Egység, 1997 (28-31. szám)

1997-06-01 / 29. szám

Most 70 éve A lubavicsi rebbe letartóztatásának / 1 • • 1 1 / / ן ן % ן• f a es kiszabadulasanak története megelőzően is állandó zaklatásoknak, házkutatásnak volt kitéve. ״A choszed blájbt á choszed” A letartóztatást eszközlő két titkosrend­­őr zsidó volt, a ״jevszekcijá” legsöté­­tebb figurái. Az egyik neve Náchmán­­son volt, a másiké Luláv, mindketten chászid családból származtak, akiknek a nagyapja a most általuk letartóztatott rebbe nagyapjához utazott állandóan Lubavicsba. A rebbe először tiltakozott a letartóztatás ellen, s nem engedte meg, hogy a könyvei között szentség­­télén kezek kutassanak, de amikor le­­tartóztatási parancsot mutattak fel, nem ellenkezett tovább. Útközben a GPU-s Luláv a csomagot, amelyben a rebbe zőjétől származtatja magát. A Tánjá szerzője a Báál Sém Tov alapította chá­­szid mozgalomban új utat keresett és talált. Ez az út a kabbala és a lámdá­­nut, a titkos és nyílt tanulmányok gya­­korlásának szintézise volt. Követői Chá­­bád-nak (a ״chochmá”, ״biná”, ״dáát” - bölcsesség, értelem, tudás szavak rö­­vidítése) nevezték el ezt az irányzatot. A chábád chászidok mindenkori feje a lubavicsi rebbe. Ebben a rabbi család­­ban tradíció volt a börtön. Maga a Tán­­já szerzője is kétszer ült a cári börtön­­ben miután a reformra törekvők meg­­rágalmazták. Rabbi József Jichák volt a hatodik a dinasztiában s előtte mindegyik rebbe ״ült”. Érthető tehát, ha nem lepődött meg különösképpen, annál is kevésbé, mert a letartóztatást Hetven évvel ezelőtt történt. 1927-ben egy kora nyári napon (június 15-én) csukott GPU autó fékezett egy csen­­des leningrádi ház előtt. Az autóból két erősen zsidó kinézésű titkosrendőr és hat marcona katona szállt ki. Nem telt bele sok idő5 míg a csoport visszajött az autóhoz. Őszülő szakállú, pátriárka­­kinézetű férfiút kísértek a kocsihoz. Az autó elrobogott s Leningrádban forgó­­szélként terjedt el a hír: a GPU letar­­tóztatta rabbi Jószéf Jichák Schneer­­sont, a lubavicsi rebbét. Egy - milliók ellen A bolsevista forradalom s az ezt követő kommunista rezsim halálos veszélyt je­­lentett a zsidóságra, mint különálló né­­pi-vallási közösségre. A harcban, me­­lyet a rendszer indított a zsidó vallás és kultúra mindenféle megnyilvánulása el­­len oroszlánrésze volt annak az elve­­temült csoportnak, amelyet ma a törté­­nelem ״jevszekcijá” néven ismer. A kommunista pártnak ez a zsidó tagoza­­ta minden eszközzel arra törekedett, hogy a zsidó tradíciókkal mélyen átita­­tott orosz zsidóságot mihamarabb ״át­­gyúrja”, a marxista tanítások befogadá­­sára alkalmassá tegye. Ok voltak azok, akik a forradalom alatt közönséges gyű­­kosságoktól sem riadtak vissza: ők jár­­tak elől ״jó példával” a templomoknak kultúrtermekké (s néha istállókká) való átalakításában, s ők éltek először a szov­­jet alkotmányban biztosított vallásellenes agitáció jogával. Miután a forradalom az orosz zsidóságot nagy részben szerve­­zetlenül találta, érthető, hogy az ellen­­állás erősen passzív volt. Ez főleg a hú­­szas évek elejére igaz, arra az időszakra, amikor a NEP-nek köszönhetően a nyo­­más kissé enyhült. Az egyetlen csoport, mely az első perctől kezdve látta, hogy hová vezetnek a dolgok s az aktív ellen­­állás álláspontjára helyezkedett, a lubavicsi chászidok csoportja volt. En­­nek a csoportnak volt a szellemi veze­­tője rabbi József Jichák Schneerson. Ahol a börtön családi tradíció... Ha volt valaki, aki nem lepődött meg a lubavicsi rebbe letartóztatásán, az maga a rebbe volt. A lubavicsi rebbék dinasztiája a ljadi rabbi Snéur Zálmán­­tói, a Tánjá című kabalisztikus mű szer­Miért csukták le a rabbit? Lubavics hímeves rabbiját, Schneursohnt Leningrádban a szovjet rendőrsége lefogatta, mert azzal vádolták, hogy gyűjtést rendezett egy jesiva létesítésére. Egy néhány nap múlva sza­­badon bocsátották, de még mindig rendőri felügyelt alatt áll. így bánik egy zsidóval az an­­tiszemiták ״zsidó” szojvet-je. - Más jelentések szerint a rabbit nem bocsátották szabadon és azért Lengyelország több hitközségében táánit cibur, általános böjtöt rendeltek el. (Zsidó Újság, 1927. julius 8.) Száműzött rabbi Persze Szovjet-Oroszországról van szó. A lubavicsi rabbit azzal vádolták, hogy titokban pénzt gyűjtött jesivák fenntartására és ez elég volt, hogy Kostromába száműzzék, ahol messze földön nincs zsidó. Ezzel azt akarják, hogy a rabbit tökéletesen izolálják minden zsidó környezettől. Vérlázító barbár intézkedés! (Országos Egyetértés, 1927. julius 28.) ZSIDÓ ÚJSÁG 1977. július 2?. Kiszabadult a íubawiís i Rebbe! ahol zsidó nem lakik, száműzték. Hiába mozdult meg az egész o­­rósz zsidó társadalom, a rabbi ér­­dekében, nem sikerült őt kisza­­baditani. Míg végre a napokban a moszkvai, leningrádi, kiewi és minski tekintélyes zsidó hitköz­­ségek a kormánynál a rabbiért teljes szavatoságot vállaltak s en­­nek folytán a rabbi a számüze­­tésből kiszabadult. — A hírneves Rebbe kiszabadulásának hire hit­­sorsosaink körében bizonyára általános megnyugvást fog kelteni! Olvasóink előtt ismeretes, hogy az orosz szovjethatóságok a nagy­­nevű lubawitschi Rebbet (akinek Magyarországon is vannak hívei) letartóztatták, mert jesiva-célokra pénzt gyűjtött. Letartóztatásakor külön cellát helyeztek részére kilátásba, ahol imádkozhat és ta­­nulhat, de az Ígéretet nem váltót­­ták be és együvé zárták a közön­­séges gonosztevőkkel. Az egész világ zsidósága nagy részvéttel osztozott a rabbi vértanuságán. Később a rabbit Kosztromába, 4

Next

/
Thumbnails
Contents