Egység, 1997 (28-31. szám)
1997-11-01 / 31. szám
nie, s meg kell akadályoznia, hogy az egyén kárt okozzon önmagának vagy másoknak? Hogyan vegyük elejét, hogy a kormányzati vezetők visszaéljenek a hatalmukkal? Az egyetlen kormány, amely képes egyensúlyt teremteni az egyén és a társadalom szükségletei között, egy olyan igazságos kormány, amely az Örökkévalóban való hitre épül. Minden kormányzati forma - legyen az fasiszta vagy demokratikus - alapvető hiányossága, hogy emberi törvényekre épül. Az a kormányzat, amely kizárólag emberi ítélethozatalon alapul, szükségképp egyének vagy csoportok előítéletének, szubjektivitásának és önkényességének tárgya. Az Örökkévaló azonban, aki minden embert egyenlőnek teremtett, az abszolút erkölcs és igazság rendszerét is az ember kezébe adta. Noé hét törvénye Az igazságosságra vágyó társadalomnak ilyen etikai értékekre kell alapozódnia. A civilizáció alapja azokon az alapvető elveken nyugszik, amelyeket ״Noé hét törvénye” néven szokás emlegetni: Ezek szabad fordításban: 1. Hit az Örökkévalóban 2. Az Örökkévaló tisztelete és imádása j 3. Az emberi élet tisztelete 4. A család tisztelete 5. Mások jogainak és javainak tisztelete 6. Jogrendszer kialakítása 7. Minden teremtmény tisztelete A kormányzat e sziklatalapzata nélkül a társadalom vagy zsarnoksággá formálódik, amelyben az egyént megalkuvásokra kényszerítik s lehetőség szerint kihasználják, vagy anarchia lesz úrrá rajta, amelyben ki-ki a törvénynek fittyet hányva, a saját szükségletei kielégítésére törekszik. Miként lehetséges hát megteremteni az egyensúlyt az egyén szabadsága és a társadalom java között? Ügy, hogy túltekintünk önösségünkön, s felismerjük, hogy mindannyian ugyannak a családnak és közösségnek a tagjai vagyunk; úgy, hogy felismerjük: mindannyian egyazon isteni törvények alá rendeltettünk, s mindannyiunkra ugyanaz az emberi életküldetés ruháztatott: hogy a világot értelmes és istenes módon civilizáljuk. Egyén vagy társadalom? Mind gyakrabban tapasztaljuk, hogy az egyén szabadságjoga és a társadalom java összeütközésbe kerül. Például: megengedhető-e valakinek, hogy segítséget nyújt son másnak ahhoz, hogy az eldobja ma gától az életet, vagy: kell-e a kormányzatnak felhívnia a közösség figyelmét egy szabadon bocsátott rab hollétéről. Ezek bonyolult kérdések, s egyedi el-A kormányzat E Pluribus Unum: Egy a sok közül (Az Egyesült Államok jelmondata.) És keressétek azon város békéjét... és imádkozzatok érte az Örökkévalóhoz; mert az ő békéjében lesz számotokra is béke. - Jeremiás 29:7 A kormányzat szerepe a közösség és az egyén javának és érdekének kiegyensúlyozása. Ez csak úgy lehetséges, ha a társadalmat az egyetlen Örökké-való alatt, az erkölcs és az igazság, a törvény és a rend kormányozza. - A Rebbe a figyelmet arra a mondhatatlan szénvédésre, amelyet e kormányzati forma az emberiségnek okozott. A demokrácia épp ellenkezőleg: épp azt az individualizmust öleli keblére, amelyet a totalitarianizmus eltaszít magától; kinyilvánítja, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, s joga, hogy minden A REBBE SZAVA Rabbi Menachem M. Schneerson korlátozás nélkül követhesse meggyőződését. A demokrácia azt állítja, hogy jobb a törekvő, szabad ember és a túlzott önösség kockázata, mint az individualizmusnak a közjó érdekében történő elfojtása. A demokrácia hátrányai A demokrácia sokkal jobb kormányzati formának látszik, mint a totalitarianizmus. A demokrácia azonban magában hordoz egy hátrányt, amennyiben legfőbb hajtóereje az önérdek. A társadalom alapvető érdekeit idővel összemorzsolhatja a milliónyi egyéni érdek és szükséglet együttes súlya, végül pedig ezek az ütköző érdékék szétforgácsolhatják azt az együttes késztetést, amely a társadalmat egy közös, értelmes cél felé hajtja. Számos demokrácia birkózik nap mint nap ezzel a hatalmas problémával, de talán egyik sem annyit, mint az Egyesült Államok, a világtörténelem legnagyobb demokráciája. Gondoljunk csak azokra az összecsapásokra, amelyek során több tucat amerikai városban az egyéni szabadságjogok kifejeződése ellentétbe került a közösség erkölesi elveivel. Mivel az emberek meggyőződése térmészetüknél fogva nagyon eltérő, vajon ki az, aki meghatározza azokat az erkölesi és jogi elveket, amelyek minden embérré kötelező érvényűek? Melyik az a pont, ahol a kormánynak közbe kell lép-A Rebbe 1978-ban felszólította a uilág kormányait, hogy biztosítsák ״az olyan oktatás feltételeit, amely nagyobb súlyt helyez az alapvető emberi jogokra, valamint a törvény és az erkölcs követelményeire. ” Az Egyesült Államok Kongresszusa végülis a Rebbe születésnapját az ״oktatás napjává” nyilvánította, s ettől kezdve a Rebbe sorra kapta az elismerő leveleket Carter, Reagan, Bush majd Clinton elnöktől. George Bush 1990-ben így írt a Rebbének: ״Népünk erkölcsi hagyományait - s voltaképp az egész nyugati civilizáció fejlődését — mélyen áthatják a Bibliában foglalt törvények és tanítások. A Teremtő képére és hasonlatosságára teremtett ember méltóságát és értékét megerősítő bibliai szemlélet ihlette azokat az elveket, amelyeken az Egyesült Államok alapul. ” A kormányzat szerepe Az évszázadok folyamán az emberiség számos kormányzási formával kísérletezett. Az emberiséget mindegyik esetben ugyanaz az alapvető konfliktus jellemzi: az egyén jogainak és a közösség javának összeütközése. A kormányzat feladata e kettő kiegyensúlyozása, ezt azonban mindeddig egyetlen politikai rendszer sem volt képes tökéletesen biztosítani. Az emberek természetüknél fogva más-más meggyőződést és ambíciót táp- Iáinak magukban. Ezek a különbségek az egész társadalomban gyakran idéznek elő összeütközéseket az egyének között. E különbségek erőszakos kiegyenlítése az egyéni szabadságok korlátozása volna, következésképp elfogadhatatlan; ugyanakkor azonban elfogadhatatlan az egyén minden korlátozástól mentes szabadsága is, hiszen akkor mi tartaná vissza az egyént attól, hogy érdekeitől vezérelve kárt okozzon valaiti másnak vagy a társadalomnak. A totalitarianizmus a társadalom érdekeit az egyén érdekei fölé helyezi. Azt állítja, hogy az egyén önössége végül a nemzet szétdarabolódásához vezet, s aláaknázza a köz javát. A dolog iróniája, hogy az ilyen rendszerek - vagyis a diktatúrák - azok, amelyek egyes egyéneknek mindaddig példa nélkül álló hatalmat biztosítanak. Nem kell külön felhívnunk 2
