei is természeti eredetűek. Számos parancs pl. a Smitá, a föld megóvását, a Jouél, a Péa a szociális igazságot szolgálta. A Vasfüggöny 48-ban még nem volt teljesen leeresztve, igy érkeztek levelek a határokon túlról is, főleg Izraelből, friss oléktól fontos beszámolók, bepillantást engedve a fiatal ország gondjaiba, de érkezett levél például Eszak-Afrikából, Tangerből, ahol spanyol és arab zsidók éltek. Megtudtuk, hogy az arab zsidók, úgy öltözködnek mint a muzulmánok, csak az utóbbiak piros fez ben, a zsidók feketében járnak. Az emberek szegé­­nyék, de szellemiekben gazdagok, mert éveket jártak a Cháchámhoz. A Város maga az ellentmondás. Az egyik utca Az Anna Frank Gimnázium jogutóda­­ként 1998. szeptemberében Zuglóban a Laky Adolf utcában új, korszerű épü­­letben, zöldövezetben megnyíló Scheiber Sándor Tanintézet az 1998/ 99. tanévre felvételt hirdet a hatév­­folyamos és a négy évfolyamos gim­­názium első osztályába. (Az általános iskola hatodik és nyolcadik osztályát végző tanulók részére.) Minden érdek­­lődő részére szívesen adunk felviiágo­­sítást személyesen, levélben vagy a 118-8834-es telefonon. Vidéki tanú­­lók részére kollégiumi elhelyezést tu­­dunk biztosítani a Bálint Zsidó Közös­­ségi Házban. וס

Next

/
Thumbnails
Contents