Egység, 1996 (23-27. szám)
1996-12-01 / 27. szám
ba vetett hit a vigasz hatásos forrása, főleg ha a betegnek kórházba kell vonulnia. Ez a vigasz a legjobb ellenszere annak, hogy leküzdjük a betegséggel együtt járó csüggedést, amely gyakorta ugyanolyan ártalmas, mint a betegség maga. Ezért is kötelességünk a beteg látogatása. Amellett, hogy ez nyilvánvaló erkölesi kötelesség, a látogatás jelzi a betegnek, hogy törődnek vele; erősíti önbizalmát, reménységét, ami viszont segíti a gyógyulásra való törekvést. Jóllehet a kórházi környezet esetleg nyomasztóan hat a betegre, az orvosok tudásába és gyógyszerek hatásosságába vetett hit bizonyos mértékig erősíti a lelki békét s a gyógyításra való pozitív reagálást. Az egészség fogalmába tehát a lélek ápolása ugyanúgy beletartozik, mint a testről való gondoskodás. Ha nem így teszünk, tulajdonképpen az embernek csak az egyik felét kezeljük, elszakítjuk egymástól testi és szellemi szükségleteit. Amiképp a testnek szüksége van bizonyos táplálékokra, a lélek is igényli a lelki táplálékokat. Ez utóbbiba beletartozik az életünk céljába és az Örökkévalóba vetett hit is, abba az Örökkévalóba, aki felruházott minket azokkal a képességekkel, amelyek révén ezt a célt elérhetjük. Az egészséges lélek tanulás, ima és különféle erényes cselekedetek által áll kapcsolatban az Örökkévalóval; és ahogy teljesítjük erkölcsi és lelki kötelességeinket, úgy töltődik fel lelkünk isteni energiával, amiképp testünk az étel magunkhoz vétele által anyagi energiával. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy testi egészségünknek lelki összetevője is van. Mikor étkezünk, tudatában kell lennünk, hogy az étel nem csupán élvezeti célokra szolgál, hanem arra is, hogy ellássa testünket az értelmes életvitelhez szűkséges energiával. Amikor lefekvéskor az Örökkévaló iránti alázattal a szívünkben számba vesszük aznapi cselekedeteinket, míg alszunk, a lelkünk ihat a szellemi források megújító vízéből. (folytatás következik) Ki a jó orvos? Egyszer egy nagyon beteg férfi egy rabbihoz fordult tanácsért. Két orvos között kellett választania: az egyik tisztelte és félte az Örökkévalót, de nem tartották nagyon jó orvosnak, a másikát nagyon jó orvosnak tartották, de nem különösebben vallásosnak. - Melyikhez menjek? - kérdezte a beteg.- Menj a jobb orvoshoz - felelte a rabbi. - Az Örökkévaló ugyanis orvosi tudása által ruházza fel az orvost a gyógyítás képességével, a jobb orvos következésképp jobban meg van áldva a gyógyítás képességével. Ep testben ép lélek Senkinek sincs joga kárt tenni önnön testében, mert az nem az övé, hanem az Örökkévalóé. - Zsidó törvény A test ereje és egészsége a lélek erejétől és egészségétől függ. - A Rebbe kötelességünknek. Másfelől azonban a test imádata elfogadhatatlan. A test a lélek hordozója, ebben rejlik az értéke, nem önmagáért való. Manapság sokan fordítanak nagy gondot az egészségükre, olyannyira, hogy egész iparágak alapozódnak a testedzésre A REBBE SZAVA Rabbi Menachem M. Schneerson és az egészséges táplálkozásra. Tudjuk, hogy ha egészségesek vagyunk, jobban érezzük magunkat, többre vagyunk képesek, s ezáltal végső soron meghosszabbíthatjuk életünket. Tudjuk, hogy amikor egészségesek vagyunk, képesek vagyunk a családunkra, a munkánkra és más, számunkra fontos dolgokra összepontosítani. Ami azonban a legfontosabb: az egészséges test lehetővé teszi, hogy a lelkünkre összpontosíthassunk, képessé tesz rá, hogy beteljesítsük e világi küldetésünket, s érteimes életet éljünk. Mi az egészség? Az egészség jóval több annál, mint hogy testünk megfelelő módon működik, vagy hogy hőmérséklete 36 fok körül mozog. Az egészség: ép testben ép lélek. A modern orvostudomány már kezdi felismerni, milyen erőteljes hatást gyakorolhat a beteg kedélyállapota a gyógyulás folyamatára. Kimutatták például, hogy a józan, optimista lelkületű embernek az immunrendszere is hatásosabban működik; ami pedig a pszichét illeti, egyre inkább tapasztaljuk, hogy egy ember egészségi állapotát közvetlenül befolyásolja az Örökkévalóba vetett hite. Ennek megfordítása is igaz: még a lélek apró gyöngesége is okozhat komoly testi bajokat. Ezért olyan roppant fontos, hogy a betegbe belecsepegtessük a gyógyulásba vetett hitet és bizodalmát. Az ÖrökkévalóA Rebbe szavajárása volt, hogy az Örökkévalóba vetett bizalom által megerősített derűlátás ugyanolyan fontos szerepet játszik a gyógyulás folyamatában, mint a gyógyszer és az orvos. 1977-ben a Rebbe súlyos szívrohamot kapott, de már másnap ragaszkodott hozzá, hogy beszédet tartson ugyanúgy, mint tette addig harmincnyolc esztendőn át azon a bizonyos napon. Néhány nappal később az orvosa megkérdezte, hogy érzi magát. ״Testileg, hála az Örökkévalónak, jól - felelte a Rebbe de lelkileg már nem annyira.” Ennek, magyarázta, valószínűleg az az oka, hogy nem tudott kimenni az apósa sírjához, ahogy ezt addig havonta többször is megtette.- Törődnie kell az egészségével - figyelmeztette az orvos -, különben huszonöt százalék esélye van rá, hogy visszaesik. - így szólván megkérdezte a Rebbét, értette-e amit mondott.- Hogyne értenélek - mosolyodott el a Rebbe. - Azt mondod, hogy ha nem vigyázok magamra, márpedig biztosíthatlak: fogok vigyázni, akkor is hetvenöt százalék esélyem van rá, hogy nem esem vissza. Az egészség fontossága Nézzük a kisgyermeket, aki épp most kezd játszadozni keze s lába ujjaival. Rácsodálkozás és felfedezés hangulata érződik. Mire felnövünk, ez az érzés már rég a múlté. Miután hosszú éveket éltünk le benne, hajlamosak vagyunk a testünket természetes jelenségnek tekinteni. Nem egyszer azt hisszük, azt teszünk vele, amit akarunk. Néhányunk nagy gondot fordít a testére, néhányunk nem. Az igazság pedig az, hogy testünkkel nem bánhatunk kényünk s kedvünk szerint. Testünk az Örökkévalóé, aki azért adta nekünk, hogy vigyázzunk rá mint lelkünk egész életünkön általi hordozójára. Mint ahogy nem bántjuk senki emberfiát, mint ahogy nem bántjuk az Örökkévaló egyetlen teremtményét sem, ugyanúgy nem szabad kárt tennünk a saját testünkben sem. Kötelességünk rendesen enni, pihenni, frissességünket megőrizni, s minden tekintetben tisztelettel bánni testünkkel. A testi egészség nem önkényes, nem tetszőleges dolog, hanem része az Örökkévaló iránti 2
